Négy végzetes hiba, ami tönkreteszi a szolgálatokat – Lee Grady

Four Fatal Flaws That Ruin Ministries 

by J. Lee Grady

 http://www.charismamag.com/blogs/fire-in-my-bones/18703

A magyar változat PDF formában letölthető itt:

Négy végzetes hiba, amit tönkreteszi a szolgálatokat

Néhány évvel ezelőtt a vezetők hibái miatt a karizmatikus mozgalom kezdett összezavarodni. Ebből nem fogunk helyreállni addig, míg nem tisztítjuk meg a cselekedeteinket.

Sok időt töltöttem el fiatal vezetőkkel és állandóan arra figyelmeztettem őket, hogy tanuljanak a hibákból, amit az Isten előző mozdulása idején elkövettünk. Értékelem azokat a pozitív dolgokat, amiket a Szent Szellem cselekedett a karizmatikus mozgalomban, de elkövettük azt a hibát, hogy a vezetők nem voltak becsületesek.

Pál apostol intenzív tanfolyamot adott nekünk a vezetésre vonatkozóan a korintusiaknak írt levélében. Ennek a levélnek a tanulmányozása közben fedeztem fel nemrég azt a négy legnagyobb hibát, amit elkövettünk a karizmatikus ébredés során. Azért imádkozom, hogy tanuljunk a hibáinkból és elkerüljük azok megismétlődését az előttünk lévő időszakban.

1. Karizmatikusság. Mi karizmatikusok elveszítettük a hitelességünket az elmúlt 30 éve során, mert bizonyos pénzsóvár igehirdetők a zsebük megtöltése érdekében manipulálták a hallgatóságukat. Éppen úgy, ahogy egy kicsiny kovász is az egész tésztát megkeleszti, a szélhámosok is az egész mozgalmat tönkretették.

Pál apostol azt mondta a korintusiaknak:

Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik meghamisítják az Isten igéjét; hanem tisztán, sőt szinte Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban. (2 Kor. 2:17,).

A hamisításra használt görög szó a ‘kapeleuo’, ami a következőket jelenti: “pénzt keresni eladás által; meghamisítani; nyereséget szerezni az Isteni igazság tanítása által” Milyen sok karizmatikus igehirdető indult jól? Ennek ellenére többen úgy fejezték be, mint sajnálatra méltó hamisítók, dollárokért koldulva, hogy fizetni tudják luxus autóikat és fényűző palotáikat, mert úgy érezték, hogy szükségük van arra, hogy kimutassák fontosságukat. (Ezen alakok közül most néhánynak saját Reality Show-ja van, a “The Preachers of L.A.”, ami  Októberben van adásban és Noel Jones és Clarence McClendon neve fémjelzi azt.)

2. Hatalmaskodás. Pál állandóan arra emlékeztette a korintusiakat, hogy ő szolga volt:

Mert nem magunkat prédikáljuk, hanem az Úr Jézus Krisztust; magunkat pedig, mint a ti szolgáitokat, a Jézusért. (2 Kor. 4:5).

A szolgaság a legalapvetőbb követelmény minden vezetővel szemben. Mi ennek ellenére megengedtük a mozgalmunk vezetőinek, hogy az önkontrollt félretéve ünnepelt sztárok legyenek és megkülönböztetett bánásmódban részesüljenek.

Ismerek egy konferencia szónokot, aki rendszeresen elküld egy 23 oldalas listát a gyülekezettel szemben támasztott követelményeiről, hogy mire van szüksége ahhoz, hogy szolgáljon! A múltban néhány karizmatikus igehirdető (a tiszteletdíján felül) költőpénzt is igényelt és luxus szálláshelyet. Egyéb olyan elvárásaik is voltak, mint hogy nem utaztak a kedvenc “fegyverhordozóik” nélkül, akik hordozták az igehirdető aktatáskáját, zsebkendőjét és vizes palackját, hogy azzal kihangsúlyozza a maga fontosságát.

Szalaghír! Pálnak nem volt “fegyver-hordozója” és megdorgált volna minden szolgálót, aki olyan dolgokat igényelt volna mint egy sztár.

3. Önteltség. Pál apostol a csapatmunkát állította példaként. Amikor Korintusba, Thesszalonikába vagy Krétára ment, az nem egy “Pál Show” volt. Lukáccsal, Silással, Timótussal és másokkal együtt utazott. Azt mondta a korintusiaknak: Akár Titusról van szó, ő az én társam és ti köztetek segítségem; akár a mi atyánkfiai felől, ők a gyülekezetek követei, Krisztus dicsősége: (2 Kor. 8:23) és Pál figyelmeztette a gyülekezetet, hogy ugyanazzal a tisztelettel nézzenek Titusra mint, amit felé tanúsítottak.

Ennek ellenére a mozgalmunkban mi mégis reflektorfényben piedesztálra emeltünk embereket. Megteremtettünk egy igehirdetőt bálványozó kultúrát. A vezetők elkezdtek különböző címeket használni; később limuzinokon és sugárhajtású magánrepülő gépeken közlekedni. Néhány nagy-horderejű szónok olyan messzire ment, hogy elkezdett testőröket alkalmazni. Tudok róla, hogy van egy igehirdető, aki elvárta azt, hogy egy gyülekezet elrohanjon a hotelébe egy speciális marhahúsért, hogy azt a marhaszeletet fogyaszthassa el, amit igényelt. Isten – büszkeségben elbukott – emberei torzszülöttekké váltak.

4. Professzionalizmus. Valaki néhány évvel ezelőtt azt találta ki, hogy a gyülekezeteket az üzleti vállalkozásokhoz hasonlóan kell vezetni. Így a pásztorból igazgatósági elnök és a szolgálatból “futószalag szolgálat” lett. Kialakult egy olyan gyakorlat, hogy a gyülekezetek versenyezzenek egymással, hogy kinek a legjobb zenéje, a legmenőbb az igehirdetése és hol van legjobb kávézó az előcsarnokban. Az ilyen típusú mega-gyülekezetekben azonban bekövetkezett egy furcsa dolog; elvesztettük az igazi kapcsolatot  az emberekkel. Nem vagyok a nagy gyülekezetek ellen: “cool” (kellemes, lágy) zene vagy kávézók. De az a félelmem, hogy a vezetők ma azt feltételezik, hogy megvásárolhatják a sikert az éppen legnépszerűbb “rock-sztár igehirdető” utánzásával.

Nem törődöm vele, hogy villogófény, füst gépek, “gyilkos zenészek” és “home-run”* igehirdetések vannak minden héten, de ha az emberek nem látnak igazi összetörettetéseket a pódiumon és nem tapasztalnak meg valódi pásztori gondoskodást, sosem fognak felnőni tanítványokká. Sekélyes, professzionális vezetők sekélyes keresztyénséget hoznak létre.

A vezetőknek realistáknak kell lenni. Szolgálatunknak az Isten iránt való szenvedélyes szeretet és emberek iránti őszinte szeretetet árasztania. Pál apostol sosem viselt álarcot. Kitapintható és szeretetteljes volt. Sosem az érzései vezérelték. Összetört volt. Tudta, hogy ő semmi, egyedül Jézus számít. Azt mondta a korintusiaknak: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el (mondta neki az Úr).  Nagy örömest dicsekszem azért az én erőtlenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem.” (2 Kor. 12:9).

Pál azt mondta a korintusiaknak, hogy “senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk ne szidalmaztassék.” (2 Kor. 6:3). Azt kívánom, hogy ilyen körültekintő módon őrködjünk afelett, amit Isten nekünk a karizmatikus mozgalomban adott. Az elkövetett hibáink megszomorították a Szent Szellemet. A pénzügyi szélhámosság helyett becsületességre; a hatalmaskodás helyett szolgaságra; a hírnév hajszolás helyett csapatmunkára; és a professzionizmus helyett kézzelfogható hitelességre van szükség. A vezetők legyenek olyanok, akik Krisztushoz hasonlóan cselekszenek.

Jelmagyarázat: *- a baseballban a „home-run” (rövidítve HR) az, amikor olyan módon szereznek pontot, hogy az ütő játékos a labdát úgy üti meg, hogy egy játékon belül képes legyen biztonságosan „haza-futni” anélkül, hogy a játék folyamán a védekező csapat bármi hibát követne el. 

Fordította: Abonyi Sándor

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: gyülekezetépítés, helyreállítás, Keresztyénség, Szeretet, szolgálati ajándékok, Tanítások, vezetés
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

A tetszés kifejezése a post végén lévő Tetszés gombbal lehetséges, amihez regisztrálni kell. Rövid, tömör vélemény írására az alábbi ablakban van lehetőség .

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s