Úton lenni – Abonyi Sándor

PDF formátumban letölthető itt: Úton lenni

„Én vagyok az út, az igazság és az élet…..” – mondta magáról Jézus (János 14.6)

Amikor Jézus a földön járt nem a farizeusok és írástudók által „kitaposott” atyák hagyományos útját járta, hanem – mindenben az Atyának engedelmeskedve – egy teljesen más utat. Úgy is hívták őket, hogy az „út”-nak a követői.

A görög hodosz jelentése: út, mód(szer), eszköz, életmód, életvitel

Jézus élete minden cselekedetében megélte az Atyával való egységet, mert mint Fiú minden cselekedetével az Atyának engedelmeskedett. Figyelte, mit cselekszik az Atya és Ő is azt cselekedte. Ez által bemutatta a zsidó nép számára az Atyát is, mert mint mondta: „aki engem látott, látta az Atyát”  (János 14.9.)

Jézusról azt is mondja az Ige a János 1.14-ben, hogy „az Ige testté lett”. Ő betöltött minden Reá vonatkozó próféciát és minden parancsolatot: betöltötte a Törvényt.

Milyen tragikus, hogy a zsidó nép legműveltebb rétege – pontosan a farizeusok és az írástudók – , akik kívülről ismerték a Törvényt, nem ismerték fel Jézusban a Törvény betöltőjét?!

Ennyire különbözött a Törvény betöltése, a megélt életmód a Törvény betűjének ismeretétől! Ez komoly tanulság kell, hogy legyen számunkra, mert nem lehet megismerni Istent az Ige, mint betű ismerete alapján, hanem csak az ige folyamatos – mindennapi életben való – megélése által. Ez igényli tőlünk is az Atyának (és a Fiúnak, aki a testté lett ige) való folyamatos engedelmességet a Szent Szellem által. Sok Ige értelmét, jelentését csak akkor értjük meg igazán, amikor az Úrnak engedelmeskedve megélünk helyzeteket és előre haladva a növekedésben „betöltjük mi is a parancsolatokat”. Az Atyának való engedelmesség az előfeltétele az Úr irántunk megnyilvánuló szeretetének, „aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.(!)” (János 3.36). Az úton való járás, egy hitben való folyamatos előrehaladás, ami azt jelenti, hogy mindig engedelmeskedünk, megcselekedjünk azt, amit az Igéből megismertünk. Az Úrnak való folyamatos engedelmesség az a ’forrás’ – élő víz – , ami a hitbeli előrehaladásunkat biztosítja az úton. Ha engedetlenné válunk az Úrnak ill. az Ő igéjének, akkor megállunk és letérünk az út-ról és ha nem rendezzük a kapcsolatunkat Vele és nem engedelmeskedünk Neki, akkor folyamatos engedetlenségben élve letérünk egy másik útra. Ekkor már nem Krisztusban vagyunk és nem az Ő útját, hanem a saját utunkat járjuk, az EGO vezetése alapján. Közben megélhetünk egy vallásos, látszat keresztyén életet és elhitethetjük magunkkal, hogy még mindig jó úton járunk. Ez azonban nem így van, hanem az ördög hitető munkájának az eredménye, hogy képes elhitetni a saját útjukon, „jó érzésben” járó hívőkkel, hogy jó úton járnak.

Az első apostolokat, akik három éven keresztül Jézussal éltek, úgy jellemzi az ige, hogy „Jézussal voltak”. Ők nem csupán ismeretet sajátítottak el a Jézussal való életközösségben, hanem megéltek Jézussal együtt egy életmódot is. Pál is azt mondta Timóteusnak, hogy „te pedig követted az én tanításomat, életmódomat,…..” (2 Timóteus 3.10) Pál az Igével összhangban lévő, saját élete példáját – életmódját – állította követendő mintának a szellemi fia, Timóteus elé. Ez mindannyiunk számára követendő példa. Fontos a megélt Ige, az Ige szerinti életmód? Nagyon is, életbevágóan fontos: örök élet vagy örök kárhozat kérdése. A farizeusok nem tartottak be sok parancsolatot a Törvényből, és ezért képmutató módon éltek, aminek az lett a következménye, hogy nem ismerték meg Istent és ezért megölték Jézust! Az érettebb hívők, szellemi atyák felelőssége az, hogy ne csupán elméleti tanítást adjanak át az őket követő hívőknek, hanem a saját életükben megélve az igét, egy példamutató, követendő életmintát: életmódot. A hívő életünk során fontos eldöntenünk, hogy kinek az életmódját követjük, mert nem mellékes dolog, hogy hol töltjük el az örökkévalóságot. Ha képmutató „farizeusok” életmódját követjük, akkor az a pokolra vezet, ha pedig az igazságban járó, az igét megélt emberek életmódját, akkor pedig a mennybe jutunk.

A farizeusok és Jézus két egymástól teljesen eltérő és más irányba tartó „úton” jártak. Így van ez velünk hívőkkel is. Mindannyian ugyanazt az Igét olvassuk, és a mindennapi életünk során ugyanazt az Atyát és Jézust szeretnénk követni, de sokszor mégis más, egymástól teljesen eltérő utakon járunk.

Sokféle „út”- ról lehetne beszélni, amin az emberek járhatnak, de Jézus leegyszerűsíti a kérdést és csak kétféle útról beszél. Vagy Őbenne, vagy Őrajta kívül (lásd a Máté 7-ben a „keskeny és széles út” példázatát).

A példázat szerint

–         van egy ’szoros kapu’ és azt követően egy ’keskeny út’, amikkel Jézus magát azonosítja. Nem lehet sokféle úton, sokféle életmóddal Istenhez, az Atyához jutni, mert csak ’egy ajtó’ és ’egy út’ létezik, ami az Atyához és az (örök) életre vezet. Ez az ajtó és ez az út pedig Jézus Krisztus. Jézus azt mondta, hogy kevesen találják meg a ’szoros kaput’ és az azt követő ’keskeny úton’ – a próbákban való elbukás, a kitartás hiánya miatt – még kevesebben fognak járni.

–         a másik út a ’széles út’, amin belül nagyon sokféle út létezhet, de a közös bennük az, hogy ezekhez Jézusnak semmi köze. Ezen az úton járnak a hamis próféták, akik sok jelet és csodát tesznek Jézus nevében és mindazok a hívők, akik követik őket. Tekintettel azonban arra, hogy ők nem cselekszik az Atya akaratát az életmódjuk nem egyezik az Igével, vagyis képmutató „farizeusi” életet élnek, ezért a végük pusztulás, mint azé a házé, ami fövenyre épült. Jézus azt mondja róluk: „nem ismerlek benneteket” …. „távozzatok tőlem ti gonosztevők”. Ez az út sok hívő meglepetésére a pusztulásba, a kárhozatba vezet. Jó ezért mielőbb felismerni a gonosz megtévesztő munkáját és megtérve rálépni a „keskeny útra”.

A keskeny úton való járás biztosítja a hívők számára a folyamatos „élő vizet” (rhémát), ami az (örök) élethez szükséges.

Az Övéi Jézusnak folyamatosan engedelmeskedve az Ő Fősége alatt járják az Ő útját, ezért egységben vannak az Úrral és egymással. Ez a Szent Szellem folyamatos személyes vezetése mellett lehetséges, Aki az Atyával és a Fiúval tökéletes egységben munkálkodik.

A fentiek alapján beszélhetünk tehát a hívőknek

– egy igazságban járó csoportjáról, akik az Övéi és az Ő egyháza

– és a hamisságban járó hívők csoportjáról, akik megtévesztésben vannak, akik egy hamis egyház (a “nagy parázna”) képviselői.

Jézus azokból építi fel az Ő Egyházát, akik a Szellem vezetése által Neki engednek és ez az egyház az, amin „a pokol kapui sem vesznek diadalmat”. Ez az Egyház képes legyőzni a világot, de a hamis egyházat a világ fejedelme már legyőzte, ezért ez az egyház sok mindenben inkább a világra hasonlít. Nem képes győzelmet aratni a világ felett, ezért inkább közösségre lép vele: „elegyedik” a világgal.

Az út, mint említettük, jelentését tekintve módot, módszert is jelent. Jézus (Pál és sok más első apostol is) sok dologban megtörte az atyai hagyományokat és a „farizeusokkal” ellentétben teljesen más módon élték meg az egyéni – és közösségi hívő életüket:

–         Jézus megtörte a szombatot, hogy másokon segítsen,

–         nyilvánosan szolgáltak az utcán: gyógyítottak és szabadítottak,

–         sok esetben nyílt téren prédikáltak és nem a templomban,

–         nem mostak kezet étkezés előtt,

–         bement a házakba és sok egyéb „szokatlan dolgot” tettek stb.

Az evangéliumokban és az Apostolok cselekedetei könyvében leírtak szerint a hívő élet egy életszerű, nagy szabadságban megélt, spontán módon változó valóság volt, nem pedig valamilyen ismétlődő, megszokásokra épülő vallásos gyakorlat. Sokunk számára ismerősek ma is a különböző felekezetekben kialakult speciális szokások. Ma ugyanolyan megbotránkoztató egy-egy felekezet számára, ha valaki „Gedeon módjára le meri rombolja atyái bálványát, a több generáció által követett, megszokott vallásos gyakorlatokat” és mer Jézus útján járni a maga egyszerűségében és életet adó módján. Látjuk azt is az igében, hogy nagyon kevesen vannak, akik az Úrnak engedelmeskedve, az igazságban akarnak járni, mert őket a hívők sokasága különcöknek tartja. Így volt ez Jézussal és az Őt követő tanítványok csapatával is, akiket a meg nem értés vett körül. Azok a bátor hívők, akik ma is az Úr útján akarnak járni, hasonló meg nem értésre és megpróbáltatásokra számíthatnak, de mindezt Jézus miatt cselekszik velük. Így az ilyen hívők meg fogják érteni Jézus életének Golgotára vezet szakaszát és az erről szóló igazságát is, ami kiközösítésről, elutasításról, gúnyolódásról, megaláztatásról, fájdalmakról és szenvedésekről szól, mert „nem különb a tanítvány a mesterénél” (Lukács 6.40) és a „gyülekezetekből kirekesztenek titeket…….”  (János 16.2).

Egy gyülekezeti közösségen belül vannak hívők, akik a ’széles úton’ és vannak, akik a ’keskeny úton’ járnak, és csak idő kérdése, hogy mikor jön létre az a szellemi elválasztódás a közösségen belül, amikor a „két csoport” már nem érti egymást, mert nem egy úton járva, nem azonos élettapasztalatokkal és kijelentésekkel élik meg a hívő életüket. Egyre idegenebbé válnak egymás számára és ez jól van így, mert el kell, hogy váljon, külön kell, hogy szakadjon az igaz a hamistól, a szellem szerint járó a test vágyai szerint élőtől. (2 Korintus 6.14-17).

Az ige is felszólít rá, ezért szükségszerű az elszakadás, mert az Úr az „elegyet” nem áldja meg és nem is vállal közösséget vele.

Jellegéből és céljából adódóan az út azt is jelenti, hogy azon folyamatosan egy irányba, a cél felé kell haladni az érettség irányába. Az út nem arra való, hogy álldogáljanak rajra. Aki megáll, vagy letér róla, annak az út (Jézus) a továbbiakban nem jelent és nem használ semmit: nem élvezheti annak előnyeit és áldásait.

Az egyházban ma sajnos sok olyan hívő van, akik egy ponton megálltak az úton és ezért megrekedtek fejlődésükben. Ez akkor következik be, amikor valaki engedetlenné válik egy felismert igei igazsággal szemben, és ezért az Úr nem engedi tovább, és ezért nem is ad nekik újabb kijelentést. Nem lehet egyidejűleg engedetlenségben élni és a keskeny úton járni. Szokták mondani az ilyen megrekedt hívő élet esetén, hogy meg kell újulni, de ilyen esetben valójában meg kell térni az engedetlenségből.

A Jelenések könyve hét gyülekezetének szóló prófécia is azt mutatja, hogy a legtöbb gyülekezetnek megtérésre van szüksége, mert kiestek Isten akaratából. Ha valamire ma leginkább szüksége van az egyháznak az a megtérés az önző, én-központú bűnös utakból, életmódból.

Jézus szolgálatba állását Keresztelő János szolgálata előzte meg, aki a pusztában prédikálva hívta megtérésre az embereket. Jöttek a „farizeusok” is, de János a bemerítés előtt elvárta tőlük a megtéréshez illő cselekedeteket, vagyis egy megváltozott élet látható jeleit. Úgy tűnik, hogy Jézus ma is kihív embereket a pusztába, akik Keresztelő János módjára hívják megtérésre az embereket, a „farizeusi” hívőket elvárva tőlük a megtéréshez illő cselekedeteket. Adja az Úr, hogy minél többen megtérjenek.

Az igazi keresztyén, azaz krisztusi életmód végső soron nagyon egyszerű: a Szent Szellem vezetése alapján engedelmeskednünk kell az Igének minden dologban. Az ilyen hívőkkel tudja Jézus felépíteni az Ő Egyházát. Legyünk mi is része ennek!

Ámen.

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: helyreállítás, Magyar tanítások, utolsó idők
Címke: , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

A tetszés kifejezése a post végén lévő Tetszés gombbal lehetséges, amihez regisztrálni kell. Rövid, tömör vélemény írására az alábbi ablakban van lehetőség .

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s