A kényelem hajója és a mentőcsónakok – Tasi Csaba

PDF formátumban letölthető itt: A kényelem hajója és a mentőcsónakok

Gyülekezet hajó

Az éjszaka folyamán 2:00 -kor álmot láttam, majd felébredtem és félálomban fogva az adást tovább folytatódott a látomás. Illetve kérdéseket is fel tudtam tenni az Úrnak, és Ő válaszolt ezekre.

Egy nagy luxushajót láttam a világ tengerén. Én és más testvérek is rajta voltak ezen a hajón. Az álomban én magam is szerepeltem és volt, amikor a saját szememmel láttam a hajót belülről és volt, amikor az Úr megengedte, hogy az egész hajó helyzetét lássam.

Egy olyan luxushajót láttam, amely az emberek kényelmét szolgálta. Különböző szintek voltak a hajón és minden szinten volt fedélzeti rész is, ahol az emberek napozhattak, úszhattak a hajón található medencében.

Egy fehér színű nagy luxushajó volt. Mi az alsóbb szinten voltunk, amikor azt a hírt hallottuk, hogy nagy hullámok közelednek és becsaphatnak a hajóba is. Az emberek érezhetően kezdtek felkészülni az eseményre, de nem féltek, mert úgy gondolták elég magasan vagyunk és a hullámok bennünket már nem érhetnek el. Így voltunk ezzel mi is.

Láttam, hogy a testvérek közül valaki, azt mondja, hogy ez a hullám magasabb lesz, mint mi gondoljuk, menjünk egy kicsit magasabbra. Amint erről kezdett volna prédikálni egyszer csak kezdtük meglátni a felénk tartó áradatot, sokkal hatalmasabb volt, mint mi gondoltuk. Az emberek hirtelen pánikban törtek ki és mindenki szaladt felfelé a magasabb szintekre. Nagyon sokan voltunk a fedélzeten és mindenki egymás hegyén-hátán próbált fentebb jutni a lépcsőkön, hogy a magasabb szinteken bele tudjanak kapaszkodni egy korlátba. Én magam is szaladtam teljes erőmből fel a lépcsőn, és amikor fent voltam gyorsan belekapaszkodtam középen egy korlátba és láttam, hogy az emberek rohanva futnak fel a fedélzetre és mindenki kapaszkodni akar. A vízáradat olyan gyorsasággal jött, hogy sokakat meglepett. Mi is veszélyben voltunk az alsó szinten, mert amikor futottunk felfelé, azt a szintet, ahol legelőször álltunk teljesen elborította a víz. Amikor futottunk felfelé már mindenki vizes volt, mert a hullámok becsaptak a hajóba. Az emberek nagyon féltek és hirtelen azt se tudták, hogy mit csináljanak, csak szaladtunk felfelé, próbáltunk menekülni a víz elől.

Amikor megkapaszkodtam a felsőbb szinten a korlátban hirtelen felébredtem az álomból.

Amikor felébredtem ott volt bennem az érzés, hogy most mi lesz velünk és mi lesz a hajóval. Féltem, hogy a víz annyira eláraszt mindent, hogy a hajó a nagy tehertől elkezd süllyedni. Innentől fogva az eseményeket kívülről láttam. Én és a testvéreim már nem szerepeltek a látásban csak az embertömeget láttam.

Az Úr kívülről megmutatta nekem a fehér hajót és a tengert. Láttam, amint a nagy luxushajó veszélyben van a nagy áradattól, nem képes tovább a vízen maradni. A tengeren mentőcsónakokat láttam, melyek ide-oda hányódtak a vízen, de ezek az emberek nagyobb biztonságban voltak, mint azok, akik a luxushajón maradtak.

Aztán megkérdeztem az Úrtól, hogy nem fognak-e a mentőcsónakok odaveszni a viharban, ill. hogy nem biztonságosabb-e a nagy luxushajó, mint egy kis mentőcsónak. Az Úr azt felelte nekem: „Egy nagy süllyedő hajónál minden más kisebb hajó biztonságosabb.”

Ekkor tudtam, hogy az Úrnak az akarata az, hogy a nagy hajó elsüllyedjen, és csak azok maradnak életben, akik a mentőcsónakokba menekültek. Ezek az emberek elhagyták a kényelmes luxushajót és vállalták egy kis hajóval a vízen való hánykolódást és a kellemetlenségeket. Láttam, ahogy meglovagolták a nagy hullámokat és nem süllyedtek el.

Eddig tartott a látássorozat. Ekkor az Úr arra bátorított, hogy írjam le, amit láttam nehogy elfelejtsem az éjszaka további részében való alvás miatt a részleteket.

A látás magyarázata:

Biztos vagyok benne, hogy az a luxushajó, amit láttam az egyházat szimbolizálta. Pontosan ugyanehhez a kényelemszeretethez vagyunk hozzászokva, mint amit ebben a hajóban láttam. Az, hogy a körülöttem lévő emberek mind testvérek voltak szintén egyértelművé teszik ezt a dolgot.

Mostanság egyre többet hallunk arról, hogy az utolsó időkben élünk, és hogy egyre nehezebb lesz megmaradnunk az Úr útján. Mindenki tapasztalja a saját bőrén, mennyire húzna-vonna magával a világ, ha ezt engednénk. Nagy veszélynek vagyunk ma kitéve. Úgy gondoljuk, hogy bennünket már nem érhetnek kellemetlenségek, mindenre fel vagyunk készülve. A luxushajóban lévő emberek is úgy gondolták, hogy nem érheti őket akkora veszedelem (külső hullám), hogy ezt a nagy hajót elpusztítsa.

A hullámok – mivel egy keresztyén hajót támadtak meg – azt jelképezik, hogy egy külső – a világ részéről jövő – támadásról van szó, valószínűleg több hullámban jövő üldöztetésekről.

Érdekes, hogy mostanság többször beszéltünk a gyülekezetben a házi csoportokról és az egész világon kibontakozó házi gyülekezet mozgalomról. Az Úr ezzel az álommal megerősítette, hogy a jövő és a megmaradás a mentőcsónakokkal (házi gyülekezet) lehetséges.

Az Úr a menekülő tömegnek nem adott más menekülési kiutat, csak a mentőcsónakokat. Az Úr azt mutatta meg ezzel számomra, hogy ezek az emberek lesznek a túlélők, a győztesek. A mentőcsónakokban nem férnek el olyan sokan, mint egy nagy luxushajón és a körülmények is teljesen mások. Sokkal jobban ki van szolgáltatva egy kis mentőcsónak a viharnak és a hullámoknak, mint egy nagy hajó. Az Úr mégis azt mondta, hogy még ez is sokkal biztonságosabb, mint egy luxushajó.

Hogyne jutna az ember eszébe ilyenkor a Titanic példája, mely szintén luxushajó volt, és amelyről azt állították, hogy elsüllyeszthetetlen. Úgy gondolom, hogy a Titanic nagy üzenet ma a hívőknek. Ne gondoljuk, hogy az egyházat Isten nem ítéli és rostálja meg az utolsó időkben.

Nem gondolom, hogy véletlenül van leírva János jelenéseiben, hogy aki győz, az kap csak jutalmat. Mert ezek szerint sokan lesznek olyanok is, akik nem fognak győzni és nem tudnak megállni az Úr útján.

Jézus előre figyelmeztetett bennünket, amikor azt mondta:

„Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus! – és sokakat megtévesztenek.”  Máté 24:4-5.                                                                                                                                                  

Pál a következő figyelmeztetést adta a hívőknek:

„Senki semmiféle módon ne vezessen félre titeket. Mert az Úr napját megelőzi a hittől való elszakadás, amikor megjelenik a törvénytipró, a kárhozat fia.”   2 Thessz. 2:3

Biztos vagyok benne, hogy sokan azt mondják majd az embereknek, testvéreinknek, hogy maradjanak a nagy hajón az ezerszer biztonságosabb, mint egy kicsiny hajó. De az Úr a kicsi mentőcsónakok mellett teszi le a voksát és a nagy hajó el fog süllyedni. Ne hagyjuk, hogy elhitessenek bennünket, nézzünk Jézus szavaira és maradjunk meg Őbenne. Ő a kemény megpróbáltatásokat, üldöztetéseket és a rostálást helyezte kilátásba, mi mégis mást várunk. Nyissuk ki a szemünket és lássuk meg, hogy közelednek a hullámok.

Testvéreim! Az üldözés mindenkit el fog érni mindazokat, akik rajta vannak a nagy hajón. A kérdés az, hogy készek vagyunk-e elfogadni, hogy nincs más menekülési stratégia, mint a mentőcsónakok, a házi gyülekezetek.

Ha elfogadjuk, hogy Isten ezt a menekülési stratégiát ajánlja fel, akkor készek leszünk és idejében kiszállunk a nagy hajóból, még mielőtt az elsüllyedne. Akkor nem felfelé fogunk törekedni, hogy el ne érjen bennünket a hullám (az üldözés), hanem készen várva ott fogunk lenni a mentőcsónakok leeresztésénél.

Tény, hogy a legtöbb hajón nincs annyi mentőcsónak, hogy az egész hajón levő utasokat megmentse. Amikor kívülről láttam a hajót és a tengeren lévő mentőcsónakokat, a létszámbeli különbség óriási volt. Kevés volt a mentőcsónak ennyi embernek. Körülbelül 15 kisebb mentőcsónakot láttam a hullámzó tengeren, a többiek mind a nagy hajón maradtak és a többségük elveszett.

Nem volt fagyos a víz, mint a Titanicban, de a nagy hullámok miatt a fuldokló embereket nem igazán tudták kimenteni, inkább egyre jobban elsodródtak a nagy hajótól. Csak azok menekültek meg, akik idejében a mentőcsónakba szálltak.

Az álom után a Jelenések 12:11-ben leírtak jutottak az eszembe: „Legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével azok, akik nem kímélték életüket mindhalálig.”

Az Úr az utolsó szavakra hívta fel a figyelmemet, akik nem kímélték életüket mindhalálig. Úgy gondolom, hogy nekünk most az a legfontosabb feladatunk, hogy ezzel a gondolattal megbarátkozzunk. Azok, akik a mentőcsónakot választották menedékül, tisztában voltak vele és tudták mit vállaltak. Nem kímélték az életüket a hullámzó tenger veszélyeitől, vállalták a kockázatot, hogy talán a hullámok felborítják a csónakot, de tisztában voltak vele, hogy ez az egyetlen esélyük a megmaradásra.

A fenti igeszakasz egy olyan környezetbe van beleágyazva, amely szellemi értelemben nagyon is hasonlít ehhez az álomhoz. Egy asszonyról van benne szó, akit a sárkány el akar pusztítani, de nem tud, mert Isten megóvja, és a pusztába viszi, hogy ott táplálja 1260 napig.

Úgy gondolom, hogy Isten mostanság erre készít fel bennünket. A pusztába visz, hogy megóvjon, ahol csak Őtőle függünk, ahol Tőle vesszük a táplálékot, és ahol nem tudunk másban bízni csak Őbenne. Isten a sárkány üldözésére való tekintettel úgy gondolta, hogy az asszonyt biztonságba helyezi és kiviszi őt a pusztába. Ez ugyanaz a gondolatmenet, mint ami a látomásban volt, Isten a mentőcsónakok segítségével kimentette a népét és „viszonylagos” biztonságba helyezte. A csónakokban lévők is csak az Úrban bízhattak, nem tudták mi vár majd ezután rájuk, de legalább együtt voltak.

Ami megnyugtató, hogy Isten az asszonyról gondoskodott, sőt előre elkészített helye volt a pusztában, ahol az ősi kígyó, a sárkány elől el van rejtve. Hiszem, hogy ez az igei gondolat vonatkozik a mentőcsónakos menekültekre is. Hiszem, hogy Isten gondoskodni fog azokról, akiknek kijelentette, hogy mi a megmenekülési stratégia, hiszen az Ő szavát követve szállnak majd be a csónakba.

Kívánom, hogy Isten népe kész legyen a mentőcsónakokkal vízre szállni, amikor elérkezik az üldöztetési hullám ideje.

Isten legyen kegyelmes és irgalmas az Ő népéhez!

Tasi Csaba 2011. 02. 22.

Jászberény

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: gyülekezetépítés, helyreállítás, Magyar tanítások, próféciák, utolsó idők
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

A tetszés kifejezése a post végén lévő Tetszés gombbal lehetséges, amihez regisztrálni kell. Rövid, tömör vélemény írására az alábbi ablakban van lehetőség .

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s