Az Újszövetség alapvető jellegzetessége (1. rész) – David Bolton

Ez a tanítás sorozat 3 részből áll (1., 2a és 2b)

Ez az 1. rész: Mennyei természet

by David Bolton at Christ-Centered Christianity

PDF formátumban letölthető itt: Az Újszövetség alapvető jellegzetessége – 1

Mindennek az alapja az, amit az Újszövetség különleges keretei között Maga az Úr akar cselekedni a népe között, valamint az Ő népe által. A Szentírás arra tanít minket, hogy Isten csak szövetségi keretek között beszél az Ő népéhez, és hogy a szövetség meghatározza a kapcsolat alapját és lényegét azok számára, akik Vele járnak. Nem lehet helyesen értelmezni az Istennel való kapcsolatunkat, ha eltekintünk annak az alapvető megértésétől, hogy az Úrral egy szövetségi kapcsolatban vagyunk. Ebben a tanítás-sorozatban meg fogjuk nézni az Újszövetség lényeges jellemzőit. Az első szempont, amit figyelembe kell vennünk: a „mennyei természet. Ez az egyik alapvető jellemző, ami meghatározza Istennel való kapcsolatunk természetét és az Ő akaratát velünk kapcsolatban, amikor Vele járunk.

 A KORÁBBI SZÖVETSÉGEK

Újszövetségi összefüggésben és azzal ellentétes módon, röviden hadd vizsgáljam meg a korábbi szövetségek alapvető jellegzetességét. Ha megvizsgáljuk Istennek Noéval, Ábrahámmal, Mózessel és Dáviddal kötött szövetségeinek alapvető természetét, azt fedezzük fel, hogy azok – természetüket tekintve – elsődlegesen földiek. A Noéval kötött szövetségben Isten megígérte, hogy soha többet nem bocsát özönvizet a földre, hogy még egyszer minden életet elpusztítson. Az Ábrahámmal kötött szövetségben Isten Ábrahámnak sok természetes leszármazottat és egy földi örökséget (Kánaán) ígért. A Mózessel kötött szövetség pedig egy földi nemzetet hozott létre, amit Isten saját tulajdonának tekint. Annak a szövetségnek velejárója volt a kőtáblába vésett és írott földi törvények, és egy földi papság. Amikor Izrael népe engedelmeskedett Isten parancsolatainak, akkor minden földi áldásban részesült. (Ha engedetlenségükkel bármilyen módon megtörték a szövetséget, akkor Isten rájuk bocsátott minden földi átkot.) A Mózessel kötött szövetségnek való engedelmesség által Izrael népe örökségként elnyeri Kánaán megígért földjét. Annak érdekében azonban, hogy ez megtörténjen, nekik egy földi háborút kellett megvívni az ott lakó népek ellen. A Dáviddal kötött szövetségben Isten egy földi trónt és egy földi királyság létrehozását ígérte Dávidnak, ami örökké megáll. A természetes leszármazottai közül senki sem ülhetett fel a Dávid trónjára. Erre a trónra végül is az Ő földi származása szerinti, az Ember Fia, az Úr Jézus, aki Dávid Fia, fog felülni, amikor megdicsőült testben visszatér, hogy uralkodjon és kormányozza a földet.  Mivel Isten szövetsége kapcsolatban van Dáviddal, ráadásként az Úr megalapította Dávid Városát, a földi Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát, és mint a legdicsőségesebb várost a földön.

Ezek a szövetségek, amelyek a maguk korában nagy fontosságúak voltak, történelmileg megelőzték az Újszövetséget. Ahogyan láttuk, ezek a szövetségek természetüket és irányultságukat tekintve lényegében mind földiek voltak. Fontos, hogy megértsük az okot, hogy miért volt ez így.

“AZ ELSŐ EMBER FÖLDBŐL VALÓ”

A Krisztus eljövetelét megelőző időben Isten egy külsődleges kapcsolatban volt Ádám fiaival. Ádámot ennek a földnek a porából teremtette Isten.  Az első ember földből való, földi(1 Korintus 15:47).“Földből való ember volt”  és “amilyen a földi, olyanok a földiek is;…” (48. vers) Ádám földből való volt, és ezért minden leszármazottja is földi. Az Ószövetség időszakában Isten csak földi szövetségeket köthetett földi emberekkel. Ezeknek mindnek meg volt a maga célja, sőt természetét tekintve némelyiknek még örökkévaló is, azonban mind földi dolgokra irányultak.

“A MENNYEI EMBER”

Az első ember földből való, földi; a második ember, az Úr, mennyből való. Amilyen ama földi, olyanok a földiek is; és amilyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is. És amiképpen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is.”  (1 Korintus 15:47-49)

Az Úr Jézus Krisztus eljövetelével, a teremtett világban egy teljesen új emberi természet került bemutatásra: a “második Ember”. Ő nem csupán egy új „faj” képviselője volt porból elkészítve, a földi családfája szerint, hanem az Atya által a Szent Szellemtől született a mennyből és a kereszten megítélte a teljes ádámi természetet. Jézus a feltámadása által a földi természetét mennyeivé változtatta.  Ő most Mennyei Ember, és egy új mennyei „faj” képviselője.“… és amilyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is….”  Tekintettel arra, hogy ez az új emberi „faj” a Mennyei Ember mennyei valóságából származik, ezért Isten be tudja vinni egy szövetségbe mindazokat, akik természetüket tekintve szintén mennyeiek. Ez volt mindig az Ő akarata.

“SZÖVETSÉG EGY NÉPPEL”

Ímé az én szolgám, akit gyámolítok, az én választottam, akit szívem kedvel, lelkemet adtam ő belé!megőrizlek ésnépnek szövetségévé teszlek, ….”  (Ézsaiás 42:1a, 6)

Ézsaiás kijelenti, hogy az Atya az Ő Szolgáját, a Messiást adta, mint “egy SZÖVETSÉGET a népnek.” Az Úr Jézus Krisztus Maga a szövetség, akit az Atya adott. Ez a szövetség több mint egy kimondott eskü vagy valamiféle aláírt szerződés; hanem annak legteljesebb kifejeződése: egy Személy. Az Atya halálra adta az Ő Fiát, és a Fia feláldozásával egy új szövetséget adott nekünk. Az Újszövetség minden ígérete, gondoskodása, feltételei és áldásai, Ő benne öltenek testet és kerülnek kijelentésre. Jézus Krisztus Maga az Újszövetség legnagyobb, legteljesebb és legtisztább kijelentése, amit kaphatunk.

Mivel ez a szövetség “a mennyei emberben” van kijelentve, ezért az Újszövetség természetét tekintve szintén mennyei. Az előző szövetségekkel ellentétben ez a szövetség elsődlegesen nem földi, hanem mennyei dolgokra koncentrál, elsődlegesen szellemi dolgokhoz és az örökkévalósághoz kapcsolódik. A “második ember” eljövetelével egy új és teljesen másfajta szövetség lépett életbe. Amiben nem részesülhettek Ádám fiai, a földitermészetük miatt, most „az utolsó Ádám” fiai részesülhetnek belőle, mert ők mennyeiek.

Nézzük most meg részletesebben ennek az Újszövetségnek a mennyei jellegét.

AZ ÚJSZÖVETSÉG MENNYEI JELLEGE

Az Újtestamentumban a Zsidó levél tanít legvilágosabban az új szövetségről. A legfontosabb téma, ami végig követhető az elejétől a végéig az a mennyei jelleg.

Jézus, az Újszövetségben Közbenjáróként és Főpapként van leírva:

„… aki minket bűneinktől megtisztítván, ül a Felségnek jobbjára a magasságban, (1:3) “…Lévén annak okáért nagy főpapunk, aki áthatolt az egeken, …. (4:14)  “Mert ilyen főpap illet minket, szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elválasztott, és aki az egeknél magasságosabb, (7:26)  „Fődolog pedig azokra nézve, amiket mondunk az, hogy olyan főpapunk van, aki a mennyei Felség királyi székének jobbjára ül, Mint a szent helynek és amaz igazi sátornak szolgája, amelyet az Úr és nem ember épített.” (8:1-2) Mert nem kézzel csinált szentélybe, az igazinak csak másolatába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe előtt megjelenjék érettünk. Nem is, hogy sokszor adja magát áldozatul, mint ahogy a főpap évenként bemegy a szentélybe idegen vérrel;”(9:24-25).

Ennek az Újszövetségnek a Közbenjárója a mennyben uralkodik, mint Melkisédek rendje szerinti, örökkévaló Főpap. Az Ő szolgálata egy mennyei oltár előtt a mennyei sátorban történik, egy mennyei trónon, a mennyei Jeruzsálemben. A korábbi szövetségektől eltérő módon a Közbenjáró, a Főpap, az Oltár, a Sátor, a Trón és az Újszövetség Városa mind mennyeiek és nem földiek.

Az Egyház és annak elhívása hasonlóképpen mennyei kifejezésekkel vannak leírva:

“… sok fiakat vezérelvén dicsőségre, …” (2:10) “Annak okáért szent atyafiak, mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek, a mi vallásunknak apostolára és főpapjára, Krisztus Jézusra,” (3:1)  “Így azonban jobb után vágyódnak, tudniillik mennyei után; azért nem szégyelli őket az Isten, hogy Istenüknek neveztessék, mert készített nékik várost.” (11:16) „Hanem járultatok Sion hegyéhez, és az élő Istennek városához, a mennyei Jeruzsálemhez, és az angyalok ezreihez, az elsőszülöttek seregéhez és egyházához, akik be vannak írva a mennyekben, és mindenek bírájához Istenhez, és a tökéletes igazak lelkeihez, és az újszövetség közbenjárójához Jézushoz, és a meghintésnek véréhez, mely jobban beszél, mint az Ábel vére… ” (12:22-24)

A Zsidó levél elsődleges célja bemutatni azt, hogy mennyivel “jobb” az Újszövetség az Ószövetséghez képest. Az egyik legfontosabb kijelentett jellemző ebben a levélben, ami “jobbá” teszi az Újszövetséget, az a mennyei irányultság és- jellegzetesség.

A Zsidó levélen kívül az Újszövetség máshol is kijelenti, hogy az Újszövetség áldásai és öröksége természetüket tekintve szintén mennyeiek:

“Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekben a Krisztusban,” (Efézus 1:3);

“ Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyekben van fenntartva számunkra”. (1 Péter 1:3-4)

A korábbi szövetségek földi áldásai és öröksége csupán árnyékai és előképei voltak az Újszövetség mennyei áldásainak és örökségének. 

Ószövetség törvényét az Újszövetséggel összehasonlítva a mennyei és földi közötti különbségen túl van egy további különbség. Az Ószövetség törvénye kőbe volt vésve és pergamenre írva. Akik engedelmeskedni akartak a törvénynek valami földinek kellett engedelmeskedniük. Az Újszövetség idején a törvény a szívünkbe van írva a mennyből elküldött Szellem által. Az “élet Szellemének törvénye van bennünk, a Krisztus Jézusban”, ami arra indít minket, hogy az Ő parancsolatait megtartsuk. (Róma 8:2 és Ezékiel 36:27) Egy mennyei élet elnyerése tesz minket igazakká és nem a törvény földi betűje.

Az Újszövetséggel kapcsolatosan azt is lehet még mondani, hogy a hadviselés természete szintén mennyei. “Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.” (Efézus 6:12) Isten népének az Ószövetség idején természetes szinten vívott harca, az Újszövetség idején vívandó mennyei harcának földi előképe volt.

A MENNYEI JELLEG LÉNYEGES ISMERTETŐ JEGYE

Ebből a rövid áttekintésből is láthatjuk, hogy az Újszövetség a korábbi szövetségekből egy teljesen új jellegű szövetségbe visz be bennünket. Fontos megértenünk az Újszövetség mennyei jellegét,  hogy megérthessük az Úr szívét és szándékát az Ő népe felé a jelen körülmények között. Tekintettel arra, hogy az Újszövetség lényegében mennyei, Isten újszövetségi népének szintén magán kell hordoznia a mennyei jelleg lényeges ismertető jegyeit.

Pál a Kolossé 3:1-3-ben arról beszél, hogy nekünk személy szerint másmilyeneknek kell lennünk: „Annak okáért ha feltámadtatok a Krisztussal, az odafel valókat keressétek, ahol a Krisztus van, az Istennek jobbján ülvén, az odafel valókkal törődjetek, nem a földiekkel. Mert meghaltatok, és a ti éltetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben.”  Sokkal többre becsülve a mennyei dolgokat, mint a földieket a szívünk és a gondolataink folyamatosan a mennyei dolgok iránt kell, hogy vonzódjanak, azokhoz kötődjenek, azt keresve, hogy a mennyei pozíciónkból adódóan, hogyan éljük le az életünket a Krisztusban.

A Kolossé 3.5 arra figyelmeztet minket, hogy “öldököljétek meg azért a ti földi tagjaitokat…” és az 1 János 2:15 pedig arra, hogy “ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak.” A szívünk vágyait folyamatosan mennyei védelem alatt kell tartanunk, hogy “az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára” törekedhessünk (Filippibeliek 3:14).

Az Egyháznak a közösségi megnyilvánulását tekintve szintén a mennyei embermennyei természetét kell kiformálnia, az Újszövetség szerinti mennyei természetűvé átalakulva. Az Egyház jellege, kiformálódása, irányultsága, célja, értékei, élete, működése és vezetése onnan felülről és nem e világból való kell, hogy legyen. Krisztus testének olyan gondoskodó egységnek kell lennie, ami teljesen különbözik minden mástól, ami ezen a földön létezik. Amiként Krisztus nem e világból való, úgy az Egyház sem. Amikor megtestesíti és kinyilvánítja magát az ő valódi mennyei természete szerint, akkor Isten királyságának kifejeződésévé válik “a földön, mint ahogyan az a mennyben van” . Ez az Újszövetség közösségi megnyilvánulása.

Ha az Egyház szemléletmódja, kifejezésmódja, természete és/vagy jellemzői bármilyen módon a világra jellemző földi dolgokhoz kötődnek, akkor az Egyház nem tudja megfelelő módon megtestesíteni és kifejezni Krisztust, a mennyei embert, és így az Újszövetséget sem. Ha az Egyház ennek a világnak az értékeit, útjait, módszereit és kifejezésmódját ragadja meg, akkor titokzatossá, sőt Krisztus keresztjének és Isten mennyei tervének ellenségévé válik. Az Egyház sosem elégedhet meg azzal, hogy az Úrnak egy földhözragadt értelmezését tegye magáévá. Csak a mennyei ember szerinti, új szövetség-szülte kifejezésmód lehet az Úr szíve szerinti válasz, amivel az Egyház eleget tud tenni örök elhívásának.

Amikor megvalljuk az Ő Nevét, elsősorban azt kell keresnünk, hogy megismerjük ezt a mennyei embert, és hogy válaszoljunk az Ő mennyei hívására. Mind egyénileg, mind az Ő gyülekezetének közösségi kifejezésmódjaként, a mennyeijellegnek ezt a lényeges jellemzőjét kell magunkon viselnünk, Jézus Krisztushoz, az utolsó Ádámhoz hasonlóan, aki Maga az Újszövetség.

Forrás: http://christcenteredchristianity.com/other-writings/the-essential-character-of-the-new-covenant-part-1-its-heavenly-nature/

* * *

 Fordította: Abonyi Sándor

Hungary, Jászberény, 2013-04-24

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: gyülekezetépítés, Magyar tanítások
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. david bolton szerint:

    Reblogged this on christcenteredchristianity and commented:
    Sandor Abonyi of Hungary has requested permission to translate the series “The Essential Character of the New Covenant” into Hungarian and publish it on his blog Keskenyut. Over the next few days I will be reblogging them here as well. I encourage you to visit his blog, which has English sections as well as Hungarian. To view the English versions, they may be found under the “Other Writings” tab on the header bar of this blog.
    Thank you, Sandor, for your labor to translate these articles and publish them!
    In the bonds of Christ’s love,
    David

    Kedvelés

A tetszés kifejezése a post végén lévő Tetszés gombbal lehetséges, amihez regisztrálni kell. Rövid, tömör vélemény írására az alábbi ablakban van lehetőség .

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s