Tájékoztatás – Abonyi Sándor

Kedves Látogató!

A blogot négy éve indítottam el és hálás vagyok az Úrnak, hogy segített ebben és gondoskodott mindig friss táplálékról. A négy év alatt az Úr kegyelméből eljutottunk oda, hogy szinte az egész világ magyarságát elérjük és egy kevés embert az angol nyelvterületeken is, hála az angol nyelvű írásoknak.

A feltöltött anyagokat tekintve a jelenlegi állapotot a következők jellemezik:

  • döntő többségük írásos anyag és kevés (kb. 7-8%) a hallgatható MP3-as változat,
  • szinkronizált vagy feliratos videók száma elenyésző,
  • hasonlóan alacsony az arány az angol nyelvű anyagok tekintetében is.

Korábban már többen jelezték, hogy jó lenne több hallgatható anyag, mert az más elfoglaltság mellett vagy utazás közben is hallgatható. A blog profilja – keskeny út – miatt más anyagok átvételét alapvetően nem tervezzük, hanem alapvetően saját írásokra és saját fordításokra támaszkodunk, amik máshol nem érhetők el.

Elkezdtük a korábbi és új saját írásos anyagok MP3-as formátumban való feltöltését. Az új szöveges anyagok esetében már a PDF formátum mellett, minden saját írásnál lehetőség lesz MP3-as formátum letöltésére is. Ezek a hallgatható anyagok számítógépes softwerrel, hanggenerátorral készülnek. 

A következő írások (címét a kereső ablakba beírva) már elérhetők MP3-as formátumban is:

  • A felemás iga este – Abonyi Sándor és felesége
  • Erős házasság, erős család, erős gyülekezet – Abonyi Sándor
  • Az a bizonyos kőszikla – Abonyi Sándor
  • Telegonia – A paráznaság genetikai hatása az öröklődésre
  • Sokan vagy kevesen – Abonyi Sándor
  • Igaz vagy hamis – Abonyi Sándor
  • Népvándorlás – Abonyi Sándor

Tervezzük Zac Poonen videós tanításainak magyar nyelvű feliratozását is, ami szintén egy továbblépés lenne.

További terv a saját írások angol változatának feltöltése. Sajnos az én angol tudásom csak az angolról magyarra fordításhoz elegendő, ezért ha bárkit indítana az Úr, hogy szívesen segítene ebben a munkában, akár csak egy-egy anyag angolra fordításával is, az nagy segítség lenne. Az első ilyen írás „A felemás iga esete” című írás lehetne, ami Word formátumban letölthető itt. Ez egy kevésbé feldolgozott téma, magyarul a legtöbbet letöltött írás! Sokaknak bizonyára segítségére lehetne a mindennapos küzdelmeikben.

Bízva az Úrban és megköszönve a kedves Látogatók folyamatos érdeklődését és esetleges segítését, további jó épülést kívánok.

Szeretettel Sándor

Kategória: Magyar tanítások | Címke: , , , , | 5 hozzászólás

Finding the Narrow Way – Zac Poonen

 

Kategória: Christianity, English teachings, holiness, love, Restoration | Címke: , | Megjegyzés hozzáfűzése

We Have Fergotten that the Way is Narrow – Paul Washer

You can hear it here:

Kategória: Christianity, English teachings, holiness, Restoration | Címke: , | 2 hozzászólás

Két út van – Abonyi Sándor

Ez a digitális könyv egy adott témával kapcsolatos önálló írások gyűjteménye, amik külön-külön elérhetők a https://keskenyut.wordpress.com oldalon

 ÚTON LENNI

SOKAN VAGY KEVESEN?

A SZENTSÉG ÚTJA

ELEGY VAGY EGYSÉG?

IGAZ VAGY HAMIS?

IGAZSÁGBAN JÁRÁS VAGY TÉVELYGÉS

MINDENT MEGVIZSGÁLJATOK

Ez a könyv teljes terjedelemben letölthető itt: Két út van

Jó épülést kívánok mindenkinek!

Sándor

Kategória: gyülekezet, gyülekezetépítés, helyreállítás, Keresztyénség, Magyar tanítások, Szentség, utolsó idők | Címke: , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

A keskeny út – Abonyi Sándor

Úgy illik, hogy a blog névadó témájában – keskeny út – legyen tanítás a blogon. Ezt a célt szolgálja egy Audio tanítás, ami az alábbi linken tölthető le. Sajnos a kb. 1 órás, néhány évvel ezelőtt elhangzott tanítás – valami technikai hiba folytán – megsérült és eddig nem sikerült rekonstruálnom. Ezzel együtt úgy döntöttem, hogy a bő fél órás csonka tanítást (a tanítás második fele hiányzik), mégis feltöltöm. Senkit sem szeretnék megfosztani attól, ami így is építő lehet számára. Ezzel együtt kérem, hogy nézzétek el nekem ezt a hiányosságot.

Az Audio tanítás letölthető itt: Keskeny út

Javaslom még a blogon lévő Szentség útja című írásomat is ugyanebben a témában, ami PDF-ben letölthető itt: A szentség útja

Talán ez az írás pótolja az Audio tanítás hiányosságát.

Jó épülést kívánok.

Abonyi Sándor

Kategória: Abonyi Sándor, Audio tanítások, gyülekezetépítés, helyreállítás, Keresztyénség, Magyar tanítások, Szentség, utolsó idők | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Vision of the Broad and Narrow ways – Robert Redei

On 12th of April, 2012 – at one of our House Church meeting while we prayed – I received the following vision.

I saw two ways. These two ways divided already at the beginning. On the left side was a broad and straight way paved with large, square, white stones. There were continuous metal barriers on either side of the road similar to crash barriers. Many people are walking on this road, all held in one direction – straight ahead. The road was so long the end could not been seen; it faded into nothingness.

On the right there was a narrow road rising up a mountain, serpentined with a very steep up-grade.  It also was paved with square stones, but there were no barriers and the stones close to the edge of the road were crumbling and falling away. This road was not straight, but ever winding upward, ending in fluffy clouds. The end of this road was beautiful but few people were walking on this road, and those were in small groups some distance from each other. The distance and the difference of level between the two roads increased continuously after the dividing point.  The edge of narrow way, different from the broad way, was in a bad condition; the outside stones had slipped down.  Between the two roads was a steep and barren slope. There were not either rocks nor plants. It was as though volcanic ash covered the hillside.

Explanation:

The paving stones on both roads had been placed there by many generations of people. The straight, wide road is easily and comfortably traveled and therefore the majority of people choose it.  They see many people there and therefore they mindlessly join them.  They do not see that the road leads only to nothing, hopeless and destruction.  Turning back on this road is impossible.  The barriers on the edges of road were placed by Satan to prevent any deviation from the comfortable way. I saw the barriers were not very high; anybody could step over them. If someone did step over the barriers, he would have to face the barren slope and the steeper mountainside, with the beautiful clouds and the sun at the top to where the narrow road was running.  If one managed to overcome the obstacles they could come to the narrow path.  At the beginning – close to dividing of both roads – it is fairly easy to climb up from the broad way, but later as  the distance and difference of level increases,  it becomes much more difficult. On the broad way the people are unable to go ahead without hindrances.  So many people are on this way that they come to hinder each other; more urgent ones crush slower ones. Weaker ones try to move to the edge of the road, but the mass of people press them onto the barriers.  If one gets chushed he will die there on the way. Whoever gets to the end, will win their „reward”: they will be alone in the utter darkness till the end of times.

The narrow road is slightly winding to facilitate advancing up the difficult and steep slope. Stones have slipped from the side of the road because there are some people who have seen how much easier it appears to walk the wider road, and risking spiritual integrity they have slithered off the narrow path to the wider one.  On other hand some have unintentionally veered off the narrow road because they were not paying sufficient attention to the precariously positioned stepping stones. These unwary people clung to the stones at the edge of the road until they could scramble back up on the path and continue their journey. The wisest travelers try to walk in the middle of the path where the paving stones are stable and in good condition.  Due to the steep incline, the force of gravity (Satan) pulls the travelers backward and therefore it is very easy to slip back. To climb from the wide road to the narrow road is very difficult, but it is not impossible. The Lord’s mercy helps defeat the obstacles that seem so difficult. Our brothers and sisters are able to support us against the slipping back. The key to progress on the narrow path is God’s infinite mercy and love, which makes the journey easier and more enjoyable. The reward can be attained only at the end of the road: when we reach the top God gives us His best.

I thank the Lord that a few days later – in the evening before bed – I read in the Book of Proverbs the following passages describing the two paths open to me. (NIV translation)

„In the way of righteousness there is life; along that path is immortality.” – Prov 12:28

„The path of life leads upward for the wise to keep him from going down to the grave.” – Prov 15:24

„There is a way that seems right to a man, but in the end it leads to death.” – Prov 16:25

„A violent man entices his neighbor and leads him down a path that is not good.” – Prov 16.29

„A man’s own folly ruins his life, yet his heart rages against the Lord.” – Prov 19:3

„All a man’s ways seem right to him, but the Lord weighs the heart.” – Prov 21:2

„A man who strays from the path of understanding comes to rest in the company of the dead.” -Prov 21:16

Jászberény, HU

14 April 2012, 11 p.m.

Kategória: church, English teachings, prophecy | Címke: | 1 hozzászólás

Látás a széles és keskeny útról – Rédei Róbert

2012.04.12-én egy házi közösségi alkalmunkon – ima közben  – a következő látást kaptam.

Két utat láttam. A két út az elején szétágazott. Baloldalon volt egy széles és egyenes út. Kövekkel volt kirakva, szabályos fehér nagyméretű térkövekkel. Az út két oldalán fémkorlátok voltak, a szalagkorlátokhoz hasonlóak. Sok ember járt ezen az úton, mind egy irányba tartottak, egyenesen előre. Az út olyan hosszú volt, hogy a vége nem látszódott, beleveszett a semmibe. A jobb oldalon a másik út keskeny volt és erősen felfelé emelkedett, mint a hegyoldalaknál szokott. Ez is térkövekkel volt kirakva, de itt a szélén nem volt korlát és az út szélein a kövek leszakadozóban voltak. Az út nem egyenes, hanem enyhén kacskaringós volt, viszont töretlenül felfelé tartott a felhők felé. Az út vége gyönyörű és tiszta bárányfelhők közé ért és be is fedték a felhők. Ezen az úton kevés ember járt, szakaszosan és ritkásan. A két út között, ahogy fokozatosan elvált egyre nagyobb lett a távolság és a szintkülönbség. A keskeny út széle – a széles út felől – rossz állapotban volt; a szélső kövek meg voltak csúszva lefelé, és a két út között egy meredek és kopár lejtő volt. Nem volt sem sziklás, sem növények nem voltak rajta. Olyan volt, mint egy vulkáni hamuval fedett hegyoldal.

Magyarázat:

A köveket emberek rakták le mind a két úton sok generáció óta. Az egyenes és széles út könnyen és kényelmesen járható és ezért nagy tömegek választják. Látják, hogy sokan vannak rajta, könnyelműen hozzácsapódnak a többiekhez. Nem látják, hogy az út a semmibe vezet – a kilátástalanságba és a megsemmisülésbe. Ezen az úton nincs lehetőség visszafordulásra. Az út szélein a korlátot Sátán emelte, hogy megakadályozza az embereket a kényelmes útról való letérésben. A korlátot mégsem láttam olyan magasnak, hogy azt ne lehetne átlépni. Ha valaki mégis átküzdi magát rajta, még akkor is szembe kell néznie a meredek és kopár, egyre csak magasodó hegyoldallal, aminek a tetején ott van a másik – a keskeny út – és a csúcson a gyönyörű felhők a nap sugaraival koronázva. Ha sikerül az akadályokat legyőznie rátér a keskeny útra. Mikor az elején szétágazik a két út még könnyebb a széles útról felkapaszkodni, de ahogy egyre távolodik és a szintkülönbség is nő, már sokkal nehezebb. A széles úton az emberek nem tudnak akadálytalanul haladni. Sokan vannak az úton, egymásba botlanak, akadályozzák egymást, a sietősebb eltiporja a lassabbat. A gyengébbek próbálnak kihúzódni a szélére, de ott a tömeg nekiszorítja őket a korlátnak. Akit eltipornak ott hal meg az úton. Aki eljut a végéig, megkapja jutalmát: kinn lesz a külső sötétségben az idők végezetéig.

A keskeny út enyhe kacskaringóssága azért van, hogy a felfelé haladóknak megkönnyítse a nehézségeket a meredek felfelé vivő úton. Az út szélén a kövek azért csúsztak meg, mert vannak olyan emberek, akik lefelé tekintgetve azt látják mennyivel könnyebb a széles úton járni és kockáztatva (lelki)épségüket lecsúsznak, leereszkednek a széles útra. Másrészt, akik a keskeny úton haladva nem eléggé figyelmesek a szélső kövekre lépve önkéntelenül és nem szándékosan megcsúsznak, de ezek az emberek visszakapaszkodnak és folytatják útjukat. A legbölcsebbek mindvégig a keskeny út közepén próbálnak haladni, ahol az út stabil és jó állapotú. A keskeny útról lefelé (vissza)csúszni könnyű, mert a gravitáció (Sátán) húz. Felfelé a széles útról nehezebb feljutni, de nem lehetetlen. Az Úr irgalmával megsegít, hogy az oly nehéznek tűnő akadályt legyőzhessük. A megcsúszásnál még tudnak segíteni az úton haladó drága testvéreink! Legfontosabb mégis a keskeny úton való haladás, mely Isten irgalmával és végtelen szeretetével könnyebbé és élvezetessé válik és a jutalma ott van az út végén. Mikor felérkezünk a csúcsra, a legdrágábbat adja nekünk ISTEN!!!

Hálát adok az Úrnak, mert néhány nappal később – este lefekvés előtt – a Bibliát olvasva a Példabeszédek könyvéből a következő igéket kaptam a két útra vonatkozóan:

“Az igazságosság útja az életre visz, a rosszindulatúak útja a halálba.”   Péld. 12;28.

“Az értelmes ember útja felfelé visz, hogy az alvilágot ott lent elkerülje.”   Péld. 15;24.

“Némely utat az ember egyenesnek nézne, a vége mégis halálba visz.”   Péld. 16;25.

“Az erőszakos ember elcsábítja társát, és a balszerencse útjára vezeti.”  Péld. 16;29.

“Az embernek balgasága rontja el az útját, a szíve mégis az Urat hibáztatja.”    Péld. 19;3.

“A maga útját minden ember jónak látja, de az Úr a szívek vizsgálója.”     Péld. 21;2.

“A belátás útjáról letérő ember a holt lelkek közt fog megpihenni.”      Péld. 21;16.

Jászberény, 2012.04.14, 22.

Rédei Róbert

Kategória: helyreállítás, Keresztyénség, Magyar tanítások, próféciák, Szentség | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Ha Isten arra hívott el, hogy „Kánaánban” élj, akkor ne menj „Egyiptomba” – Zac Poonen  

If God has called you to be in Canaan don’t move to Egypt by Zac Poonen

Letölthető PDF formátumban itt

Isten állandóan próbára tette Ábrahámot. Ez alkalommal éppen az azon a vidéken lévő éhínség által próbálta meg őt (1 Mózes 12.10). Mit teszel, ha Isten azt mondja neked, hogy Kánaánban legyél, de ott éhínség van? Az érzékszerveidre hallgatsz, vagy arra, amit Isten mond neked a szelleme által.

Van egy nagyszerű igevers, ami Jézusról szól: „Ő nem a szeme látása szerint ítél, és nem a füle hallása szerint bíráskodik” (Ézs. 11.3)Az emberek azonban egyáltalán nem így élnek. Ha éhínségről hallunk Kánaánban vagy éhínséget látunk, akkor a szemünk és fülünk alapján döntünk, és amit a józan ész mond nekünk. Eldöntjük, hogy Kánaán minden bizonnyal nem az a hely, ahol most élni akarunk. El kell onnan menni. Nem kell, hogy megkérdezzük Istent, mert az érzékeink által élünk! Így cselekedett Ábrahám is, “ezért ment le Ábrahám Egyiptomba” (Ézs. 12.10). Ki mondta neki, hogy Egyiptomba menjen? Nem Isten, hanem az érzései! Képes Isten gondoskodni egy emberről éhínség idején is? Bizonyára “áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, és éhínség idején gyümölcsöt terem” (Jer. 17.7-8). Az az ember, aki az Úrban bízik, nem mozdul addig, amíg az Úr nem mondja neki. Így cselekedett az Úr is a pusztában, amikor a Sátán megkísértette. A Sátán azt mondta neki, amikor megéhezett a pusztában és nem volt semmiféle élelmiszer a környéken, hogy változtassa a köveket kenyérré. Jézus azonban így válaszolt:

“Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.”    (Máté 4.4)

Ábrahám azonban nem így cselekedett. Eldöntötte, hogy csak kenyérrel él. Egyiptomban volt kenyér, ezért elment Egyiptomba. Sok keresztyén cselekszik hasonlóan ma is. A legtöbb keresztyén munkás nem oda megy, ahová Isten küldi, hanem ahol jó fizetést kaphat, ahol bőségesen van kenyér. Azokhoz a szervezetekhez csatlakoznak, ahol elegendő pénz van. “Egyiptom” egy kényelmes hely lehet éhínség idején. A kérdés azonban a következő: az Isten akarata, hogy ott legyél? Ha Isten arra hívott el, hogy „Kánaánban” élj, nem kellene „Egyiptomba” menned. Ha nem hallod, amit Isten éppen most mond neked, akkor nem tudsz Isten akarata szerint cselekedni a megpróbáltatás idején. Az ige által kell élni, ami Isten szájából származik, ahogyan Jézus is cselekedett. “Igen. A kenyér szükséges az élethez, de az Istennek való engedelmesség még inkább.”

Ha a Sátán Jézust is megkísértette ezzel, gondolod, hogy téged nem fog megkísérteni, hogy oda menj, ahol bőségesen van kenyér? Ha teljes idejű keresztyén munkás vagy, és pénzügyi gondjaid vannak, a Sátán azt fogja mondani neked, hogy több pénzt kereshetsz egy másik szervezetben vagy gyülekezetben, és azt fogja mondani neked, hogy menj oda! Isten ki tudja árasztani rád a kegyelmét ilyenkor, és ne hallgass a Sátánra, hogy ne tudja tönkretenni az életedet.

Mi volt annak a következménye, hogy Ábrahám elment „Egyiptomba”?  Hazudnia kellett, hogy a felesége a húga. Neked is sok problémád származhat belőle, ha „Egyiptomba” mész. Hazudnod kell, valótlan beszámolókat kell írnod, olyan dolgokat kell állítanod, ami nem 100%-ban igaz, megalkudva a lelkiismereteddel stb. Sára 65 vagy 70 éves volt, de még mindig nagyon vonzó volt, mert a fáraó (Egyiptom királya) azt akarta, hogy a háremhölgye legyen. A szomorú az, hogy amikor Ábrahám már látta, hogy erkölcstelen háremhölgyet csinálnak a feleségéből, ő még mindig annyira szerette a saját életét, hogy nem mondott igazat a fáraónak. Vannak ilyen nehéz helyzetek, amikor kiderül, hogy szeretjük az igazságot vagy nem.

Most valami még komolyabb dologra szeretném felhívni a figyelmet. Valami történt Egyiptomban, aminek hatása volt az utána következő 4000 évre. Amikor Ábrahám Egyiptomba ment és látta az ottani gazdag embereket, akiknek szobalányaik (női szolgálóik vannak) a házaikban, ő is eldöntötte, hogy neki is lesz. Ezért kiválasztott magának egy szolgálólányt, akit Hágárnak hívtak. Amikor kijöttek Egyiptomból, akkor is magával hozta őt. Ettől fogva nem Sárának kellett minden munkát elvégeznie a sátorban, mert ott volt Hágár, aki segített neki. Később, amikor Sárának nem született gyereke, ott volt Hágár, hogy segítsen ennek a problémának a megoldásában is! Hágártól született Izmael, akinek a leszármazottai 4000 éven keresztül ellenséges viszonyban voltak Izsák leszármazottaival. Mindez azért következett be, mert egy ember egyszer nem hallgatott Istenre. Elmondhatod, hogy “igen, legtöbbször hallgatsz Istenre.” Jó, de itt látjuk, hogy mi annak a következménye, ha valaki csak egyszer nem hallgat Istenre. Remélem, hogy ez az üzenet kellő súllyal nehezedik ránk.

-§-

Christian Fellowship Church, Bangalore, India – Minden jog fenntartva!

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és a CFC honlapcímének (http://www.cfcindia.com) egyértelmű feltüntetésével.

Fordította: Abonyi Sándor (https://keskenyut.wordpress.com)

Kategória: Keresztyénség, Magyar tanítások | Címke: , , | 2 hozzászólás

If God Has Called You to Be In “Canaan”, Don’t Move To “Egypt” by Zac Poonen

The source is avialable here and other useful writings by Zac Poonen too

You can download in PDF form here

God tested Abraham again and again. This time the test was through a famine in the land (Genesis 12:10). What do you do when God has told you to go to Canaan and there is a famine in Canaan? You either live by the witness of your senses or you live by what God has told you through His Spirit. There is a lovely verse that says about Jesus that ” He would not make a judgment either by what His eyes saw or His ears heard. ” (Isaiah 11:34)But that is not the way man lives. If we hear about or see a famine in Canaan, we make a decision immediately, by what our eyes and ears and our clever brain tell us. We decide that Canaan is certainly not the place to be in now. We need to move on. We don’t have to consult God, because we are living by our senses! That was what Abraham did: “So Abram went down to Egypt” (12:10). Who told him to go to Egypt? Not God, but his senses! Can’t God preserve a man during a time of famine? Certainly. ” Blessed is the man who trusts in the Lord. He will not be barren even in time of famine ” (Jeremiah 17:5-8). The man who trusts in the Lord will not move until God tells him to. That was what our Lord told Satan in the wilderness when He was tempted. Satan told Jesus to turn the stones into bread. There was a famine there in the wilderness and there were no food stores around. But Jesus replied, “ Man shall not live by bread alone, but by every word that proceeds from the mouth of God. ” (Matthew 4:4).

But Abraham did not live like that. He decided to live by bread alone. So, since there was bread in Egypt, he went there. That is how a lot of Christian work is done today too. Most Christian workers don’t go where the Lord tells them to go. They go where they can get a good salary, where bread is available in plenty. They join organisations where there is no famine of money. “Egypt” may be a comfortable place to be in – during a famine. But the question is whether that is the place that God wants you to be in. If God has called you to be in “Canaan“, you should not move to “Egypt“. If you don’t hear what God is saying to you right now, you may do the same thing when you are tested. Live by the words that come from the mouth of God, like Jesus did. His attitude was, “Yes. Bread is necessary for life. But to obey God is more necessary for life.

If Satan tempted even Jesus like this, don’t you think he will tempt you too – to go where there is plenty of bread? If you are in full-time Christian work and face a financial trial, Satan will tell you that you can get more money in another organization or another church and tell you to go there. May God have mercy on you at such a time that you don’t listen to Satan and thus ruin your life.

What was the result of Abraham’s going down to Egypt? He had to tell a lie there, that his wife was his sister. You can get into a lot of problems when you go to ‘Egypt’. You have to tell lies, write false reports, state things that are not 100% true, compromise your conscience etc., Sarah was about 65 or 70 years old. But she must still have been a very attractive woman, for Pharaoh the king of Egypt to want her in his harem. The sad thing is that even when Abraham saw his wife being taken into the harem to be corrupted, he still loved his own life so much, that he didn’t tell Pharaoh the truth. It is when we are in a tight spot that we discover whether we love the truth or not.

Now I want to mention something more serious. Something happened in Egypt that produced consequences for the next 4000 years. When Abraham went to Egypt and saw the rich people there having maids (female servants) in their houses, he decided to have one himself too. So he picked up a servant-woman named Hagar. When he came back from Egypt, he brought her with him. Sarah didn’t have to do all the work in the tent now. Hagar was there to help her. Later, when Sarah didn’t have any children, Hagar was there to help her with that problem too! Through Hagar came Ishmael whose seed have been in conflict with the seed of Isaac for 4000 years. But all this started with one man not listening to God once. You may say, “Well, most of the time I listen to God.” Good. But what we see here is the consequence of not listening to God just once. I hope that message will come home to us with seriousness.

Copy Right – Christian Fellowship Church, Bangalore, India.

This writing may be freely distributed without changes (http://www.cfcindia.com)

Kategória: Christianity, English teachings, Restoration | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Egy új és élő út – Zac Poonen

A New and Living Way  by Zac Poonen

PDF formátumban letölthető itt

A zsidókhoz írt levél központi igeszakasza a Zsidó 10.19-25. Ez egy új és élő útról beszél, amit Jézus készített el számunkra, hogy azon bemenjünk Isten jelenlétébe és folyamatosan ott éljünk. Ez volt Isten terve az ember számára és ez a kiváltságunk az Újszövetségben.

„Atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre (először) a Jézus vére által, azon az úton, amelyet ő szentelt nékünk (másodszor) új és élő út gyanánt, a kárpit, azaz az ő teste által”,

A függöny kettészakadt a templomban, amikor Jézus meghalt. Az a függöny Jézus testét jelképezte – az Ő saját akaratát – ami ketté volt szakítva (keresztre feszítve) a földi élete minden napján, hogy egyedül az Atya akaratát cselekedhesse minden nap (János 6.38). Ez az út az, aminek új és élő út a neve. Az “új” azt jelenti, hogy „folyamatosan friss”. A Jelenések 5.9-ben azt olvashatjuk, hogy egy új dalt énekeltek a mennyben Jézusnak a Golgotán bekövetkezett haláláról. Mitől volt az „új” dal? Mindenki számára friss, aki énekli azt. Olyan ez, mintha először hallanánk Krisztus halálárólEz az, ahogyan a Szent Szellem Krisztus halálát élővé és frissé teszi számunkra folyamatosan, ahogyan Jézus követésének útja is friss és izgalmas számunkra minden nap. Ez a kereszt folyamatosan friss, naponta megújuló útja, az önmagunk és a saját akaratunk halálának útja, feláldozva a testünket, hogy egyedül Isten akaratát cselekedjük minden esetben. Most nem kell kettészakítanunk a függönyt, mivel Jézus már megtette azt és szabaddá tette az utat. Nekünk csak azon kell járnunk, hogy folyamatosan Isten jelenlétében éljünk.

Jézus készítette el ezt az új utat számunkra, hogy azon járjunk. Nem volt könnyű Jézus számára ezen az úton járni. A saját akaratának a halálba adásával kellett megfizetnie az árat minden nap 33 és fél éven keresztül, hogy ez az út elkészüljön. Ez a szentség útja és Jézus most hív bennünket, hogy azon járjunk. (Ézsaiás 35.8). Óvatosan kell azonban rálépnünk arra az útra, mert az nem a saját utunk, hanem a kereszt útja. A szemünket mindig a célra kell szegezni. Jézus azért szenvedte el a keresztet, mert örömöt okozott számára az Atyával való közösség. Ha Chennaiból Bangaloreba utazol egy éppen most elkészített kitűnő autópályán, nem csodálkozással fogod eltölteni az időt, mert akkor sohasem fogsz megérkezni Bangaloreba. Az út csupán azért van, hogy elérd a célodat. Ezért a kereszt útjának is csak az a célja, hogy bemenj az Atya jelenlétébe és ott tartózkodj minden nap. Sok hívő csak beszél a test halálba adásáról, de közben szomorúak, boldogtalanok, másokat elítélők és kritizálók, azt bizonyítva ezáltal, hogy a testük még mindig nagyon eleven! Ezért sohasem tesznek semmi előrehaladást az életükben. Még húsz év után is csak beszélnek az útról és egyáltalán nem úgy tűnik, hogy közelebb jutottak volna a céljukhoz: egyáltalán nem válnak Krisztushoz hasonlóvá. A célunk az, hogy Krisztushoz hasonlóvá váljunk és egy közvetlen közösségünk legyen Istennel.

Versenyfutás közben ne az útra szegezzük tekintetünket, hanem Jézusra (Zsidó 12.1). A futók sohasem az utat nézik, amin futnak, hanem mindig előre tekintenek a célvonalra. Azok, akik az utat nézik utolsóként fognak beérni a célba. Ha csupán magadévá teszed a kereszt üzenetét, attól még nem vagy szent, de ha megragadtad Jézust, akkor az vagy.

Az Úr szabaddá tette a kereszt útját számunkra, hogy azon járjunk és Ő a mi főpapunk és előfutárunk. Ezért most „járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint akiknek szívük tiszta a gonosz lelkiismerettől, és testük meg van mosva tiszta vízzel”. (Zsidó 10.22-23)

Az utolsó kifejezés azt jelenti, hogy minden bűn, amit elkövettünk testünkben eltöröltetett. Bocsánatot kértünk minden embertől, akit valamilyen módon megbántottunk, visszaadtuk a pénzt, amivel megkárosítottunk másokat stb. Így a beszédünk és a kezünk most meg van tisztítva ezektől a szennyeződésektől. Most „tartsuk meg a reménység megvallását tántoríthatatlanul”. Most gondoljunk a hívő testvéreinkre, „figyeljünk rájuk és szeressük őket”. A továbbiakban ne önmagunknak éljünk, hanem keressük a „közösséget másokkal amilyen gyakran csak lehetséges” buzgón várva az Urunk visszatérését (Zsidó 10.23-25).

-§-

Christian Fellowship Church, Bangalore, India – Minden jog fenntartva!

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és a CFC honlapcímének (http://www.cfcindia.com) egyértelmű feltüntetésével.

Fordította: Abonyi Sándor (https://keskenyut.wordpress.com)

Kategória: evangélium, Magyar tanítások, Szentség | Címke: , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Saulok, Jonatánok, Dávidok – Andrew Strom

Részlet Andrew Strom “Az eljövendő nagy reformáció” című könyvéből

“Néhány olvasó azt gondolhatja, hogy az eljövendő ébredéssel kapcsolatos fejtegetésben a ‘hatalom ellen való lázadásra’ bátorítottam. Ez messze áll az igazságtól. Ez a fejezet be fogja mutatni, hogy valójában minden Istentől felkent hatalomnak nagy támogatója vagyok. Azonban a mai helyzet komolyságára és az erőteljes prófétai figyelmeztetésekre való tekintettel, amiket Isten mondott mindenfelé a világon, nagyon felelőtlen lennék, ha nem figyelmeztetném nyomatékosan a mai vezetőket arra, amit Isten mondott. Én csupán szeretném, hogy a dolgok jobban menjenek, és ne kellene elmondanom sok dolgot azok közül, amit elmondok.

Az ébredés embere, ahogyan az olvasmányaimból tudom, sohasem volt egy ‘népszerűségre törekvő’ vagy ‘embereknek kedveskedő’ típusú vezető, hanem rendszerint pontosan az ellenkezője! Minden bizonnyal olyan emberek voltak, akik nem pazarolták az idejüket tréfálkozásra. Tudták, hogy mikor kell alázatosaknak lenniük, de sosem féltek attól, hogy “feddjenek, dorgáljanak és figyelmeztessenek” teljes Isteni hatalommal, ha szükséges. Erőteljes és mégis kiegyensúlyozott vezetők voltak: szigorúak, de becsületesek. Szeretetük Isten és az emberek felé (ebben a sorrendben) lehetővé tette számukra, hogy figyelembe vegyenek emberi gyengeségeket, azonban azt is jelentette, hogy sosem engedtek a gonosznak egy hajszálnyit sem. Ilyen valóban felkent vezetők szükségesek napjainkban és nem lehet kétség, hogy pontosan ilyen vezetőkre van szükség az eljövendő ébredés idején is. Istennek szüksége van az Ő ‘bátor embereire’: az Ő Józsuéira, Illéseire, Gedeonjaira, hogy győzelemre vezessék népét, mint ahogyan az ördög is rendelkezik a maga ‘hőseivel’……….”

A teljes részlet PDF formátumban letölthető itt

A teljes könyv elérhető itt

Jó épülést kívánok Sándor

Kategória: ítélet, helyreállítás, Keresztyénség, Magyar tanítások | Címke: , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Jézus példájának követése az újévben – Zac Poonen

Following Jesus’ Example in the New Year by Zac Poonen

PDF formátumban letölthető itt

Jézus élete a legcsodálatosabb, a legkiegyensúlyozottabb, a legbékésebb és a legboldogabb élet, amit ez a világ valaha látott. Ez azért volt, mert mindenben engedelmeskedett Isten beszédének. Ha tökéletesen engedelmeskedünk Istennek, akkor ott tökéletesség és szépség van, ahogyan azt a bolygók és csillagok esetében látjuk.

Az Úrnak félelme az életnek kútfeje” (Péld. 14.27) és Jézus engedelmeskedett a parancsolatnak, “az Úr félelmében légy egész nap” (Péld. 23.17).

Amikor Jézus a földön járt az emberek egy mennyei életet láthattak Őbenne. A könyörületessége, a mások felé való szolgálata, a tisztasága, az önfeláldozó szeretete és az alázatossága egy Isten szerint való élet tökéletes megnyilvánulásai voltak. A Szent Szellem eljött, hogy elhozza ezt az Isten szerint való életet és a mennynek az ízét a szívünkbe. Isten azért helyezett el bennünket a földön, hogy ezt a mennyei életet bemutassa rajtunk keresztül a világ számára.

Az Efézus 2.10-ben azt olvassuk, hogy Istennek van egy különleges terve minden ember életére. Eltervezte, hogy hol kellene élnünk és mit kellene csinálnunk minden nap. Minden esetben az Ő választása a legjobb számunkra, mert jól ismer minket és Ő minden tényezőt figyelembe vesz. A legbölcsebb tehát, ha engedelmeskedünk az Ő akaratának minden dologban: a nagy és a kis dolgokban egyaránt.

Légy jó hallgató

Ha Isten akaratát akarjuk cselekedni, akkor az Istenre figyelő szokásunkat minden nap fejleszteni kell. Ahogyan Jézus Máriáról mondta a Lukács 10.42-ben, mindennél jobban kell figyelnünk, hogy meghalljuk az Ő hangját. A Biblia első fejezetében azt olvassuk, hogy Isten minden nap szólt, aminek eredményeként a föld napról napra formálódott. Ha Krisztus hasonlatosságára akarunk átváltozni ebben az évben, a legfontosabb dolog, hogy meghalljuk az Ő hangját és engedelmeskedjünk neki minden nap.

Valóban szelleminek lenni a saját akaratunk megtagadását és az Isten akaratának való naponkénti következetes engedelmességet igényli tőlünk. A naponkénti következetes engedelmességet az jelentette, ahogyan Jézus az Atyja tetszésére cselekedett minden nap. Mi is az Atya tetszésére tudunk cselekedni, ha ezt a módszert választjuk az újév minden napján.

Két dolgot említ az ige azzal kapcsolatban, ahogyan Jézus az életének első harminc évét megélte: aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, és mégsem követett el bűnt.(Zsidó 4.15) és “sohasem magának kedveskedett” (Róma 15.3. Jézus következetesen ellenállt a kísértéseknek minden esetben és sohasem kereste a maga hasznát semmi dologban. Ha követni akarjuk Jézust az újévben, akkor ez elsősorban ezt a két dolgot jelenti.

A nyelvünk a testünknek az a része, amit szinte minden nap használunk. Jézus mások bátorítására használta a nyelvét, így eszköz volt Isten kezében. Megnyugtató szavakat mondott a megfáradtaknak, ami felüdítette a leterhelt lelkeket. Az Ézsaiás 50.3 azt mondja, hogy ez azért volt, mert naponta figyelt az Atyja szavára és minden útjába került megfáradt lélekhez volt egy jó szava. Mi is szolgálhatunk ilyen áldott módon a körülöttünk lévő megfáradt lelkek felé ennek az újévnek minden napján, ha fejlesztjük ezt az Úrra figyelő magatartásunkat minden nap. Ha elutasítunk minden haszontalan beszédet és eldöntjük, hogy az életünk minden napján következetesen csak építő szavakat mondunk, Isten szólni fog hozzánk és a szájává tesz minket, ahogyan Jeremiást is tette (lásd Jeremiás 15.19).

Légy imádó

Jézus mondta: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj” (Máté 4.10) . Figyeljétek meg, hogy az imádat megelőzi a szolgálatot. Jézus azt is mondta, hogy “az Atya ilyen imádókat keres” (János 4.23).

Isten imádata nem azt jelenti, hogy vasárnap délelőttönként imádó énekeket énekelünk, hanem inkább vágyjunk vele lenni minden nap és a földön sem gyönyörködjünk semmi másban. (Zsoltár 73.25). Mondd az Úrnak teljes szívedből, hogy az újévben nem az anyagi vagy földi dolog az elsők az életedben, hanem csak az, hogy betöltekezhess Szent Szellemmel és minden nap egyedül érte élj. Ha őszintén így gondolod, akkor az Úr veled lesz és az újév a legjobb éved lesz az összes között. Isten közel fog vonni magához, átformál még inkább Krisztus hasonlatosságára és megáld másokat rajtad keresztül.

Jézus a legboldogabb ember volt, aki valaha a földön élt. A boldogsága az Atya akaratának cselekvéséből származott és nem abból, hogy könnyelműen élte az életét. Úgy ismerte az Atyát, mint aki a tökéletes szeretet és ezért örömmel engedelmeskedett mindenben neki, betöltve a küldetését. Ez volt az életének titka: hinni Istenben és szeretni Istent, aki a tökéletes szeretet, és akinek minden parancsolata a javunkat szolgálja.

A Zsoltár 16.8-ban a következőt olvashatjuk: Az Úrra néztem szüntelen, mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök”. Így élte Jézus az életét (Ap.csel. 2.25). Sohasem rendült meg, mert az Atya jelenlétében élte az életét. Ezért mindig telve volt örömmel (Zsoltár 16.11). Isten akarata az, hogy mi is így éljünk.

Jézus nem a minimumot akarta teljesíteni abból, amit az Atya elvárt tőle, hanem inkább a maximumot, amit felajánlhatott az Atyjának. A mi magatartásunknak is ilyennek kell lenni: “Mi az a maximum, amivel a földi életünkben az Úr hasznára lehetünk az előttünk lévő évben?”

Légy Isten hallgatója és imádója ebben az évben és akkor valóban áldott leszel az újévben! Ámen.

-§-

Christian Fellowship Church, Bangalore, India – Minden jog fenntartva!

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és a CFC honlapcímének (http://www.cfcindia.com) egyértelmű feltüntetésével.

Fordította: Abonyi Sándor (https://keskenyut.wordpress.com)

Kategória: gyülekezetépítés | Megjegyzés hozzáfűzése

Az a bizonyos kőszikla – Abonyi Sándor

Letölthető PDF formátumban itt – MP3 formátumban itt

Mindannyian jól ismerjük Jézus szavait:

Ezen a kősziklán építem fel az én egyházamat”    (Máté 16.18)

Az első dolog, amit észre kell vennünk, hogy Jézus itt nem emberek egyházáról, hanem az Ő egyházáról beszél. A másik kérdés, amit tisztáznunk kell, hogy mi az a bizonyos kőszikla, amin az Ő egyháza felépül. Ha megnézzük a kapcsolódó igéket is, akkor ez világossá válik számunkra.

„Ti kinek mondotok engem? Simon Péter pedig felelvén monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia. És felelvén Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám. De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én egyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.”  (Máté 16.15-18)

Sokan úgy gondolják megértették Jézus üzenetét és Pétert tették az egyházuk kősziklájává. Úgy tűnik nemcsak ezt az igét értették félre, hanem a következőt is:

„Így szól az Úr: Az egek nékem ülőszékem, és a föld lábaimnak zsámolya: minő ház az, amelyet nékem építeni akartok?”   (Ézsaiás 66.1)

Ezt az igét látható módon úgy értelmezték, hogy óriási költséggel „égig érő”, hatalmas katedrálisokat és templomokat építettek Istennek, amik inkább építészeti remekművek és fontos idegenforgalmi látványosságok, semmint Isten lakóhelyei. Az ott megjelenő kis létszámú vallásos emberek elvesznek a hatalmas templomokban, de vannak híres templomok, amik már valóban csak látványosságok. A mai megagyülekezetek már nem templomokat építenek égig érő tornyokkal, hanem több tízezer főt befogadó hatalmas gyülekezeti házakat. Megfigyelhető ma is, ha egy kis létszámú közösség összejön egy háznál, hamar felmerül az igény, hogy saját templomuk, gyülekezeti házuk legyen. Ez az óemberi test első reakciója. A büszke, testi ember mindig is szerette a téglából épített, égig érő, hatalmas építményeket. Így volt ez már a babiloni torony építésénél is. Isten azonban ahelyett, hogy örömét lelte volna ebben, inkább szétszélesztette őket a földön.

Ha az elmúlt századok hívői valóban szellemi emberek lettek volna és megértették volna Ézsaiás próféta üzenetét, akkor felfedezhették volna, hogy Ézsaiás egy költői kérdést tesz fel, amire a válasz egyértelműen az, hogy lehetetlen Istennek (téglából, hagyományos módon) méltó házat építeni, de Isten nem is akarja ezt.

Jézus nem sajnálta a gyönyörű, a világ csodájának számító, kőből épült jeruzsálemi templom lerombolását sem, mert annál sokkal jobbat és Istenhez méltót akart felépíteni.

„Felel Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt. Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt? Ő pedig az ő testének templomáról szólt.”   (János 2.19-21)

Jézus az Újszövetség közbenjárójaként óvá tett, és le akart rombolni sok mindent, ami az ószövetségi idők jellemzője volt, beleértve a kőből épült templomot is. Az első tanítványok Jézus feltámadása után értették meg ezt, és hittek Jézus beszédének.

„Mikor azért feltámadt a halálból, megemlékeztek az ő tanítványai, hogy ezt mondta; és hittek az írásnak, és a beszédnek, amelyet Jézus mondott.”    (János 2.22)

Ha valami kétségünk mégis lenne efelől, akkor az első tanítványok életéről és szolgálatáról szóló könyv teljesen egyértelművé teszi ezt számunkra:

„Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami abban van, mivelhogy ő mennynek és földnek ura, kézzel csinált templomokban nem lakik.     (Ap.csel 17.24)

Ebben az igében Isten egyértelműen kijelenti, hogy nemcsak lehetetlen neki méltó házat építeni, hanem Ő, aki a menny és a föld ura egyenesen sértőnek tartja azt, ezért nem is akar „kézzel csinált templomokban lakni”!

Miről volt tehát szó, amikor Jézus Péterrel az Ő egyházának felépítéséről beszélgetett?

Péternek „nem test és vér”, hanem Isten szelleme jelentette ki, hogy „Jézus a Krisztus, az élő Isten Fia”. Ez a kijelentés volt az a bizonyos kőszikla, amire Jézus utalt, amikor a következőt mondta:

„Te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én egyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.”  (Máté 16.18)

Jézus ezekkel a szavakkal a következőket tette nyilvánvalóvá:

  • „te Péter” (csak egy kövecske), „egy élő kő” vagy, és nem az a kőszikla, amire felépíthetném az én egyházamat,
  • Jézus már nem fizikai kövekben, nem „a test és a vér” dolgaiban, hanem szellemi dolgokban gondolkozott,
  • Jézus nem mondta azt, hogy Ő lenne a kőszikla, hanem az „ezen” szócskával a Krisztus valóságáról szóló szellemi kijelentésre utalt,
  • ez a szellemi kijelentés az a bizonyos kőszikla, amire Jézus az Ő egyházát építi és azon a pokol kapui valóban nem vesznek diadalmat. 

Amikor Jézus az Ő egyházáról beszél, akkor egy szellemi egyházról beszél. Az ószövetségi típusú „áldozatok („mise” vagy Istentisztelet) bemutatására” szolgáló, kőből épült templomok ideje már akkor lejárt, amikor Jézus a kereszten meghalt. Jézus, mint „áldozati bárány” keresztáldozatával egyszer és mindenkorra véget vetett az állandóan ismétlődő áldozatok bemutatásának.

Jézus testben való megjelenése, élete és szolgálata önmagában egy prófétai kijelentés volt.

„Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképpen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által”    (Zsidó 1.1)

Amikor az Újszövetségben templomról van szó, azon sohasem fizikai kövekből, hanem „élő kövekből” felépülő szellemi templomot kell érteni, amiben Jézus az első alapkő (a szegletkő) és minden más újjászületett hívő egy-egy „élő kő”.

„Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus, akiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban, akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a szellem által.”   (Efézus 2:20-22)

„Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel szellemi házzá, szent papsággá, hogy szellemi áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által.”   (1 Péter 2:5)

„Élő kövek” mindazok a hívők, akikben Jézus Krisztus a Szent Szellem által benne él, akiknek Péterhez hasonlóan nem „test és vér”, hanem a Szent Szellem fog kijelenteni minden igazságot Jézus Krisztusról. A Szent Szellemnek ezt a munkáját láthatjuk végig az Apostolok cselekedetei könyvében leírt dicsőséges egyház életében.

Az angolban a templomot és a gyülekezetet ugyanaz a szó fejezi ki (Church). Ez egyrészt zavaró, mert legtöbben a gyülekezetet egy kőből épült templommal azonosítják, másrészt viszont szellemi kijelentést is hordoz, mert jelzi, hogy újszövetségi értelemben az újjászületett hívőkből, mint élő kövekből álló gyülekezet az, ami Isten szent temploma.

A gyülekezetnek ilyen szellemi módon való értelmezése rávilágít arra a fontos szellemi igazságra, hogy Krisztus gyülekezetét valójában nem azok alkotják, akik kőépületekben rendszeresen összejönnek, hanem mindazok, akikben Isten szelleme lakik – bárhol is legyenek! Ebből adódóan Krisztus gyülekezetének nem feltétlenül része az, aki egy kőépületben (templomban, gyülekezeti házban) rendszeresen megjelenik, ezzel szemben része lehet az is, aki ilyen helyen soha nem fordul meg, vagy akit éppen ők zártak ki a közösségből, mert szellemi kijelentés hiányában nem ismerték meg Istent és azt hitték, hogy az ilyen hívők kizárásával Istentiszteletet cselekednek.

Önmagában semmit nem jelent Jézus nevének, vagy az „Uram, Uram” szavaknak az emlegetése és annak ismerete sem, hogy Jézus a kőszikla. Jézus csak azoknak az életében válik valóban kősziklává, akik Péterhez hasonlóan szellemi kijelentéseket kapnak róla.

Téves azt gondolni, hogy az utolsó idők csak most kezdődnek és Jézus csak most kezdi helyreállítani és felépíteni az Ő egyházát. A fenti igékből egyértelműen láthatjuk, hogy mind az utolsó idők, mind pedig Jézus szellemi egyházának építése már Jézusnak a földön való megjelenésével és a Szent Szellem kitöltetésével 2000 évvel ezelőtt elkezdődött. Az első apostolok és az első generáció hívői megértették, elhitték ezt a szellemi igazságot és eszerint is cselekedtek. Ezért nem tudtak a pokol kapui diadalmat venni az első generáció dicsőséges egyháza felett, amely a feje tetejére állította az akkori világot.

Az elmúlt évszázadokban szem elől tévesztették a hívők ezt a fontos igazságot, mert nem volt kijelentésük és nem is hittek benne. Helyette kőből épült házakat építettek maguknak, aminek egyenes következménye volt, hogy a pokol kapui évszázadokon keresztül diadalmat vettek az emberek által épített egyházakon.

Ma sokan vágynak az első egyház dicsőségére és szeretnének egy dicsőséges egyház részesei lenni. Ehhez azonban szellemi kijelentésre, hitre és kellő bátorságra van szükség a Szent Szellemmel való betöltekezés által, hogy mindezt véghez is tudják vinni.

Figyeljük meg, hogy amikor Pünkösd után a Szent Szellem és nem emberek munkájaként 3000 ember tért meg, majd később csak a férfiak száma 5000-re emelkedett Jeruzsálemben, egyáltalán nem az volt az apostolok fő gondja, hogy templomot vagy gyülekezeti házat építsenek maguknak, hanem a nyitott „Salamon tornácán” és a hívők házaiban jöttek össze minden nap. A felesleges ingatlanaik, vagyontárgyaik, földjeik eladása után összegyűlt pénzt nem kőtemplomok építésére fordították. Drága ingatlanok működtetése ezért nem okozott gondot nekik. Nem volt fizetett papságuk sem, pedig egy igazi „megagyülekezet” voltak. Az első apostolok ismerték a Jézus egyházára vonatkozó szellemi igazságot és aszerint gondolkoztak. Az összegyűjtött pénzt az említettek helyett a szegények szükségeinek betöltésére fordították, hogy ne legyen szűkölködő közöttük.

Mindezeket figyelembe véve nem nehéz felismerni az elmúlt évszázadok és a mai egyházak óriási céltévesztését és legyőzött állapotának okát.

Csak akkor lehetünk részesei Jézus egyháza építésének, ha folyamatosan van élő, szellemi kijelentésünk Jézusról és az Ő egyházáról a Szent Szellem által. Az első egyház képét szem előtt tartva a kőházak építése és az öncélú „bővölködés” helyett a szegényekről való gondoskodásnak kellene ma is a legfontosabb dolognak lenni. Ha a Krisztusról szóló szellemi kijelentés lesz valóban a kőszikla és nem lesznek szűkölködő hívők, akkor meg fogjuk tapasztalni, hogy Jézus Krisztus egyháza valóban győzedelmeskedik a pokol kapui felett.

-§-

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és honlapcímének (https://keskenyut.wordpress.com) megadásával.

Kategória: evangélium, gyülekezet, gyülekezetépítés, Keresztyénség, Magyar tanítások, próféciák, Szentség, utolsó idők | Címke: , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Az igazság cselekedete és szeretete között különbség van – Zac Poonen

There is a Difference between Doing Righteousness and Loving Righteousness by Zac Poonen 

PDF formátumban letölthető itt

A következő ige azt mutatja meg nekünk, hogy Jézus hogyan élt a földön, mint ember:

Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot, annak okáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett.”   (Zsidó 1.9)

Amikor Jézus a földön élt Őrá ugyanazok az emberi korlátok vonatkoztak, mint ránk. Ezért volt szüksége arra, hogy fel legyen kenve. Istennek, mint Atyának nem volt szüksége felkenetésre. Jézusnak sem volt szüksége felkenetésre, amikor a mennyben volt, de amikor a földön élt, mint példaképünknek szüksége volt a felkenetésre. Itt ebben a versben Isten elárulja nekünk, hogy miért kellett Jézust felkenni az örömnek olajával felettünk. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy Ő szerette az igazságot és gyűlölte a törvényszegést. Szerette a tisztaságot és gyűlölte a bűnt.

Különbség van az igazság cselekedete és szeretete között. Egy gyerek tud engedelmeskedni az apjának anélkül, hogy szeretné az engedelmességet. Jézus nem csak cselekedte az igazságot, hanem szerette az igazságot. Hasonlóképpen Jézus nem csupán kerülte a bűnt, hanem gyűlölte a bűnt. Az AIDS egy halálos betegség, amit az emberek szexuális bűn elkövetése által kapnak el és sokan azért nem követnek el paráznaságot, mert félnek, hogy elkapják az AIDS-et. Nem gyűlölik a bűnt, csupán félnek, hogy elkaphatják az AIDS-et. Hasonlóképpen sokan azért nem akarnak lopni, mert attól félnek, hogy elkaphatják őket és nem azért, mert gyűlölik a lopást. Hasonlóképpen kerülhetsz bármilyen más bűnt anélkül, hogy gyűlölnéd a bűnt. Ha azonban azt akarod, hogy fel legyél kenve az örömnek olajával, akkor szeretned kell az igazságot és gyűlölnöd a bűnt. Jézus ezért volt felkenve az örömnek olajával a társai felett.

Istenben nincs részrehajlás. Egy jó atya sohasem lesz részrehajló a legidősebb fiával a többi gyerekéhez képest, mert nem részrehajló. Amit megtesz a legidősebb fiával, azt meg fogja tenni minden gyermekével. Isten, mint Atya szintén ilyen. Jézus az elsőszülött a sok testvér közül. Mi, akik újjászülettünk Jézus fiatalabb testvérei vagyunk. Jézus a legidősebb fiú. Miután Isten nem részrehajló, ezért mindazt meg fogja tenni értünk is, amit a legidősebb fiáért, Jézusért. Amit Isten megtett a fiáért, azt meg fogja tenni értem is, ha betöltöm ugyanazokat a feltételeket, amit Jézus betöltött. Ez az egyik legnagyobb igazság, ami világossá válik számunkra Krisztus emberi voltával kapcsolatban.

Ha az lenne megírva, hogy Jézus azért lett felkenve az örömnek olajával, mert Isten fia volt, az nem bátorítana, és egyáltalán nem jelentene kihívást számunkra. Amikor azonban azt olvassuk, hogy Jézus azért volt felkenve, mert szerette az igazságot és gyűlölte a törvényszegést, az nekünk is reményt ad arra, hogy mi is fel lehetünk kenve ugyanolyan módon, ha mi is szeretjük az igazságot és gyűlöljük a bűnt. Ezért így kell imádkoznunk:

“Uram! Munkálkodj az én szívemben a Szent Szellem által, hogy ne csak cselekedjem az igazságot, hanem szeressem is azt és ne csak kerüljem a bűnt, hanem gyűlöljem is azt.”

Minél jobban szeretjük az igazságot, és gyűlöljük a bűnt az életünkben, annál jobban betölt bennünket a Szent Szellem öröme. Isten királysága igazság és Szent Szellem általi öröm, ami ha betölti a szívünket (Róma 14.17), akkor képesek leszünk engedelmeskedni a parancsolatának: “örvendezzetek az Úrban mindenkor” (Fil. 4.4).

-§-

Christian Fellowship Church, Bangalore, India – Minden jog fenntartva!

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és a CFC honlapcímének (http://www.cfcindia.com) egyértelmű feltüntetésével.

Fordította: Abonyi Sándor (https://keskenyut.wordpress.com)

Kategória: Keresztyénség, Magyar tanítások, Szentség, Szeretet | Címke: , , , | 1 hozzászólás