Szexuális tisztaság a gyülekezetben – John MacArthur

PDF formátumban letölthető itt: Szexuális tisztaság a gyülekezetben

– § –

Ha ti is akarjátok, szeretném, ha a Bibliátokban ma délelőtt az 1 Korinthus 5. és 6. fejezetekhez lapoznátok

Történt egy esemény az elmúlt éjszaka, hogy bizonyos időt egy volt pásztorral beszélgettem telefonon, aki a saját életében bekövetkezett erkölcstelen esemény miatt korábban kiesett a pásztori szolgálatból. Azért keresett meg engem, mert szüksége van emberekre, akik referenciát adnak neki, mert néhány gyülekezet figyelembe akarja venni őt, mint pásztort. “Adok-e referenciát neki?” – kérdezte. A válaszom az volt, hogy „Nem!”. „Mi a helyzet a megbocsátással” – kérdezte erre. „Ez nem megbocsátás kérdése. Nekem semmi problémám a megbocsátással.” – mondtam neki. “Mi a helyzet a helyreállással?” – kérdezte. „Ez nem helyreállás kérdése. Imádkozom érted, hogy az Úr teljesen helyreállítson és a megfelelő helyen hasznosan tudj szolgálni.” – mondtam. “Akkor miről van szó?” – kérdezte. „Ez példakép kérdése” – mondtam. Itt egy norma (erkölcsi szint) bemutatásáról van szó a szent életre vonatkozóan, ami a gyülekezet tagjai számára mintául szolgál. Ha nyilvánosan elveszítetted hitelességedet, akkor nem állhatsz a továbbiakban egy példamutató egyén pozíciójában. Erről van szó. Ez nem azt jelenti, hogy Isten nem fog használni téged. Nem azt jelenti, hogy Isten nem fog megbocsátani neked és megáldani téged. Hanem azt jelenti, hogy a továbbiakban nem vagy egy minősített példakép, mint keresztyén jellem, ami szükséges minden vén vagy pásztor pozíciójában.”

Igen! A friss helyreállásoknak ez az esete volt az, amivel kapcsolatban az elmúlt két hétben öt másik pásztor neve jutott eszembe, akik szintén kiestek a szolgálatból erkölcstelenség miatt. Az elmúlt egy év alatt felfedeztem, hogy amivel most szembenézünk a keresztyénségben az egy ragályos szexuális erkölcstelenség, és a gyülekezet, ahelyett hogy tartaná a nívót (erkölcsi szintet), láthatóan egyre nagyobb engedményeket tesz, hogy felkaroljon bárkit (mindenkit), aki bűnbocsánatot, helyreállítást és vezetői pozícióba való visszahelyezést akar.

Volt alkalmam az elmúlt héten beszélgetni néhány nagyon csodálatos keresztyén asszonnyal, akiknek férjeik nagyon aktívak – vezetők, tanítók – voltak gyülekezetben és 25 évi házasság után úgy döntöttek, hogy elszöknek egy másik nővel. Ezeknek az asszonyoknak az esetében a gyülekezet nem tett semmit ezzel kapcsolatban. Az egyik hölgy odament a pásztorához, aki egy nagyon tekintélyes Biblia-tanító a gyülekezetben és úgy döntöttek, hogy semmit sem tesznek az esettel kapcsolatban.

Köztudott számotokra, hogy keresztyén „hírességek” között növekszik a válások és a különféle botrányok száma. Van egy ember hazánkban, egy pásztor, aki nagyon erősen kritizált engem. Sok mindennek ellene mondott az itteni szolgálatunkban. Ő most a világi bíróságon próbálja megvédeni magát egy súlyos és nagyhorderejű erkölcsi váddal kapcsolatban. Majdnem úgy tűnik, hogy az ilyen dolgokban a „homokba dugják a fejüket” szemlélet érvényesül. A gyülekezetek sokkal elnézőbbé válnak az ilyen dolgokban. Az intézmények, az iskolák és a szemináriumok, amelyek történetük során sohasem fogadtak volna maguk közé olyan embereket, hogy felkészítsék a szolgálatra, akik nem rendelkeznek feddhetetlenségi ajánlással, mint keresztyének, most engedékenységet mutatnak, hogy befogadjanak bárkit, akik úgymond megfizetik a tanulási költségeket. Néha a kegyelem nevében (van helye a kegyelemnek a szeretet jegyében), keresztülnéznek néhány dolgon, ami kizárna egy embert a szolgálatból.

Amit ma a gyülekezetekben megtörténni látok, hiszem, hogy az járványos méreteket öltött. Azt érzem, hogy talán nyíltan és a lényeget megvilágítva nagyon jó lenne ismét látnunk, mit kellett, hogy Pál apostol mondjon a szexuális tisztaságról a gyülekezetben. Egyértelmű, hogy a világi környezet nyomást gyakorol ránk. Egy romlott világban élünk. Egy olyan társadalomban élünk, ami segíti a testi vágyak népszerűsítését. Az erkölcstelenség teljesen elfogadott a társadalmunkban, de egyáltalán nem fogadható el Istennél és elfogadhatatlan kell, hogy legyen a gyülekezet Ura számára. Egy feleségű férfit találni, aki alkalmas lehet vezetőnek, egyszer férjhez ment asszonyt találni a szolgálatra egyre nehezebb lesz a gyülekezetben. A gyülekezet pedig ahelyett, hogy megtartotta volna a minőségi szintet a világi tendenciával szemben, az látszik, hogy a minőségi szintet leszállítva engedményeket tett, befogadva nem megfelelő minősítésű embereket.

A társadalom belefáradt az erkölcsösség kérdésébe és a gyülekezet hasonlóan. Elfogadjuk – toleráljuk – azokat az embereket, akik így vagy úgy hirdetik az evangéliumot, akiknek az élete, mint valaki mondta “Fekete jelet akarunk rajzolni egy darab szénre.” Az elnézés – a tolerancia – vált a normává. A szexuális bűnök állandó hangoztatása eltompítja az azzal kapcsolatos érzékenységünket. Sokan úgy vagyunk, mint a gyülekezet Korinthusban, hogy a pogány erkölcstelenség áldozatául esett, a gyülekezetnek pedig – én hiszem – kell, hogy harcoljon az ellen éppen úgy, mint a Korinthusi Gyülekezet is harcolt ellene a maga idejében. Nem akarok részletesen beszélni róla, de olvassátok el mindenhol az Ószövetségben az Úr igéit az ilyen bűnökkel szemben. Olvashattok arról az 5 Mózes 22-24-ben, a 3 Mózes 19, és 21-ben, a Példabeszédek 5-7 és 9-ben, és sok Újszövetségi igeszakaszban 1 Kor. 6, az Ef. 5,1, a Thessz. 4. fejezet és sok más, Jel. 2. fejezet, sok más hely Isten igéjében, ahol ezekről a szexuális bűnökről van szó.

Két nappal ezelőtt egy levél az asztalomra került, ami arról számol be, hogy valaki a gyülekezetünkben ilyen bűnt követett el, aki hosszú ideje van a gyülekezetünkben, és úgy tűnik, hogy közben néhányszor egyik vagy másik személlyel paráználkodott. Nem gondolom, hogy ez ragályos mértékű lenne, de bizonyos vagyok benne, hogy jelen van a gyülekezetünkben. Meg vagyok győződve, hogy az ellenség mindent meg szeretne tenni, amit tud, hogy olyan széles körben, mint az csak lehetséges hiteltelenné tegye Krisztus nevét és a gyülekezet szolgálatát.

Nagyon hasznos számunkra, ha megvizsgáljuk ezt a kérdést az 1 Korinthus szerint. Kétféle módon akartam foglalkozni azzal: először foglalkozzunk a szexuális bűnnel az egyén szintjén, másodszor közösségi szinten. Ez egy rövidített üzenet ezen a reggelen, amire bizonyára emlékeztek abból a tanulmányozásból, amit sok évvel ezelőtt végeztünk az 1 Korinthus 6. alapján. A teljes magyarázat, amit adhatok, megtalálható ennek a levélnek az írásos magyarázatában.

Nézzük meg most együtt a 6. fejezetet a 12-től a 20-as versig és foglalkozzunk egy kicsit a szexuális bűnnel személyes szempontból. Itt Pál a bűnöshöz beszél: “Azokhoz, akik szexuális erkölcstelenségben vannak.” Az ő beszéde nagyon világos. A korinthusi helyzetet legjobban a 13. vers elején lévő szlogenből érthetjük meg. Ha megnézed a 13. verset, akkor észre fogod venni, hogy az egy játék a szavakkal: “Étel a testnek és a test az ételnek.” Mi a jellemzője az ilyenfajta szlogennek? A szlogen egy magatartás kifejezése, ami az erkölcstelenség filozófiai igazolására szolgál. Amit ez a szlogen mondani akar az a következő: “Az étel a gyomrod számára van rendelve és a gyomrod az étel számára.” Bizonyára semmi rossz dolog nincs az étkezésben. Az étkezés biológiai szükséglet. Ebben az értelemben azonban a szexre vonatkozóan egy „csúsztatás” történik. Ez azt foglalja magában, hogy a szex a test számára van és a test a szex számára. Éppen úgy, mint az evés, az ivás és az alvás. Ez tehát biológiai szükséglet kérdése. Nem rejt magában semmiféle erkölcsi tartalmat.  A szexualitás és a szexuális cselekedet semmivel sem több vagy kevesebb, mint egy biológiai cselekedet. Az csupán testi cselekedet. Állatok vagyunk, a test a szexért van, a férfiak férfiak, a nők pedig nők. A nyilvánvaló szándék ebben az elgondolásban, hogy ezeket fizikai cselekedeteket kapcsolatba hozza egymással. Hogyan vonatkozik ez ránk? “Az étel a testnek és a test az ételnek.” Az étel a gyomornak, a gyomor pedig az ételnek; ez csupán biológiai kérdés. A szexet összehozni a testtel és a testet a szexszel tehát az semmivel sem több, mint biológiai kérdés.

Pontosan ez a magyarázat az, amivel ma is szembesülünk; hogy az ember nem több mint egy biológiai állat, kiegészítve bizonyos értelmi képességekkel. Alapvetően egy biológiai, fizikai funkcióról van szó. Az erkölcs, és amire elkötelezi vakaki magát bármilyen szinten, azt ő maga választja meg. Bármi szabadon választható. Minden elfogadható. Minden jó. Ez a mai gondolkozásmód. Szeretnék rámutatni, hogy milyen változás következett be ezen a téren az elmúlt években az emberek gondolkozásban. 1969-ben egy nemzeti felmérést végeztek a házasság előtt és házasságon kívüli szex elfogadottságára. A felmérés azt jelzi, hogy az USA lakosságának több mint kétharmada úgy gondolta, hogy a házasság előtt és házasságon kívüli szex rossz dolog. Ugyanezt a felmérést megismételték 1985-ben (16 évvel később), és az amerikai emberek több mint kétharmada most úgy hiszi, hogy ez a helyes. A 16 év alatt az erkölcsi normának a visszájára fordulása egy hanyatló média és egy toleráns társadalom támadásának közvetlen eredménye. A gyülekezet – tekintettel, hogy ennek a társadalomnak az embereiből áll – szükségszerűen kötődik ahhoz, ezért kell, hogy megvívja ezt a csatát. Azonban annak módja, ahogyan ezt a csatát meg kell vívnunk nem az, hogy beengedjünk magunk közé a világot, ami tulajdonképpen meg is történt.

A gyülekezetben növekedtem fel. 17 éves voltam, amikor a 17. születésnapomon a 17. házunkban laktam. Az édesanyám szeretett költözni és felújítani a házakat. Amikor a gyerekkoromra gondolok, nem házakra, hanem gyülekezetekre gondolok. Része voltunk a pásztorlásnak egész életem során és nem tudok visszaemlékezni a gyülekezeteben való felnövekedésem ideje alatt, hogy valaha is hallottam volna válásról, szexuális erkölcstelenségről Isten népe között, a gyülekezet vezetői között. Az szinte ismeretlen volt az akkori világban. Bizonyos vagyok, hogy voltak alkalmak, amikor ilyen dolgok megtörténtek, megtörténhettek. Az valami nagyon titokban tartott dolog volt, és ha valaki elesett ilyen bűnben, azt kizárták örökre bármilyen nyilvános szolgálatból.

Sok minden megváltozott, de Isten Igéjében egyáltalán nem változott semmi. Így a mi felelősségünk, hogy nézzük meg együtt az igében és lássuk meg, hogyan lehet kezelni ezeket a dolgokat. Most emlékezzünk arra, hogy a korinthusi emberek alapvetően egy züllött közösség voltak. A görögben a ’korinthizálni’ szó alapvetően azt jelenti, hogy kapcsolatot tartani egy prostituálttal. Az egész városnak kapcsolata volt a prostitúcióval. Amikor az emberek bejöttek a Krisztus nevéről elnevezett gyülekezetbe, akkor sok erkölcstelenséget hoztak magukkal. Minden bizonnyal megtisztultak a Megmentő igéje által az életükben, de nagyon nagy volt a kovász hatása, mert a régi társasági életükből magukkal hozva dolgokat az hatott az új életükre és a probléma ebből származott.

A 13. vers elején “Az apostol a perverz szexuális erkölcstelenséggel kezd el foglalkozni.” És itt, ahogyan mondtam egy személyes probléma kezeléséről van szó. Hogyan kell azt személyes szinten kezelni? Pál apostol hangsúlyozni akarta, hogy mennyire ártalmas, mennyire lenyomó, mennyire uraló, és mennyire természetellenes az ilyen fajta bűn. Figyeljük meg, hogy mit mond a 13-14. versekben:

Az eledelek a hasnak és a has az eledeleknek rendeltetett. Az Isten pedig mind ezt, mind amazokat eltörli. A test azonban nem a paráznaságnak rendeltetett, hanem az Úrnak, és az Úr a testnek. Az Isten pedig az Urat is feltámasztotta, minket is feltámaszt az ő hatalma által.”

Az első dolog, amit hangsúlyozni akart a szexuális bűnnel kapcsolatban, hogy egy férfi és nő házassági köteléken kívüli kapcsolata Isten akaratának elferdítése, mert a test nem a szexre volt rendelve, hanem az Úrnak. A tested nem a sajátod, hogy azzal azt tehetsz, amit akarsz. A tested az Úr tulajdona.

Ők azzal a kis jelmondattal próbálták jellemezni a szexualitás tényét, mintha az csupán evés vagy ivás lenne és az semmivel sem több, mint egy természetes szükséglet, aminek nincs szellemi jelentősége. Pál apostol erre azt mondja:

“Nem bánhatsz ilyen módon a testeddel: Étel a testnek, úgy tekinteni, hogy a gyomor és a test az ételnek, mert Isten le fogja rombolni mindkettőt.”

Mit jelent ez? Isten le fogja rombolni az ételt és az étvágyat. A lényeg, hogy a biológiai folyamat le fog állni. Igen, az étkezés egy normál biológiai szükséglet. Az étel és az étvágy összetartoznak, de Isten le fogja rombolni mind az ételt, mind az étvágyat. Más szavakkal a jövőben, lesz idő, amikor nekünk egy dicsőséges testünk lesz, nem fogunk függni az ételtől és a gyomortól. A mostani egy múlandó, ideiglenes állapot. Isten meg fogja azt szüntetni. A test nem a paráználkodásért van, hanem az Úrért és az Úr a testért, ahogyan bizonyítja a 14. versben a feltámadással.

“Az Isten pedig az Urat is feltámasztotta, minket is feltámaszt az ő hatalma által.” És ahogyan neki egy felismerhető megdicsőült teste volt, ami a halála előtti test teljes átalakulásával jött létre, úgy nekünk is lesz majd egy felismerhető megdicsőült testünk. Ezért mondja itt, hogy az étel és a gyomor ideig valók, mert a hívők teste a feltámadást követően egy megdicsőült (örökkévaló) testté fog átváltozni. Ezért, amit a testeddel teszel az nagyon komoly dolog az Úr előtt, mert a te tested nem a szexuális bűnért van, hanem az Úrért. Ezért, ha szeretnél egy szlogent, akkor legyen a te szlogened a következő: ’a test az Úrnak és az Úr a testnek.’ A test kell, hogy elkülönüljön az Úr számára, egy nagyon speciális célból.

Egy sokkal magasabb terv szerint a gyomor és az étel biológiailag meg fog szűnni. Az egy ideig való funkció, azonban a test az örökkévalóságra van fenntartva. Az étel és a gyomor egy vízszintes síkon, a testek és az Úr pedig egy függőleges síkon helyezkednek el.

“Az, hogy mit teszek a testemmel, az nagyon fontos, mert a testem az Úré” Róma 12:1,

A mostani testedet ad oda Istennek szent és élő áldozatként, ami egy szellemi imádat cselekedete. A testem nem az enyém. A testem sokkal több, mint csupán élő állati szervezet. A testem az Úr Jézus Krisztus tulajdona. Egy keresztyén esetében, amikor egy szexuális bűnt követ el, az megtöri és lerombolja a függőleges kapcsolatot. Meggyalázza a vertikális kapcsolatot. Ha én, mint hívő úgy nézek a testre, mint ami semmivel sem több, mint valami élő állati eszköz, amit bármilyen módon lehet használni, akkor figyelmen kívül hagynom azt a tényt, hogy a testem az Úré.

A tested nem a szex számára van, hanem az Úr számára volt megalkotva. Istennek egy speciális terve van azzal. Ezért mondja a 14. vers:

“Ahogyan Ő feltámadt, minket is fel fog támasztani az Ő hatalma által.”

Pál mondja az 1 Korinthus 15-ben: “Romlandó testben élünk. Azonban a halál halhatatlanságot fog eredményezni. Az élet győzni fog a halál felett. Egy új és dicsőséges létezésbe fogunk bemenni. A gyarló testünk át fog változni egy dicsőséges testté.” Fil 3. „A test az Ő dicsőséges teste.” Más szavakkal, azért van tested, hogy Istennek szentelt edény legyél. Ez egy erőteljes dolog. Ezért nem futkoshatunk a nők után azt mondva, hogy “A szex semmi, csak egy biológiai dolog” és nem formálhatsz jogot arra, hogy azt tegyél a testeddel, amit csak akarsz, mert az semmivel sem lenne több, mint testi szükséglet. Ez nagyon távol áll az igazságtól, mert a tested Istené.

A másik rendkívül fontos dolog pedig, amiről beszél az, hogy „Egy lenni Krisztussal. Nem csupán az Istené, hanem egy Krisztussal.” A Szentháromság kérdése ebben teljesedik be. Istenhez tartozni – először; egy lenni Krisztussal – másodszor. A 15. vers: “Nem tudjátok, hogy a testetek – ez egy normál szóhasználat a végtagokra és az emberi test tagjaira – Krisztusnak tagjai?” Más szavakkal össze vagy kapcsolva Krisztussal. Akkor Krisztus tagjait tehetem én egy prostituált tagjaivá? Nos így gondolva a szexuális bűnre, az hányingert kell, hogy eredményezzen. Pál egy általánosan ismert dologra hivatkozik: “Nem tudjátok, hogy a testetek Krisztus tagjai?” Nem egyszerűen össze vagy kapcsolva vele, hanem Krisztusban vagy a legbensőségesebb módon. Egy vagyunk Krisztussal. Elképzelhetetlen, hogy Krisztus testét használjuk szexuális bűnre. Tudatosan te nem teheted azt Krisztus testével, amit egy parázna tesz a testével. És mégis, pontosan ez az, amit teszel, amikor szexuális bűnt követsz el. Kell, hogy meglásd az értelmezésnek azt a módját, ahogyan az Isten igéjében van.

Hallom azokat az embereket, akik azt mondják, hogy “Jó, de tudod, olyan szerencsétlen vagyok a feleségemmel és ő nem ért meg engem.” És “Óh, ez micsoda csodálatos szerelem és nekünk van …. ” Egy nő mondta nekem egyszer: “Én csak szeretem az ő dédelgetését. “Igen, de mi lesz a jövőben, amikor megrontod Krisztust a tiltott kapcsolatoddal? Nem tudod távol tartani magad Tőle. Nem tudjátok, hogy ha ezt választjátok, hogy így tesztek, azzal semmibe veszitek a tényt, hogy a testetek Istenhez tartozik, és örökkévaló rendeltetése van? Másodszor, megengeded magadnak, hogy tiltott bűnbe vigyed bele az Úr Jézus Krisztust. Ő nemcsak bemocskolódik az által, hanem te viszed Őt bele abba. És ezért a 15. vers végén ezt mondja: “Isten megtiltja – Távol legyen! – nem történhet az meg.” Erőteljes tagadó mondat. Nem, nem nem. Lehetetlen. Elképzelhetetlen. De valaki mondhatja: “Ja, igen! Én sosem egyesítem Krisztust egy szajhával, mert mi szeretjük egymást.” Tudod mi egy szajha? Tudod mi egy prostituált? Aki személyes okból szexuális célra használja a testét. Aki odaadja magát egy tiltott kapcsolatra – ezt jelenti a prostituált szó jelentése.

A szexuális egyesülésben a kettő eggyé válik. Ezért egy keresztyén szexuális erkölcstelensége a legdurvább megszentségtelenítés eggyé téve Krisztust egy prostituálttal. Elképzelhetetlen, teljesen elképzelhetetlen. Pál azt akarja, hogy nekünk valóban legyen jövőnk.

Mivel folytatja a 16. versben? “Nem tudjátok, hogy aki egy prostituálttal egyesült az egy test vele?” Az idézet az 1 Mózes 2:24-ből: “Ketten lesznek egy testté.” Amikor belemész egy szexuális kapcsolatba, akkor te egy testté válsz Istennel – az 1 Mózes szerinti meghatározása szerint, egyesülsz vele – eggyé válsz. És ez tuladonképpen egy szexuális egység. Ezért, ha Krisztus testének a tagja vagy és egy szajhával egyesülsz, te Krisztust teszed eggyé azzal a szajhával.

A 17. vers más szavakkal mondva, de ugyanazt az elvet követi: “Aki az Úrral egyesül egy szellem Ővele.” Az eggyé válás azt jelenti: hozzákötve vagy hozzáragasztva. Nem egy múlandó dologról van szó. Ti szó szerint hozzá vagytok kötve az Úrhoz, hogy úgy mondjam átdöfve az Úrral együtt, hozzáragasztva az Úrhoz. Ha ti elköteleztétek magatokat egy tiltott szexuális kapcsolatra, akkor az által belevontátok és megszentségtelenítettétek Őt. Ha ezt tetted az Úrral, akkor mondhatom azt, hogy eljátszottad azt a jogot, hogy az Ő képviselője légy. Neki nincs szüksége ilyen képviselőre. Szellemben eggyé válsz vele. Egy vagy az Úrral. Ezért Istent belevitted abba. Amikor egy személy egy szexuális bűnben elkötelezi magát, azzal megtagadja, hogy a teste Istenhez tartozik, mert belevitte Krisztust ebben a paráznaságba.

A komoly figyelmeztetés miatt, amit a 18. versben mond “Kerülni kell a tisztátalanságot”, a jelenlegi helyzet szükségessé tesz egy állandóan „futó magatartást”. A legjobb védekezés az, hogy „el kell futni”. Emlékezz az 1 Mózes 39-ben Józsefre! Potifár felesége megkörnyékezte őt és József egy ügyes dolgot cselekedett, elfutott. A nő megkaparintotta József köpenyének egy darabját és megpróbálta azt terhelő bizonyítéknak használni, azonban József elfutott. Helyes volt így cselekedni. Nem időzhetsz a közelében és azt mondogatod: én itt fogok időzni és győzni fogok. Ugyanerről a dologról van szó a 2 Timótheus 2:22-ben, ahol Pál azt mondja Timótheusnak: “Kerüld az ifjúkori vágyakat. Fuss el a kísértés forrásától.” Nagyon fontos tudni ezt, főleg olyan fiatal pároknak, akik szeretik az Urat és azt tervezik, hogy összeházasodnak és egy megalkuvó helyzetben találják magukat, mert nem tudják kontrollálni a fizikai vágyaikat. A legjobb dolog, amit tehetnek, hogy távolságot tartanak. Tarts távolságot! Ne akard abba a helyzetbe hozni magad, hogy egyesítsd Krisztust egy prostituálttal. Az egy prostituált kapcsolat még akkor is, ha a jövőben házassági szövetség lesz belőle, mert az kívül van azon, ami a szövetség maga. Ne flörtölj azzal, hanem fuss el előle. Figyelj arra, mit nézel, figyelj arra, mit olvasol, figyelj arra, mit hallgatsz, figyel arra, figyelj arra, mi foglalja le az elmédet. Azt gondolom, hogy nagyon fontos kontroll alatt tartani, hogy mit engedünk be a gondolatainkba.

A 18. versben arról beszél Pál, hogy megláttassa velünk ennek a bűnnek a súlyosságát: “Minden bűn, amit az ember tesz, a testen kívül van. Az, aki paráznaságot követ el a saját teste ellen vétkezik.” Nagyon nehéz pontosan megérteni mindent, amit Pál itt ebben a képben meg akar nekünk magyarázni. Azonban, amit láthatóan ki kell, hogy mondjon az, hogy minden más bűn kívülről származik, azonban ez az egy belülről fakad. Más bűnök külső ingerként hatnak, ez viszont úgy tűnik, hogy a bensőnkből fakad. Más bűnök oka lehet külső. Ennek oka bennünk van. Ez egy erős emésztő ösztönzés, kényszerítés, ami rendelkezik egy olyan erővel, hogy sokkal mélyebben és kiterjedtebb módon megrontson, mint más dolgok. Személy szerint hiszem, hogy az sokkal rombolóbb, mint a drog, az alkohol, sokkal rombolóbb, mint a bűnesetek és nagyon gyakran mindazok együtt járnak azzal. Azonban, az a személy, aki érintett ebben a bűnben, nagyon mélyen és súlyosan vétkezik – kárt okoz – a saját teste ellen.

Pál bizonyára nemi betegségre gondol. Néhány ember úgy gondolja, hogy minden nemi betegség Isten haragjának a válasza a bűnre. Én ezek közé tartozom. Azt gondolom, hogy minden nemi betegség egy Isteni válasz a bűnre. Nem gondolom, hogy a nemi betegség, az AIDS vagy más minden áldozata szükségszerűen bűnösök. Azt gondolom, hogy van néhány ember, akik ilyen vagy olyan értelemben ártatlan szenvedők lehetnek, akik a mások tudatos szexuális bűne miatt tettek szert a betegségre. Azonban bizonyos, hogy az Istennek ez egy ítélete egy bűnös társadalom felett. Ebben a fizikai bűnben valami nagyon mély és kényszerítő erő van egy személyben. Láttam ezt éveken át, hogyan tartja fogságban az embereket olyan módon, hogy észre sem veszik, hogy közben más bűnöket is elkövetnek.

Volt például évek alatt – jóindulattal mondva – legalább 9-10, esetleg 99-100 fegyelmi eset a gyülekezetben. Nem vagyok benne bizonyos, de valahol a 90-100 gyülekezeti fegyelmi eset kapcsolatos szexuális hűtlenséggel. És ennek az oka az, hogy úgy tűnik, hogy egy olyan fajta bűnről van szó, amit ember nem tud leállítani. Ha szembeszállsz egy személlyel pletyka, hazugság, csalás, tisztességtelen üzleti gyakorlat vagy bármi miatt, ők rendszerint megteszik a legjobbat, hogy megváltozzanak, ha van vágy bennük, hogy az Urat kövessék. Azonban vannak emberek, akiket ez a bűn megragadott és ez annyira hajtja őket és olyan kényszerítő erővel, hogy pontosan úgy viselkednek, mint ha nem lennének több ostoba bolondoknál.

Ha megnézel egy személyt 25 év házasság, egy csodálatos család, az Úrnak való szolgálat után, a család, az Úr, a gyülekezet, a barátok, mind elvesznek egy teljesen kontrollálhatatlan és kényszerítő ösztön miatt. A paráznaság beszennyezi a gondolkozást; kificamít, és elferdít minden bölcsességet és egy tragikus lenyomatot hagy a személyen.

Vannak bűnök, amiket az ember megtesz, amik kívülről származnak, amik nem látszanak annyira kényszerítőnek. Ez viszont olyan mély és annyira kényszerítő erejű, hogy várhatóan bekövetkezik a bűn. A 18. vers végén mondja: “Minden bűn, melyet az ember cselekszik, a testen kívül van, de aki paráználkodik, a maga teste ellen vétkezik.” Ez egy rettenetes köteléket, rettenetes elerőtlenedést hoz magával..” Még Dávid is felkiáltott szenvedésében miután házasságtörést követett el Bethsabéval, a gyengesége miatt, mert úgy érezte mintha még a csontjai kiszáradtak volna. Elhagyatottságában, szomorúságában, összetöretettségében és fájdalmában az Úrhoz kiáltott. Úgy töltötte le az egész életét, hogy valójában sohasem tudott teljesen kijönni abból a fájdalomból, ami belül mély rombolást végzett, kapcsolatot tört össze, bizalmat rombolt le, egy mélyen gyökerező és átható bűn miatt.

“Mihez hasonlítható, ha Krisztussal egyesülnél egy bűnben?” Mit jelent Pál kérdése? A harmadik kérdés elvezet bennünket Istentől Krisztushoz és a Szent Szellemhez. A 19. versben Pál a hitetlenség szavaival beszél erről:

„Avagy nem tudjátok, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg”.

Tehát Pál azt mondja, hogy amikor belemegy valaki egy szexuális bűnbe, az tény, hogy a tested az Úrhoz tartozik. A megmentő az egyetlen, akivel egy vagy és a Szent Szellem egy, akinek a temploma vagy. Dávid nagyon pontosan és jól mondta azt annak idején az 51. Zsoltárban: “Egyedül te ellened vétkeztem.” És ez a bűn különösen és az a bűn, amiről Dávid beszélt, egy Isten ellen való bűn nagymértékben magába foglalja a teljes Szentháromságot a bűnösségben. “Szándékosan figyelmen kívül hagyod azt a tényt, mondja Pál, hogy Istennek van egy örök terve a tested számára, mert az az Övé? Szándékosan figyelmen kívül hagyod a tényt, hogy a bűnödben te Krisztust egy prostituálttal egyesíted? Megszentségtelenítheted a Szent Szellem templomát?” “Észre kell venned, hogy az az a bűn, amire Pál azt mondja: Az nem egyszerűen egy botlás. Nem egyszerűen valami kis élvezetről, nem egyszerűen valami biológiai cselekedetről és nem pusztán egy biológiai eseményről van szó, hanem Istennek Magának a meggyalázásáról.

Ezért a következtetés a 20. versben van: “….dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi.” Ef. 5:3 mondja: “Paráznaság, ne is neveztessen ti közöttetek.” Zsidó 13:4, “Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házas ágy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten.” Mi van, ha beleestél abba, bűnbocsánatot fogsz nyerni? Igen. Kárt fogsz szenvedni általa? Igen. Megkötözötté válhatsz az által? Igen. Erkölcstelenné válhatsz az által? Igen. Vannak emberek, akik azt fogják mondani: “Az bocsánatos bűn.” Amivel viszont nem számolnak az pedig a kár, a megkötözöttség és a lezüllés. Nincs kimenekedés a következményekből. Személy szerint fuss el attól. Vedd figyelembe, hogy a tested az Úré. Egyesítsd azt a Megmentővel, őrizd meg a Szent Szellemet a testedben. Azzal a szentséggel nézz magadra, mint amilyen szeretettel  Isten van feléd és gondolj mindig az Ő szent természetére,  és akkor nem fogod megszegni az Ő szavát ezen a téren.

Most térjük vissza az 5. fejezethez. Ahogyan eljutunk a rövid következtetéshez ezen a reggelen rá akartam irányítani a figyelmeteket arra a gondolatra, hogy a gyülekezet kell, hogy cselekedjen valamit ezzel kapcsolatban. Ez pedig a közösségi szempont. A személyes szempontot láttuk a 6. fejezetben, a közösségi szempont az 5. fejezetben van. Mit tegyünk, mint gyülekezet, amikor tudomásunkra jut? Ez a kedves hölgy vidáman beszélt Patriciához és hozzám és azt mondta: “Nem kérhetem meg a pásztoromat, hogy menjen oda a férjemhez. A férjem elhagyott engem. A férjem egy másik nővel él. Nem kérhetem meg a pásztoromat, hogy menjen oda hozzá. Megkértem őt, megkértem a pásztor-társakat, senki sem fog odamenni hozzá. Senki sem fog szembeszállni vele. Mit tegyek, hogy megpróbáljam bemutatni neki a bűnének következményeit?” Vannak olyanok, akik a lágy hozzáállás szószólói. Ők úgy gondolkoznak, hogy az Úr mégiscsak megbocsát és helyreállít, és ő meg fogja azt tenni a maga idejében és nekünk nem kell belebonyolódni és az nem a mi dolgunk, stb. Mit tegyen a gyülekezet? Mi a gyülekezet álláspontja? Igen, azt az 5. fejezetben találjuk. Pál nagyon világos azzal kapcsolatban és meg fogod azt látni. Bizonyos vagyok, hogy meglehetősen egyértelmű, amit a szövegben látunk.

Az első kérdés a gyülekezet számára az útmutatásban az, hogy hozza nyilvánosságra a bűnt. Az 1. és a 2. versek a nyilvánosságra hozatallal foglalkoznak. Pál azt írja: “Általában azt mondják.” Más szavakkal, közismert tény. Ez valami olyasmi, amivel kapcsolatban mindenki óvatos. Jól ismert dolog.

Általában hallatszik köztetek paráznaság, még olyan paráznaság is, amilyen a pogányok között sem említtetik, hogy valaki atyjának feleségét elvegye. És ti fel vagytok fuvalkodva, és nem keseredtetek meg inkább, hogy kivettetnék közületek, aki ezt a dolgot cselekedte.”

Más szavakkal, eljut hozzád egy szexuális bűn híre, ami még mindig tart, nevezetesen hogy valaki egy szexuális kapcsolatot tart fenn az apja feleségével. A gyülekezet, ha egyáltalán tudomásod van róla, ezzel sokkolja a világot.

Azt mondom most, hogy a világ kellene, hogy meg legyen győződve a gyülekezet hiánytalan tisztaságáról, de sajnos nincs különbség a gyülekezet és a világ között, ha a világ a botrányokat látja, amik sorozatban ismételten megtörténnek a mai gyülekezetekben. A gyülekezet ma megbotránkoztatja a világot. Pált az sokkolta, hogy a gyülekezet nem cselekszik semmit a bűnnel kapcsolatban.

Ez egy szokásos beszámoló, amiről mindenki tud, hogy neked egy olyanfajta szexuális elhajlásod van, ami még a pogányoknál sem szokás, azaz a vérfertőzés. Az „apja felesége” megjelölés egy mostohaanyára utal, és a görög meghatározás szerint – Checksalice, Cicero és Yuripides írásai szerint – ezt vérfertőzésnek tekintették, még akkor is, ha egy mostoha anyáról volt szó. Vérfertőzés volt éppen úgy, mint ha vérszerinti anya lett volna. Amennyiben ez az asszony még mindig az apja felesége volt, akkor tágabb értelemben a pornográfia szót használták, ami magába foglalja a házasságtörést. Amennyiben ez az asszony már elvált az apától, akkor a pontosabban behatárolt paráználkodás szót használták. Tény, hogy a fiúnak kapcsolata volt az apja korábbi feleségével. Akárhogyan is van a házassági állapot (és nem tudom, hogy lehet-e döntő bizonyíték arra), számos dolog van a kapcsolatra vonatkozóan, amit meg akartam ismertetni veletek. Először, hogy a 3 Mózes 18. és az 5 Mózes 22. szerint is, egy vérfertőző kapcsolatról van szó, ugyan úgy, mint a görög kultúrában. Másodszor, az egy folyamatos, állandó és tartós kapcsolatra utal, hogy valaki az apja feleségével él. Továbbá az asszony valószínűleg nem volt keresztyén. Ugyanis itt semmi fegyelmezést nem látunk, ami az asszonyra vonatkozna. A fegyelmezés a férfire vonatkozik, aki a gyülekezethez tartozik.

Így van itt egy férfi, aki azt tartja magáról, hogy ő keresztyén, a gyülekezethez tartozik, része a gyülekezet életének és neki van egy folyamatos vérfertőző, szexuális kapcsolata a mostoha anyjával, aki nem hívő. Ha ez nem sokkol téged, akkor olvad el a 2. verset:

És ti fel vagytok fuvalkodva, és nem keseredtetek meg inkább, hogy kivettetnék közületek, aki ezt a dolgot cselekedte.” Már szavakkal: Ti gőgösen büszkék vagytok, megtűrve a folyamatos, durva, szexuális bűnt közöttetek, aminek az lett az eredménye, hogy nem vesztek tudomást erről a dologról.”

A korinthusiak fel voltak fuvalkodva a képzelt bölcsességük miatt és olyan büszkék voltak a saját pártjaik miatt, hogy a büszkeségük megvakította őket, ezért a bűn, mint a rák szétterjedt a gyülekezetben (a testben). Az is előfordulhatott, hogy ők még büszkék is voltak a bűnre, mint az ő keresztyén szabadságról való gondolkozásuk valamiféle kifejezésére, képesek voltak azt Isten kegyelmével kezelni, és ezért ők elnézőek voltak. Mindenestre az ő sajátos gondolkozásuk azt mondja:

“Ti annyira büszkék vagytok és annyira felfuvalkodottak, hogy ahelyett, hogy siránkoznátok a közöttetek lévő ilyen gonosz romlottság miatt, nem tesztek semmit.”

Egy elnéző, könnyelmű magatartás ezzel a bűnnel kapcsolatban veszélyes – nagyon veszélyes.

Közelről látva a közösséget a gyülekezetünkben, ha bármikor bármit látok, mielőtt elkezdene kialakulni egy ilyenfajta elnézés, vagy van bármi, amiből az érzékelhető, azonnal és szigorúan foglalkozni kell azzal bevonva mindenkit abba. Isten az Ő kegyelme által ezért megőrzött minket az ilyenfajta botrányoktól. A gyülekezet nem nézheti el ezt. A mi drága Urunk annyira világos és sokféleképpen kifejezte azt, azonban talán a legközvetlenebb módon, bármelyik közül, a Thiatirai gyülekezetnek szóló üzenetben, ahol rosszalja a paráznaságot és nagyon szigorú ítéletre hívja azokat, akik így cselekednek. “Ők akarják, hogy ágyba kerüljenek.” Tulajdonképpen azt mondja: “Őket mind ágyban fekvő beteggé teszem. Az ítélet az ágy lesz.”

Pál azt mondja a 2. versben: “Van valami, amit meg kell tenni”. “Ezt a személyt el kell távolítani.” Nektek sírnotok kellene az ő bűne miatt és nem elnézni azt. Sírva afölött és kiközösíteni a személyt, kitenni az ilyeneket a gyülekezetből. Az, hogy hogyan kell embereket kizárni a gyülekezetből az a Máté 18-ban van részletesen leírva számunkra. Mi már végigmentünk korábban azon, ezért most nem fogunk azon végigmenni. A 3. versben kezdve Pál elmondja nekünk a módszert. Az első két versben egy képet vázol fel bemutatva dolgokat és most a 3-5 versekben a módszerről beszél. Azt mondja:

“Valójában, jóllehet én testben távol vagyok, de jelen lévén szellemben, megítéljük az ilyet, mintha én is jelen volnék tekintettel arra, aki ezt cselekedte.”

Pál azt mondja: “Én már meghoztam a magam ítéletét. Az én bíróságom, az én törvényszékem már összeült és meghoztam az ítéletemet. Tudom, hogy nektek mit kellene tenni, nos, ti miért nem teszitek ezt? Amikor eljutott hozzám a hír én meghoztam az ítéletemet. És ti mit akartok tenni? A 4. vers: “Az Úr Jézus Krisztus nevében, amikor összegyűltök, mint gyülekezet az én szellemem veletek lesz…” És ő nem az ő szellemének valami misztikus jelenlétéről beszél. Az ő szelleme az ő tanításának a megértését jelenti. “A tanításom megértése, a dolgok ismeretének az emléke, amit Isten kegyelme által átadtam nektek, amikor együtt vagytok, mint gyülekezet emlékezzetek vissza a mi Úr Jézus Krisztusunk útmutatásaira és hatalmára, adjátok át azt a személyt a Sátánnak a test veszedelmére.”

Mit ért azon, hogy “Kivetni a gyülekezetből” Mit jelent az, hogy átadni a Sátánnak? Sátán a világ fejedelme, e világ uralkodója. “Vessétek ki őt a gyülekezetből”, ami az Úr birodalma. “Tegyétek ki őt a gyülekezet védelem alól és adjátok át a Sátánnak.” Éppen úgy, ahogyan az 1 Timótheus 1:20: Hemineous és Alexander, akiket átadtak a Sátánnak, hogy megtanulják, hogy ne káromkodjanak” “Kitették őket. Kitették (megfosztották) őket a gyülekezeti közösség tagjaként biztosított védelemből. Tegyétek ki őket. Adjátok át őket a Sátánnak. A világ, ami az ő birodalma fogja a hatását kifejteni rájuk.” “Mit fog az tenni a test romlására?” – mondja ő. Az nyilvánvaló, hogy egy ember, akit átadtak a Sátánnak az valami testi kellemetlenségeket, testi szenvedést kellett, hogy elszenvedjen. Az ő teste le kellett, hogy gyengüljön, talán egy fizikai szenvedésben, talán nemi betegségben, talán valami másfajta fizikai dologban.” Átadni a testét a gonosznak, aki el tudja pusztítani a testet.” Azonban azt mondja, hogy a szellem megmenekülhet az Úr Jézus napján. Hiszem, hogy ha van egy hívő, akivel kapcsolatban az az ígéretetek, hogy az ő szelleme biztonságban van, akkor ő az Úrhoz tartozik és kegyelmet fog kapni a megtérésre. Szellemét tekintve Istennek van ígérete, de fizikailag a bűne egy nagyon erős szenvedés állapotába helyezi őt.

Ez a fegyelmezési módszer. A gyülekezet összejön, a vének által vezetve Jézus Krisztus hatalmával és Isten Igéjének tanítása által kiközösítik az erkölcstelen személyt, és ez által a Sátán hatni tud rá, és ez a szenvedés gyógyító hatással lesz rá. Remélhetőleg ez vissza fogja hozni őt a szentségbe. Ez a vágyunk.

“Látod tehát a szükségességet?” Ez azt mondja: “Cselekednetek kell. A gyülekezetnek cselekednie kell a saját védelme érdekében a tisztaság megőrzése miatt.” Miért? 6. vers: “A dicsekedéstek nem helyénvaló.” Ők büszkék lehettek dolgokra szolgalelkű alázatosságukban. Büszkeségükben átnéztek ezen a gonosz dolgon vagy még erre a gonosz dologra is büszkék voltak, hogy valami módon Isten kegyelme működhet, de mindkettő rossz volt. Nem volt jó. Nem tudjátok, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megkeleszti? A kovász, amit természetes módon titokban (víz alatt) tartanak, és az után felhasználnak, hogy átjárja és élesztő hatást gyakoroljon az új kenyérre, átható hatást fejt ki.

Az Ószövetség idején, amikor Izrael népe elhagyta Egyiptomot, kovász nélküli kenyeret kellett enniük, ami azt jelenti, hogy nem volt szabad kovászt tenni a kenyérbe. Az a régi élet szimbóluma volt. Nem volt szabad kihozni semmit magukkal Egyiptomból az új életükhöz. Egy minőségileg újat kellett kezdeniük. És amit ez a korinthusiak számára jelent, az ugyan az, mint amit Pál mond, hogy nézzetek Krisztusra (7. vers):

“Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, aminthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk.”

Krisztus halálával mi egy új életet kezdtünk el. Az új élet, amit elkezdtünk egy teljesen új élet. Nem hozhatjuk magunkkal a korábbi életünkből a mindent átható erkölcstelenségeinket, hogy beszivárogtassuk azt az új életünkbe. Nem viheted magaddal azt a gyülekezetbe. Nem tűrheted meg azt a gyülekezetben. Nincs helye annak ott.

Ez szerintem azért van, mert ha egy vezető hibázik ezen a területen visszatesszük őt a vezetőségbe és azt mondjuk, hogy “Nem probléma, megengedhető.” Ez azt üzeni az embereknek, hogy nem akartak valamit közzétenni. “Nem tudjátok” – mondja:

“Egy kis adag nyers tésztát az utolsó adagból visszatartva és megőrizve vízben és felhasználva, mint egy indító adagot az teljesen átjárja következő adagot? És nem tudjátok, hogy az erkölcstelenség is teljesen átjárja a gyülekezetet és az engedékenység, az első szinten, az engedékenység egy másik szintre juttatja azt, egy rothadt alma régi története, ami tönkretesz egy hordó almát? Egyetlen féreg elég csupán, hogy nagy kárt okozzon, mint a tök esetében Jónásnál? Egyetlen rosszindulatú (rákos) sejt elegendő, hogy tovább terjedjen és leromboljon egy egész testet. Megtűrsz egy kis erkölcstelenséget és az egész gyülekezet teljesen romlottá válik.”

Ezért a 7. versben azt mondja: ” Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, aminthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk.” 8. vers: “Azért ne régi kovásszal ünnepeljünk, sem rosszaságnak és gonoszságnak kovászával, hanem tisztaságnak és igazságnak kovásztalanságában.” A gonosz beszédet a rosszaságot láthatóan bűnös szándék és magtartás vezérli. Nem kell, hogy a korábbi életünk szerinti magatartást és cselekedeteket folytassuk, hanem inkább örüljünk az őszinteség és igazság befolyásolhatatlan tisztasága terjedésének; őszinteség és igazság.

Isten azt mondja: “Én egyfeleségű férfit akarok. “Értsük meg Isten akaratát az egy feleségű férfivel kapcsolatban is. Ő beállít egy férfit a gyülekezetben, hogy egy olyanfajta erkölcsi tisztaság példaképe legyen úgy, hogy mindenki tudja, mi a norma. Valóban hiszem, hogy egy nagyon erős harcot kell vívni, hogy kézben tudjuk azt tartani az előttünk álló napokban. Ha bűnt követtél el ezen a területen, igen, Isten meg fog neked bocsátani. Azonban van kár, egy bizonyos mértékű kontrol (megkötözöttség), amit a bűn gyakorolhat feletted a múltbeli bűnöd miatt. Van egy romlás, aminek egy vagy más szinten hatása lehet, még mindig veled lesz. Azonban Isten megbocsát és egy hasznos helyre tesz téged. Az korlátozódhat a hivatalra, funkcióra, amit megtarthatsz a gyülekezetben. Azonban nem csökkenthetjük le a normát. Azt meg kell tartani azon a szinten, ahová Isten tette azt az igéjében. Mi nem csökkenthetjük azt le, hanem éppen hogy állandóan azon a szinten kell tartani a normát (minőségi szintet) ahol Isten akarja azt, hogy legyen az Ő népe érdekében.

Csak saját gyerekeimre és unokáimra tudok gondolni az előttük lévő napokra, az ő gyerekeikre és unokáikra és remélem, hogy az utánunk következő generáció is meg fogja tartani a tisztaság normáit Isten szavával összhangban, a saját maguk érdekében és az Úr tisztelete miatt.

Hajtsuk meg fejünket együtt imában. Szeretném, hogy egy pillanatot eltöltenétek csendes imában és meg akarlak kérni titeket, hogy az Úr munkálkodjon az életetekben a tisztaságnak ezen a területén, gondolatban és cselekedetben, hogy hűségesen engedelmeskedjetek az Ő parancsolatainak. Cselekedeteitekben nem legyetek negatív érzések által korlátozva, hanem engedelmesek lévén tapasztaljátok meg az öröm jutalmát. Csak köss szövetséget a szíveddel és kérd, hogy Isten szelleme tegye lehetővé számodra, hogy tiszta életet élj.

Jászberény, 2011-11-04

Fordította: Abonyi Sándor

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: gyülekezetépítés, Házasság, Magyar tanítások, Szentség
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

A tetszés kifejezése a post végén lévő Tetszés gombbal lehetséges, amihez regisztrálni kell. Rövid, tömör vélemény írására az alábbi ablakban van lehetőség .

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s