Fehér ruha – Abonyi Sándor

PDF formátumban letölthető itt: Fehér ruha

Sok hagyománynak – beleértve a sokszor keresztyénnek nevezett hagyományokat is – nem sok köze van az ige igazságához. Most egy kivételt szeretnék említeni a mindenki által jól ismert, de egyre inkább kevésbé gyakorolt esküvők elmaradhatatlan, fehér menyasszonyi ruhájáról. Az idősebbek talán még emlékeznek rá, hogy a menyasszony ruhájának fehér színe az esküvőre készülő lány ártatlanságának, tisztaságának a jelképe is volt egyben, aki igyekezett megőrizni magát tisztán a vőlegénye számára és csak az örök hűség esküvésének éjszakáján hálták el boldog egyesülésben a nászt, majd egymásnak örülve boldogan nászútra mentek a szeretett vőlegénnyel.

Pál apostol a Szent Szellem által von párhuzamot a férfi és nő házassága, valamint Krisztus és az Egyház, a Gyülekezet között.

„A férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak, és ugyanő megtartója a testnek. De miképpen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképpen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjüknek mindenben. Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképpen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért; Hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek fürdőjével az ige által, hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat, úgy hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen. …. Mert az Ő testének tagjai vagyunk, az Ő testéből és az Ő csontjaiból valók. Annakokáért elhagyja az ember atyját és anyját, és ragaszkodik az ő feleségéhez; és lesznek ketten egy testté. Felette nagy titok ez: de én a Krisztusról és az egyházról szólok. Hanem azért ti is egyen-egyen, ki-ki az ő feleségét úgy szeresse, mint önmagát; az asszony pedig meglássa, hogy félje a férjét.”     (Ef 5:23-33).

Most a Vőlegény (Krisztus) és a Menyasszony (az Egyház) kapcsolatán haladnánk tovább. Ma az Egyház, mint Menyasszony a Vőlegény jegyeseként, szeplő és sömörgőzés nélkül, a menyasszony szentséget és feddhetetlenséget jelképező fehér ruhájában kell, hogy odaálljon a Vőlegény, Jézus elé.

A biblikus keresztyének által gyakorolt hitvalló keresztség (bemerítés) alkalmával használt fehér ruha is ezt a vőlegénynek való szent elkötelezettséget fejezi ki: a bemerítkező, mint Krisztus Testének leendő tagja, a menyasszony természetével azonosulva jegyzi el magát Krisztussal, a Vőlegénnyel egy szent és feddhetetlen életre, egy felbonthatatlan örök szövetségre. Az elkötelezett, Krisztusnak engedelmeskedő hívők élete az ige szerint a „menyasszonyi jegyeket” kell, hogy hordozza:

  • sóvárgás a Vőlegény után,
  • a találkozás utáni vágy,
  • a szellemi közösség megélések öröme,
  • megőrizve magát a világgal való paráználkodástól, szentül és feddhetetlenül élve minden nap.

A jelképeknél maradva nézzük meg, mit is jelent a szentség fehér ruhája a hívők mindennapi életében.

Az evangéliumokban példázatként olvashatunk egy menyegzői vacsoráról, de a Jelenések könyvében nagyon szép képben azt írja le János apostol, mikor valóban bekövetkezik Krisztus, a Bárány menyegzője az Ő feleségével, az Egyházzal:

„Örüljünk és örvendezzünk, és adjunk dicsőséget néki, mert eljött a Bárány menyegzője, és az ő felesége elkészítette magát. És adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei.”    (Jelenések 19:7-8).

Az ige itt a menyasszony oldalára koncentrál, ami sokat mond nekünk:

  • a feleség készítette el magát,
  • felöltözik fehér ruhába,
  • a fehér ruha a szentek igazságos cselekedete.

Az igében itt ugyanazt látjuk, amit a hagyományokból is jól ismerünk, hogy a menyasszony dolga volt a fehér ruhába velő felöltözés. A vőlegény csak felékesítve, készen látta a menyasszonyt és csodálkozott annak a szépségén. A parázna világ hatására a házasság és annak szentsége lassan teljesen kikopik a mindennapi gyakorlatból és mivel a hívők sokan ennek a jelképnek már a tartalmát sem ismerik, ezért vannak, akik úgy gondolják, hogy majd Jézus a Vőlegény fel fogja őket készíteni. Ez azonban nem így van. A felkészülés nem Jézus, a vőlegény dolga, hanem teljes egészében a menyasszony, vagyis a hívők feladata. A szentek fehér ruhájának a felöltése azt jelenti, hogy a hívők a szentekhez illő igazságos cselekedeteket cselekesznek.

Érdemes itt egy pillanatra megállni. Sokszor próbálják a hívők valami szuperszellemi módon a cselekedeteikről elterelni a figyelmet és a hitre és a szívre terelni, ami kívülről nem látszik. Teszik ezt főként olyankor, amikor a cselekedeteiket más hívők az ige igazságára hivatkozva megítélik. Ilyenkor ilyen védekező szavakat hallunk:

  • Jézus nem személyválogató,
  • ne ítélj, hogy ne ítéltess,
  • Jézus nem a külsőt, hanem a szív állapotát nézni.

Ez valamilyen szinten mind igaz:

  • a személyválogatásról: Jézus nem válogat a bűnösök között, amikor megtérésre hívja őket, de miután megtértek és megismerték Őt, aki szent és igazat, azt követően tőlünk is azt várja, hogy „szentek legyetek, mert én szent vagyok – teljes életetekben”.
  • a „ne ítélj” felszólításról: a bűnösök mentsége és hamis védekezése ez, mert a bölcs ember szeretettel fogadja a feddést (Péld. 9.8.),
  • a szív állapotáról: kezdetben, a kiválasztáskor valóban fontos Jézus számára és később is, hogy megőrizzük magunkat szentségben, hogy békességünk legyen Istennel. Lehet a bűnös, csalfa szív állapotát képmutató módon 1-2 órás, felületes heti közösség alkalmával évekig is takargatni, de Jézus ilyenkor is látja a szív valódi állapotát. A szív állapota a hozzánk közel állók előtt tartósan nem leplezhető, mert alapvetően az fog kijönni belőlünk és meglátszani rajtunk, ami bennünk, a szívünkben van.

Jézust nem érdekli az embereket megtévesztő képmutatásunk, ő a szívünk valódi állapotát és a cselekedeteinket vizsgálja. A hit és cselekedetek kapcsolatáról mondja Jakab apostol:

  • a hit cselekedet nélkül halott” (semmit sem ér) Jakab 2.20.
  • mutasd meg nekem a te hitedet a te cselekedeteidből”. Jakab 2.17.

Nem sokan szokták emlegetni, hogy ama napon, amikor oda kell majd állnunk utolsó ítéletre az Igaz Bíró, Jézus Krisztus elé, a mi megítélésünk alapja is a cselekedeteink lesznek:

„Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki megjutalmaztassék a szerint, amiket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.”    (2 Kor 5:10)

Ismét itt tartunk a cselekedeteknél. A kérdés most az, hogy mit jelent a szentek igazságos cselekedete?

Olyan világi emberektől hallom, akiknek semmi közük sincs Krisztushoz, hogy adományokat adnak felekezeteknek, vagy különböző „nemes célokra”. Nem keresztyén karitatív vallási és világi szervezetek is sok jó szándékú ételosztást szerveznek éhező emberek számára. Ez nemes dolog és összhangban van Isten akaratával. Az Úr fogja ezeket megítélni, valóban kinek-kinek a szíve alapján… De ha csak a bűnös lélek megnyugtatása a cél és nincs megtért ember mögötte, akkor Isten ítélete szempontjából számukra semmi haszna.

A szentek igazságos cselekedete jelenti a fehér ruhát. Látjuk, hogy itt szentekről van szó, akik igazságos, tehát Krisztus szerint való módon cselekednek. Ez nem azonos világi emberek jótékony cselekedeteivel, de emberi indíttatású vallásos cselekedetekkel sem!

Itt a valóban szent életet élő hívők cselekedeteiről van szó, akik Krisztus akaratával összhangban lévő módon cselekednek különböző dolgokat. Ez a fehér ruha! Ez a fehér ruha világít a világban, mert Jézus azt mondta, hogy „a világnak semmije sincs bennem”.

Ha valóságosan is érzékelni akarjuk, hogy milyen cselekedetekről van szó, akkor a következő ige segíthet ezt megérteni nekünk:

„Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus;”   (Gal. 2.20)

Tehát olyan Krisztus szerinti, cselekedetekről van szó, amikor nem én (az ego) cselekszek dolgokat, hanem a bennem élő Krisztus cselekszik rajtunk keresztül, ill. általunk. Ez, mint a fehér ruha, valóban világítani fog ebben a bűnnel terhelt, sötét világban, ahogyan Jézus várja tőlünk, hogy lámpások és világosság legyünk a körülöttünk lévő világ számára.

Erről beszél Jézus, amikor a következőt mondja:

Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város. Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, akik a házban vannak. Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.”     (Máté 5:14-16).

A világosságot nem szabad elrejteni, a bennünk élő Krisztus életét ki kell vinni a körülöttünk élő sötét világba, nem szégyellve, hanem felemelve beletenni a „gyertyatartóba”: megélve a mi szent életünket, a Krisztusban a körülöttünk élő, sötétségben járó világi emberek szeme láttára, minden nap.

A véka (templom, gyülekezeti ház) alá tett, valójában elrejtett világosság, még ha az valóban világosság is, a világ szempontjából semmit sem ér.

Olyan világosságról van szó, ami valóban fénylik a sötétben és az emberek számára nyilvánvaló lesz, hogy a cselekedeteink nem emberi, egónktól származó vallásos cselekedetek, hanem Krisztus jó ízét, valódi életet hordozó, kívánatos cselekedetek, amiben a világ meglátja Krisztust és dicsőíti a mi mennyei Atyánkat. Ez Isten terve számunkra a hét minden napján; a munkahelyen, a lakókörnyezetünkben és bárhol, amerre járunk. Ez az élet kell, hogy áradjon belőlünk szüntelen, mert csak ez dicsőíti meg a mennyei Atyánkat.

Készül már a fehér ruhánk? Munkálkodunk rajta folyamatosan, mert szeretnénk mihamarább találkozni a Vőlegénnyel? Vagy még vannak sömörgőzések, szeplők a világgal való parázna kapcsolataink miatt? Még van idő, de az ajtók egy idő után bezárulnak. Okos szüzek legyünk és nem balga szüzek, hogy a mi munkánk ne legyen hiábavaló, akiknek van olaj a lámpásunkban és világítanak a cselekedeteinkkel, és ha az Úr váratlanul visszajönne, nem lepné meg őket, mert felkészülten várják őt.

Várjuk vissza az Urat? Akkor itt van a készülődés, a munkálkodás ideje, hogy a fehér ruha elkészüljön az Úrral való találkozásra, a Menyegzőre.

Így legyen. Ámen.

Abonyi Sándor

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: Házasság, helyreállítás, Keresztyénség, Magyar tanítások, Szentség
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

A tetszés kifejezése a post végén lévő Tetszés gombbal lehetséges, amihez regisztrálni kell. Rövid, tömör vélemény írására az alábbi ablakban van lehetőség .

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s