Tanmese a kegyelemről – Abonyi Sándor

Letölthető PDF formátumban itt MP3 formátumban itt

Az utóbbi időben különböző fórumokon sok szó esett a hamis kegyelemről, annak jellemzőiről és veszélyeiről. De mi is valójában az igaz kegyelem? Erről szól ez a valóságban is elképzelhető kis tanmese – kicsit szokatlan, allegorikus stílusban – a kegyelem működését magyarázva, remélhetőleg sok tanulsággal.

Volt egyszer (van és lesz is) egy ország, aminek Isten Országa a neve. Ebben az országban az öreg és bölcs király az uralkodást egyetlen fiára bízta, korlátlan hatalmat adva neki. Ezt a Mindenható ifjú királyt a történetünkben nevezzük most Kegyelem királyának. Kegyelem király igazsággal és békességgel akar uralkodni alattvalói felett, amihez olyan segítőre van szüksége, aki ott tud lenni minden alattvaló mellett és gondoskodni tud róla, hogy az országban folyamatosan igazság és békesség legyen. Ezért kéri az ő Atyját, küldje el neki a Szent Szellemet, a Pártfogót, akiről tudja, hogy az igazság és az ékes rend képviselője, aki gyűlöli a bűnt, és ezért az Igazsággal szemben tanúsított minden törvényszegést megítél és megbüntet.

Kegyelem királynak messzi útra kellett mennie, és amíg vissza nem tért, országának igazgatását a bölcs Atya által elküldött Pártfogóra – Szent Szellemre – bízta, aki jó barátja Kegyelem királynak. Jól megértik egymást mindenben, ezért az ifjú király megbízik benne, hogy országa jó kezekben lesz. „Online” kapcsolatban vannak és folyamatosan mindent egyeztetnek egymással. Tökéletes egységben munkálkodnak figyelembe véve és állandóan tiszteletben tartva az Atya akaratát.

Kegyelem király a Szent Szellemre bízza, hogy országában igazság és békesség uralkodjon. A Szent Szellem kipróbált vezető, aki szereteti az igazságot és gyűlöli a hamisságot, ezért a király minden hatalmat ráruház, kivéve a királynak  kegyelmet adó hatalmát. Szent Szellemet a csalhatatlanul igazságos és féltő, megmentő szeretet vezérli mindenben, ezért elítél és megbüntet mindent, ami nem az igazság szerint való, ami megzavarja a békességet jó barátja Kegyelem király országban. Ezért Szent Szellemnek első dolga, hogy írásba rögzítse mindazt, amit az igazság és békesség megőrzése érdekében minden alattvalótól el akar várni. Elkészíttet egy törvénykönyvet, amit nevezzünk a Szeretet Törvényének. Ebben Tíz fő parancsolat megtartását várja el minden alattvalótól, amit az öreg király által elhívott Látók részletesen kifejtenek az Ő útmutatásai alapján. (Az ebben szereplő parancsolatok gyűjteményét sokan Szent Bibliaként ismerik.) A Szeretet Törvényének tartalmát a Tartalomjegyzék Tíz fő parancsolatban foglalja össze. A könyvhöz Kegyelem ír néhány ajánló sort, tömören összefoglalva az egész könyv lényegét:

„Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.”    Máté 22. 37-40.

Kegyelem király törvénytisztelő, Ő maga is betöltöttminden parancsolatot, amikor az Atya megbízásából a földön járt megalapítani Isten Országát.

A Szent Szellem ezt követően úgy rendelkezik, hogy a Szeretet Törvényéből annyi kis könyvecskét nyomtassanak, amennyi alattvaló van Isten Országában és mindenki a nyakába akasztva, a szíve felett viselje azt. A kis könyvecskének Szent Szellem a Lelkiismeret nevet adta. Elrendelte azt is, hogy mindenki állandóan tanulmányozza a könyvecskét és gondolkodjon az abban leírtakon éjjel és nappal ésmindent úgy is cselekedjen, amint írva van abban, mert akkor lesz jó dolga és akkor boldogul. Elrendelte Szent Szellem továbbá azt is az alattvalók, a „szentek gyülekezete” számára, hogy aki tisztában van a könyvecske tartalmával és azzal összhangban, annak engedelmeskedve él, annak kötelessége másokat is figyelmeztetni, ha valaki valami törvénytelenséget követ el, megsértve azzal a Szeretet Törvényének parancsolatait – Kegyelem király akaratát.

A király nyilvánvalóvá tette, hogy az Igazság és a Békesség érdekében szükségesnek tartja a Szeretet Törvényének betartását az országában és azon fogja lemérni, hogy alattvalói mennyire szeretik és tisztelik a Királyt, hogy mennyire fogják betartani a Szeretet Törvényében leírt parancsolatokat.

Adódik egyszer, hogy három jó barát – Okos Szűz, Bolond Szűz és Képmutató – bűncselekményt követnek el és az Igaz Bíró, a Szent Szellem a „szentek közössége” elé viszik őket a Szeretet Törvényében leírt parancsolat be nem tartása miatt.

Szent Szellem, az Igaz Bíró megítéli a három jó barátot, mert a lehető legnagyobb szeretetlenséget követték el, megsértették ugyanis a Szeretet Törvényében lévő első Nagy Parancsolatot, azaz nem szerették és tisztelték Mindenható Urukat és királyukat, mert semmibe vették a könyvecskében leírtakat. Nem tanulmányozták a könyvben leírtakat éjjel és nappal és ezért bűnt követtek el. Képmutató elöljáró volt a „szentek gyülekezetében” és gyakran prédikált arról, hogy „ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek”, valamint, hogy „ne érintsd Isten felkentjét”. Sokszor emlegetett lázadást és varázslást is, ha valaki valamiben nem engedelmeskedett neki, vagy kritizálni merte az elöljáró(k) életében lévő rendezetlenségeket. Mivel sokan nem merték az embereknek a szemébe mondani bűneiket ezért a könnyebb megoldást választották. Elmondtak mindent Susárlónak, akiről tudták, hogy Képmutató barátja és úgyis elmond mindent neki. Képmutató mindenkiről tudott mindent, így aztán nem mertek ellene szólni, mert legtöbbjük életében volt valami rendezetlenség. Képmutató így állandó félelemben tartott mindenkit.  

A „szentek gyülekezete” végül is kimondta a végső ítéletet: Okos Szüzet és Bolond Szüzet halálra ítélték, és börtönbe kerültek. Képmutatót pedig, bizonyíték híján felmentettek és élte tovább vígan az életét, sőt folytathatta szolgálatát is.

Telt az idő és Okos Szűz és Bolond Szűz már egy ideje a börtönben ülnek és kivégzésükre várnak. Helyzetük különböző módon hatott rájuk.

Okos Szüzet állandóan vádolta a Lelkiismeret és sokszor éjszakákat töltött ébren a könyvecskét olvasva. Minél jobban megismerte az Igazságot, annál nagyobb lett a teher rajta. Egy idő után eldöntötte, hogy ezt nem bírja tovább és szeretne ettől a tehertől végleg megszabadulni. Mély bűnbánatot tartott. Minden bűnét megbánta és gondolatban bocsánatot kért Kegyelem királytól és Szent Szellemtől, hogy engedetlen volt velük szemben és rossz példájával másokat is a törvénytelenség, a bűn elkövetésére bátorított. Rájött, hogy valójában most tért meg igazán, korábban ő is egy képmutató, keresztyén színezetű világi életet élt! Megfogadta, hogy ha kiszabadulna innen, minden erejével azon lenne, hogy többé ne kövessen el semmi törvénytelenséget. Ettől fogva még szorgalmasabban tanulmányozta a Szeretet Törvényét, ami a változatlan körülmények ellenére is nagy békességet adott neki. Már a rá váró halálos ítélettől sem félt. Szívébe békesség költözött és többé nem zavarta az sem, hogy hol van és ha kivégzik is, mert tudta, hogy lelke már az Úré és örök élete van. A legnagyobb szeretettel tudott gondolni Kegyelem királyra és Szent Szellemre, az Igaz Bíróra.

Bolond Szüzet azonban teljesen más gondolatok foglalkoztatták. Megkeményedett a szíve és állandóan lázadt minden ellen. Szeretetlenséggel és törvényeskedéssel vádolta a „szentek közösségében” lévő társait, akik szerinte félreismerték a Szeretet Törvényét és igazságtalanul vádolták be őt az Igaz Bíró, a Szent Szellem előtt. Lázadásában nem sok gondot fordított a nyakában lógó könyvecske tanulmányozására sem. Így nem is értett meg belőle sok mindent, mert háborgása miatt eltompult a lelkiismerete és egyre furcsább gondolatai támadtak. Mindezek ellenére minden éjjel jól aludt, de amikor ébren volt szívében állandóan háborgás volt a Szeretet Törvénye miatt. Néha beleolvasott a könyvecskébe, de az Ószövetséget rendszerint kihagyta. Emlékezett rá, hogy néhányan mondták neki a „szentek gyülekezetében”, hogy az ma már nem érvényes, mert mi az Újszövetség – a KEGYELEM – időszakában élünk. Milyen szeretetlenség így megfosztani az embereket a szabadságuktól és fogságra vinni őket a Szeretet Törvénye nevében, a Törvény jármát akasztva rájuk – gondolta. A Szeretet Törvénye nem lehet ilyen és bizonyára Kegyelem királya sem így gondolja ezt. Az Újszövetségből megtanult néhány igét, amik nagyon kedvesek voltak számára és azok mind az ő elképzelését támasztották alá. Ezeket állandóan megvallotta, mert megerősítették őt elferdült gondolkodásában. Végül már maga is elhitte, hogy ez az igazság, pedig közben becsapás áldozatává vált.

Egy nap Kegyelem király egy baráti vacsorára magához hívatja barátját, Szent Szellemet és a következőt mondja neki: szeretném kifejezni minden alattvalóm felé, hogy egy könyörületes, kegyelmet gyakorló király vagyok, aki képes az általa elfogadott és kiadott Szeretet Törvényében leírt parancsolatokon túl is kegyelmet gyakorolni, és megadni minden bűnös embernek az új élet lehetőségét. Egy Mindenható Úr vagyok, aki kivételt tehetek a Szeretet Törvényében leírtak alól is, amit azonban továbbra is jónak és kötelezőnek tartok minden alattvalóm számára. A kegyelmem kifejezéseként most kegyelemben fogok részesíteni minden, börtönben lévő halálra ítéltet. Kiadok számukra egy névre szóló Kegyelem Levelet, aláírásommal és pecsétemmel ellátva, ami egyfajta menlevél lesz a számukra és mentesíti őket minden zaklatás alól a kiszabadulásukat követően. Ennek birtokában teljesen szabadok, senki sem kérheti számon rajtuk korábbi bűnük büntetését és senki sem róhatja azt fel nekik, mert minden korábbi bűnüket elengedem. Szeretném kifejezni azonban azt is, hogy az általam elfogadott és jóváhagyott Szeretet Törvénye mellet egyedül én, Kegyelem király rendelkezem a kegyelem gyakorlásnak ezzel a jogával és bárki a „szentek közösségben”, aki felmentést ad a Szeretet Törvényében lévő egyetlen parancsolat alól, az Kegyelem király hatáskörét sérti meg, mert a Mindenható királlyal tette magát egyenlővé.

Kedves barátom, Szent Szellem! Tudom, hogy te az igazság szellemét képviseled és gyűlölsz minden törvénytelenséget (bűnt) és ezt én maximálisan tiszteletben tartom. Nem szeretném, ha bármi félreértésre adna okot az Én kegyelmem. A kiadott névre szóló Kegyelem Leveleim nem teszik semmissé a Szeretet Törvényét sem az abban leírtakat, hanem sokkal inkább megerősítik azt. Ha az általam kegyelemben részesült emberek kiszabadulnak a börtönből kötelesek azonnal jelentkezni nálad és kérlek, oktasd ki őket, hogy megértsék, hogy az általam kiadott Kegyelem Levél csak a korábbi bűnök következményétől mentesítik őket és nem mindenre kiterjedő érvényű. Egyszer elnéztem tudatlanságukat, de most már nem tudatlanok, és mindent számon fogok kérni rajtuk. Kérlek tudatosítsd velük azt, hogy kiszabadulásuk után bármilyen bűnt követnek is el, azt Velem szembeni engedetlenségnek, tiszteletlenségnek; a kegyelmem erejének sárba tiprásának fogom tekinteni. Az életemmel fizettem azért, hogy másokat kegyelemben részesíthessek, ezért akik olyan gazemberek, hogy ezt semmibe veszik, „visszaeső bűnösökként” a legsúlyosabb ítéletben – örök halálban – részesüljenek.

A börtönből kiszabadult két barátot az Igaz Bíró magához hívatta és tájékoztatta őket a kegyelem érvényességével kapcsolatban mindarról, amire Kegyelem király nyomatékosan felhívta figyelmét. Végül megkérdezte őket. Tiszta? Világos? Egyértelmű? Megértettétek?

Okos Szűz jó lelkiismerettel és nagy hálával gondolt megmenekülésére. Bólogatott és igent mondott.

Bolond Szűz – emlékezve néhány gyülekezeti tag ellentmondó véleményére – mély meggyőződés nélkül, és a váratlanul jött szabadságnak megörülve, sietve mondta: igen, persze.

Ettől kezdve Okos Szűz és Bolond Szűz szorgalmasan jártak ismét a „szentek gyülekezetébe”. Volt azonban egy figyelemre méltó különbség a viselkedésükben.

Okos Szűz elrejtette Kegyelem Levelét a kis könyvecskéjében, amit a szíve fölött hordott, hogy minden nap, amikor kinyitja azt, sose felejtse el, hogy megmenekült a haláltól. Ezért végtelen hálával gondolt minden nap Kegyelem királyra és sosem követett el bűnt többé. Megtapasztalta, hogy Kegyelem király levele mindig elegendő erőt adott nekiahhoz, hogy megmentse bármi bűn elkövetésétől. Amikor nehéz időkben a saját ereje már-már elfogyott, mindig eszébe jutott Kegyelem király levele, ami ilyenkor megerősítette őt és megóvta a bűn elkövetésétől.

Bolond Szűz ezzel szemben állandóan a Kegyelem Levelét mutogatta mindenkinek és elsősorban azokkal volt közösségben, akik korábban is mindig a kegyelmet emlegették. Most így bátorította őket. Látjátok? Nincs semmi probléma. Nyugodtan vétkezhetem, mert van kegyelem és kezemben a Király kegyelem levele, amit Igaz Bíró is köteles tudomásul venni és nem árthat nekem semmiben, még ha bűnt követnék is el. A jó hangulat miatt eljárt ugyan a „szentek közösségébe”, de a szentség kérdését ezek után még annyira sem tudta komolyan venni. Ha valaki – az általa „törvényeskedők táborának” nevezett csoportból – figyelmeztetni próbálta őt valamire, mindig csak legyintett egyet: törvénykező – mondta, és figyelemre sem méltatta. Ha lehet ezért inkább mindig kerülte a „szenteskedőket”, mert tudat alatt érezte – és ezt magának sem merte bevallani igazán -, hogy talán mégis igazuk lehet, amivel nem mert sosem szembenézni. Egyszerűen jól érezte így magát és nem engedte, hogy bármi elvegye a kedvét és az örömét.

Képmutató az első adandó alkalommal mosolyogva, fülig érő szájjal üdvözölte két régi jó barátját, akik bűntársai voltak. Okos Szűz a börtönévek alatt sokkal okosabb lett, mint korábban és azonnal észrevette Képmutató hamis örömét és látszólagos barátkozó magatartását. Felfordult a gyomra és legszívesebben elszaladt volna, de nem tehette, mert annyira tisztelte az elöljáróját.

Képmutató elkezdett a két régi baráttal ismét a régihez hasonló dolgokról beszélgetni. Okos Szűz kihasználta a lehetőséget, és a nála lévő Kegyelem Levél birtokában erőt vett undorán és szeretettel és alázattal elmondta bizonyságát. Képmutató látszólag türelmesen hallgatta, de közben finoman oldalba bökte Bolond Szüzet. Okos Szűz ezt követően határozottan kijelentette, hogy a jövőben nem akar velük többet találkozni és semmiben sem akar velük közösséget vállalni, míg meg nem térnek; és otthagyta őket.

Az ottmaradt két jó baráthoz most az ellenséges ország – Sátán királyságának – egyik küldötte lépett oda, akit Kísértőnek hívnak. Régi jó ismerősként és örömmel üdvözölték egymást, mert annak idején az egész bűncselekményt Kísértő tervelte ki. Ravasz módon most is azt bizonygatta nekik, hogy nincs semmi baj, nem kell olyan komolyan venni a dolgokat, hanem jobban kell vigyázni és kész. Különben is, mindenki tudja, hogy a „szeretet sok bűnt elfedez” – mondta. Fantasztikus lehetőség ez a Kegyelem Levél dolog, mert ha bűnt követ is el valaki, akkor kap egy ilyen Kegyelem Levelet, aminek birtokában nyugodtan tovább vétkezhet; hát ez egyenesen fantasztikus. Most már nem kell rettegni a bűn elkövetése miatt, mert ha vétkezünk is Kegyelem király ad egy Kegyelem Levelet és attól fogva mindenki teljes szabadságban, úgy él, ahogy akar.

Kísértő újabb tervet eszelt ki és ezek után nem volt nehéz rávenni Képmutatót és Bolond Szüzet, hogy ismét elkövessenek egy bűncselekményt. Mivel nincs olyan titok, ami ki ne tudódna, ez is kitudódott. Susárló, mint a kovászhatékonyan munkálkodott és sokakat megfertőzött a gyülekezetben, ezért nem kellett sok idő hozzá, hogy mindenki tudjon mindent.

Mivel azonban egyedül csak Okos Szűz mert ellene tanúskodni Képmutató ismét megúszta. Néhányan még emlékeztek az igéből, hogy elöljáró ellen legalább két-három tanúbizonyság szükséges. Bolond Szűzre azonban sikerült rábizonyítani bűnösségét, őt azonban ez egyáltalán nem izgatta, mert bízott a király Kegyelem Levélében. Kegyelem király felhatalmazása alapján Szent Szellem, az Igaz Bíró azonban Bolond Szűz Kegyelem Levele ellenére kimondta rá az ítéletet: örök halál.

Bolond Szűz még ekkor sem vette komolyan a dolgot és Kegyelem Levelét lobogtatva Kegyelem királyhoz fellebbezett. Szent Szellem ekkor maga mellé vett két-három gyülekezeti tagot a „szentek közösségéből” és elutaztak Bolond Szűzzel együtt Isten városába, és megálltak a Kegyelem Királyi széke előtt. Szent Szellem megismertette Kegyelem királlyal Bolond Szűz vétkét és a gyülekezet által kimondott örök halál ítéletét. Bolond Szűz erre mosolyogva és magabiztosan átadta Kegyelem királynak az általa aláírt és lepecsételt, nevére szóló Kegyelem Levelet.  Erre a király végtelen haragra gerjedt: „Távozz tőlem, te gonosztevő” – mondta.

Mikor kicsit lecsillapodott a király haragja megkérte Szent Szellemet, az Igaz Bírót, hogy a Szeretet Törvényéből frissítse fel az emberek ismeretét és mutassa meg nekik azokat az igéket, amiket korábban messze elkerültek, amik alátámasztják az Ő ítéletének jogosságát.

A király ismét megszólalt: nem azért jöttem, hogy eltöröljem az Atyám által adott Törvényt, hanem hogy betöltsem azt. Mindenki tehát, aki nem tartja meg az én Szeretet Törvényemben lévő parancsolatokat az hasonló ítéletre számíthat. Ezt Én mondom a Kegyelem Királya, aki egyben a Szeretet is vagyok: „nem azért küldött engem az Atya, hogy kárhoztassam ezt a világot, hanem, hogy megtartassék általam. Aki hisz és bízik bennem, az el nem kárhozik, de ha valaki nem hisz máris elkárhozott, mert nem hitt az én Atyám fiának nevében”.

A király intett – vége a fogadásnak.

Kegyelem király hívatta a börtönőröket és átadta neki az elítéltet. A börtönőrök Pokol nevű városba, a Külső Sötétség nevű börtönbe szállították Bolond Szüzet, a többi síró és fogukat csikorgató fogoly közé – örök időkre.

A kis küldöttség pedig igazi Istenfélelemmel – sírva és remegve – tért vissza a „szentek közösségébe” és elmondták Kegyelem király ítéletét, ami az egész gyülekezetben szent félelmet váltott ki. Eddig mindig voltak látogatók és érdeklődök a gyülekezetben, mert számukra is vonzó programokat szerveztek, de ettől fogva, ha összejöttek, a hálaadás, az imádság és a bűnök megvallása lett a legfontosabb elfoglaltságuk. Legtöbben a „mulasztás bűnét” vallották meg, mert passzív magatartásuk miatt sok mindent nem tettek meg, amit megtehettek volna. Sokan nem munkálkodtak a Menyegzői fehér ruhájukon és ezzel veszélybe sodorták saját üdvösségüket, találkozásukat a Vőlegénnyel.

Többen azok közül, akik az utóbbi időben szervezett nagyszabású, műsorral egybekötött „evangélizációs alkalmakon tértek meg” úgy döntöttek, hogy ha ilyen a szentek közössége, akkor ők inkább elmennek, mert ők továbbra is a „széles úton” akarnak járni és ezért olyan „gyülekezetet” keresnek maguknak, ahol feltétel nélküli szeretettel fogadják őket, a hozzájuk hasonlókkal együtt. A kis küldöttség tagjai most bátorságot vettek és első dolguk az volt, hogy odamentek Képmutatóhoz, és határozottan közölték vele, hogy vagy a „szentek közössége” elé viszik az ügyét, vagy elmegy ő is a többi képmutatóval együtt, akiket nevezzünk Megtévesztetteknek. Képmutató gyorsan döntött: elment a többiekkel együtt.

Meglepetésükre jelentkeztek azonban a „szentek gyülekezetében” olyan új, valóban megtért emberek, akiket eddig sosem láttak, mert nem akartak elegyedni velük, ezért inkább csak kívülről figyelték az eseményeket. Inkább imádkoztak értük és távol tartották magukat tőlük, mert a bűnt csupán egy problémaként kezelték, nem tulajdonítva annak jelentőséget az örök élet szempontjából. Most azonban tiszta szívvel jöttek közéjük és megerősítették a szövetséget egymással.

Ez azonban már nem vonzotta az alternatív szórakozásra vágyó világi embereket és ezért ettől fogva már nem látogatták őket. Féltek ugyanis közéjük jönni, elegyedni velük, mert állandóan bűnösnek érezték magukat közöttük és ez nagyon zavarta őket.

Voltak azonban olyanok is, akiket az Úr küldött és ők meglátták Isten dicsőségét felragyogni a „szentek közösségén”.

És az Úr szaporította minden nap a gyülekezetet üdvözülőkkel.”

Ámen.

Abonyi Sándor

2014-02-08

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: gyülekezet, helyreállítás, Magyar tanítások, Szentség
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Tanmese a kegyelemről – Abonyi Sándor bejegyzéshez

  1. febe777 szerint:

    Kedves Sndor,

    ksznm, hogy megosztottad ezt is, sajnos valban igaz ez a tanmese a kegyelemrl.

    SHALOM, LDS:

    4Mz 6,24-26 24. ldjon meg tgedet az r, s rizzen meg tgedet. 25. Vilgostsa meg az r az orczjt te rajtad, s knyrljn te rajtad. 26. Fordtsa az r az orczjt te red, s adjon bkessget nked.

    SZAB VA – FB-ESZTER 2626 NAGYMAROS, VCI T 68. +36-30/489-7977

    Kedvelés

  2. Guti Tünde szerint:

    Nagyon jó!!! Köszönöm!

    Kedvelés

A tetszés kifejezése a post végén lévő Tetszés gombbal lehetséges, amihez regisztrálni kell. Rövid, tömör vélemény írására az alábbi ablakban van lehetőség .

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s