Egy tiszta evangélium üzenete – Zac Poonen

A Clear Gospel Message – Zac Poonen

PDF formátumban letölthető itt: Egy tiszta evangélium üzenete

Ebben a cikkben el szeretném magyarázni, mit jelent „újjászületettnek” – vagy „megmentettnek” lenni. Az első lépés ebben a folyamatban a megtérés. Ahhoz, hogy megtérj (elfordulj a bűntől), előbb tudnod kell, hogy mi a bűn. Nagyon sok téves értelmezése van manapság a megtérésnek a keresztyének között, mert nagyon sok a téves értelmezése a bűnnek. A keresztyénség színvonala nagymértékben esett az utóbbi néhány évtizedben. Az az „evangélium”, amit ma a legtöbb igehirdető  hirdet, nagymértékben hígított formája az igazságnak. Az embereknek csak azt mondják, hogy higgyenek Jézusban. De Jézusban hinni egyedül nem ment meg senkit, ha nem tér meg.

Az újjászületés a keresztyén élet alapja. Ha egy jó életet élsz, e nélkül az alap nélkül, akkor a te keresztyénséged olyan lesz, mint bármely más vallás – ami ugyancsak arra tanítja az embereket, hogy egy jó életet éljenek. Természetesen jó életet kell élnünk. De ez a felépítménye a keresztyénségnek – nem az alapja. Az alap az újjászületés. Mindannyiunknak itt kell kezdeni. Jézus a János 3.3‐ban használta azt a kifejezést, hogy „újjászületés”, amikor Nikodémussal beszélt, aki egy vallásos vezető  és egy tisztességes, istenfélő  ember volt. Jézus ennek ellenére azt mondta neki: „ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát.” (János 3.3). Látjuk tehát, hogy ahhoz, hogy bemehessünk Isten országába  szükség van egy szellemi születésre, még akkor is, ha nagyon jó emberek vagyunk! Jézus azt is mondta, hogy Őt (Jézust) keresztre fogják adni, hogy meghaljon, hogy aki hisz Őbenne, örök életet nyerjen (János 3.14-16). Jézus azt is mondta, hogy az emberek jobban szeretik a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak (János 3.19). De aki az igazságot cselekszi, az a világosságra megy (János 3.21).

Ahhoz, hogy újjászüless, a világosságra kell menned. Azaz,  őszintének kell lenni Istennel, és megvallani a bűneinket neki. Nyilvánvalóan nem emlékezhetsz minden egyes bűnre, amit elkövettél. De el kell ismerned, hogy bűnös vagy, és el kell mondanod Istennek azokat a bűnöket, amik eszedbe jutnak. A bűn nagyon súlyos dolog, és eleinte csak egy nagyon kis részét láthatod az életedben. Olyan, mintha egy nagy országban élnél, aminek csak egy kis részét látnád. De ahogy elfordulsz azoktól a bűnöktől, amiket már felismertél, fokozatosan többet és többet fogsz meglátni ebből a „bűn országból” a saját életedben. Világosságban járva egyre több bűnödet meglátod – és egyre jobban megtisztíthatod magad azoktól. Tehát mindig őszintén kell élned Isten előtt. Egy másik hasonlatot használva: egy nagy házban élsz, amelynek nagyon sok piszkos szobája van. Szeretnéd, ha az Úr Jézus veled lakna a házadban. De Ő nem lakhat piszkos szobákban. Ezért segít neked kitakarítani minden szobát – egyenként. Lépésenként az egész ház ki lesz takarítva. Így növekedünk a keresztyén élet szentségében.

Pál apostol egyszer azt mondta, hogy akárhová ment, ugyanazt az üzenetet hirdette: Az Istenhez való megtérést és a mi Urunk Jézusban való hitet (ApCsel 20.21). Ez a két feltétele annak, hogy egy jó alapot vessél az életednek, és hogy újjászüless. Isten a megtérést és a hitet összekapcsolta. De a legtöbb keresztyén igehirdető  szétválasztja  azokat. A megtérés a legtöbb mai evangélium hirdetésből kimarad. A legtöbb igehirdető csak a hitet prédikálja. De ha csak hited van, nem lehetsz újjászületve. Ez olyan, mint ahogyan egy nőnek nem lehet egyedül gyermeke, bármennyire is próbálkozna. Egy férfinak sem lehet egyedül gyermeke. A férfi és a nő  egyesüléséből születik meg a gyermek. Ugyanígy, a megtérés és a hit egyesüléséből születik meg a szellemi gyermek – az újjászületés megtörténik a szellemedben.

A szellemi születés pontosan olyan valóságos, mint a fizikai születés – és ugyanígy egy pillanat alatt megy végbe. Nem fokozatosan. Lehet egy hónapokig tartó előkészület az újjászületésre – mint ahogy a fizikai születést is megelőzi egy előkészület. De maga az újjászületés (ugyanúgy, mint a fizikai születés) egy pillanat alatt megy végbe. Egyes keresztyének nem ismerik az újjászületésük időpontját. Én magam sem tudom az újjászületésem dátumát. De ez ugyanolyan, mintha valaki nem tudja a fizikai születésének az időpontját. Ez nem olyan nagy gond – ha valaki életben van! Ugyanígy az a fontos, hogy biztosan tudjuk: életünk van Krisztusban. Vajon szűk látókörűek vagyunk, ha azt mondjuk, hogy Jézus az egyetlen út Istenhez? Hadd válaszoljak erre egy képpel: Valaki, aki soha nem látta az apámat (és fényképet sem látott róla), nem tudhatja, hogyan néz ki. Ugyanígy, mi, akik sohasem láttuk Istent, nem tudhatunk semmit róla, és nem ismerhetjük az utat hozzá. Viszont Jézus Krisztus Istentől jött. Ezért egyedül Ő tudja megmutatni az utat Istenhez. Azt mondta: „én vagyok az út. Senki sem mehet az Atyához, csakis én általam.” (János14.6). Amikor Jézus vágyára gondolunk, hogy Ő legyen az egyetlen út az Atyához, akkor mondhatjuk azt, hogy vagy igazat mondott, vagy pedig Ő egy hazug és félrevezetett bennünket. De ki merné azt mondani, hogy Ő  hazug és félrevezető? Nem elég azt mondani, hogy Jézus csak egy jó ember vagy egy próféta volt. Nem. Ő  maga Isten – nem csak egy jó ember. Nem lehetett egy jó ember, ha hazug vagy félrevezető  lett volna! Tehát Jézus valóban Isten volt emberi formában. Az igazság szűk látókörű. A matematikában 2+2 mindig 4. Nem lehetünk széles látókörűek, és elfogadjuk a 3‐at vagy az 5‐öt lehetséges eredménynek. Még a 3,9999‐et sem fogadhatjuk el. Ha elfogadunk az igazságnak ilyen változatait, a matematikai számításaink tévesek lesznek. Biztosan tudjuk azt is, hogy a Föld forog a Nap körül. Ha „széles látókörűek” akarunk lenni, és elfogadunk egy olyan elméletet, amely szerint a Nap forog a Föld körül, az asztronómiai számításaink tévesek lesznek. Hasonlóképpen a kémiában a H2O – víz. Nem lehetünk széles látókörűek, hogy azt mondjuk, hogy a H2O só is! Látjuk tehát, hogy az igazság minden téren abszolút, és nagyon szűk látókörű. Így van ez Istent illetően is. A széles látókörűség komoly hibát eredményez a matematikában, az asztronómiában és a kémiában – és így van ez az Istenről szóló igazságot illetően is.

A Biblia azt tanítja, hogy minden ember bűnös – és Jézus meghalt a bűnösökért. Így hát, ha „keresztyénként” jössz Jézushoz, nem fogja megbocsátani a bűneidet, mert Ő nem a keresztyénekért halt meg! Ő a bűnösökért halt meg. Csak az nyer bűnbocsánatot, aki úgy jön Jézushoz, hogy „Uram, én egy bűnös vagyok.” Nem jöhetsz Jézushoz úgy, mint egy felekezet tagja és bocsánatot nyerjél, mert Ő a bűnösökért halt meg. De ha úgy jössz Jézushoz, mint bűnös, akkor bűneid azonnal meg lesznek bocsátva. Könnyen megtudhatjuk, hogy bűnösök vagyunk, mert Isten mindannyiunknak adott lelkiismeretet. A gyerekeknek nagyon érzékeny a lelkiismerete, amitől hamar tudatára ébrednek a rossznak. De amint felnőnek, ez a lelkiismeret keménnyé és érzéketlenné válhat. Amikor egy hároméves gyerek hazudik, látszik az arcán, mert furdalja a lelkiismeret. De 15 évvel később szemrebbenés nélkül tud hazudni, mert megölte a lelkiismeretét azzal, hogy sorozatosan figyelmen kívül hagyta a lelkiismerete hangját. Egy kisbaba talpa annyira puha, hogy egy tollú érintését is érzi. De a felnőttek talpa annyira kemény, hogy egy gombostűszúrást sem éreznek, hacsak nincs erősen benyomva. Ez történik a lelkiismeretükkel is, ahogy felnőnek. A lelkiismeret egy olyan hang, amit Isten helyezett belénk, és ami azt mondja nekünk, hogy erkölcsi lények vagyunk. Ez egy alapvető ismeretet ad nekünk a jó és a rossz fogalmáról. Egy csodálatos ajándéka Istennek. Jézus a „szív szemének” nevezte (Lukács 11.34). Ha nem viseljük gondját ennek a „szemnek”, akkor egy napon szellemi vakokká válunk. Figyelmen kívül hagyni a lelkiismeret furdalást ugyanolyan veszélyes lehet, mint figyelmen kívül hagyni a porszemeket, amelyek a szembe kerülnek – egy napon teljesen vak leszel szellemileg. Amikor a kisgyerekek megszületnek, nincs semmilyen hitük: mind egyformák. Két évvel később még mindig egyformák: önzők és veszekedősek. De ahogy telik az idő, a szüleik különböző  hitek tanait ültetik beléjük – így kerülnek a különböző felekezetekbe. Több, mint 90%‐a az embereknek olyan felekezet tagja, amilyet a szülei választottak számára. De Isten nem úgy néz ránk, mint különböző felekezetű emberekre.

Ő mindannyiunkat bűnösöknek lát. Jézus eljött a mennyből a földre, hogy meghaljon az egész emberiség bűnéért. Nem azokért az emberekért jött, akik elég jónak tartják magukat ahhoz, hogy bemehessenek Isten jelenlétébe, hanem azokért, akik elismerik, hogy bűnösök és alkalmatlanok arra, hogy Isten jelenlétébe belépjenek. A lelkiismereted megmondja neked, ha bűnös vagy. Akkor miért lenne nehéz Jézushoz menni és azt mondani neki: „Uram, bűnös vagyok, sok rossz dolgot tettem életemben”?   Egy kérdés, amit egyesek feltesznek: „egy jó Isten nem tudja elnézni a bűnöket, hogy megbocsásson nekünk, mint ahogy egy apa tenné?” Ha egy fiú eltörne (vagy elveszítene) valami értékeset, és bocsánatot kérne az apjától, az apja megbocsátaná neki. De ez nem erkölcsi kérdés. Ha minden bűnünk ilyen lenne, Isten azonnal megbocsátana. De a bűn nem ilyen. A bűn vétkezés Isten ellen. Ha egy ember a bírói székben ül, és a fia előtte állna valamilyen bűnnel vádolva, mondhatja‐e a fiának: „fiam, szeretlek, megbocsátok neked. Nem büntetlek meg.”? Egyetlen földi bíró sem tenne ilyent, ha van egy szikrányi igazságérzete. A mi igazságérzetünk, ami mindannyiunknak van, csak töredéke a Mindenható Isten tökéletes igazságának, akinek a képére vagyunk teremtve. Tehát, amikor rosszat teszünk, Isten, mint Bíró azt kell, hogy mondja nekünk: „nagyon szeretlek, de bűnt követtél el – ezért meg kell büntetnem téged.” Abban a tárgyalóteremben, bármennyire bánkódna a fiú a tettéért, az apja, mint bíró meg kell, hogy büntesse  őt. Tegyük fel, hogy a fiú kirabolt egy bankot. Az apja a legnagyobb pénzbírságot rója ki rá a törvény szerint – mondjuk egy millió forintot. Mivel a fiúnak nincs pénze, hogy kifizesse a bírságot, börtönbe kell mennie. Ekkor az apa leszáll a bírói székből, és leveti a bírói palástját. Előveszi a csekk‐füzetét, és megír egy egymillió forintos csekket (ami az összes megtakarított pénze), és odaadja a fiának, hogy kifizesse a bírságot. Vádolhatja‐e most már a fiú, hogy nem szereti őt az apja? Nem! Ugyanakkor senki sem vádolhatja azzal sem, hogy igazságtalan bíró lenne, mert a fiának a törvény szerinti legnagyobb büntetést rótta ki. Pontosan ezt tette velünk Isten is.

Mint Bíró, kijelentette, hogy mindannyian meg kell halnunk a bűneink miatt. Aztán lejött, mint ember, és magára vette a büntetést. A Biblia azt tanítja nekünk, hogy annak ellenére, hogy Isten egy, három személyben létezik – Atya, Fiú és Szent Szellem. Ha Isten csak egy személy lenne, nem hagyhatta volna üresen a mennyei trónusát, hogy Jézus személyében a földre jöjjön. Akkor ki vezette volna a világegyetemet? De, mivel Isten három személyben létezik, a Fiú eljöhetett a földre, és meghalhatott a bűneinkért a mennyei Atya előtt, aki a Bíró. Egyes keresztyének csak Jézus nevében keresztelnek, mert azt mondják, hogy Isten csak egy személy – Jézus. Ez egy hatalmas tévedés. Az 1 János 2.22 azt mondja, hogy aki tagadja az Atyát és a Fiút, abban az antikrisztus szelleme van, mert akkor azt is tagadja, hogy a Fiú Isten, Jézus Krisztus emberi formában jött el, megtagadva saját emberi akaratát, és az Atya akaratát cselekedte, majd elvette a bűneinkért járó büntetést, az Atya Isten előtt (1János 4.2‐3). Jézus tökéletes Isten és tökéletes emberként jött el a földre.

Amikor meghalt a kereszten, elvette az egész emberiség bűnéért járó büntetést. Ez a büntetés: örökre elválasztva lenni Istentől. Amikor Jézus a kereszten függött, el volt választva a mennyei Atyjától. Ez az Istentől való elválasztás a legszörnyűbb szenvedés, amit ember valaha is elszenvedhet. A Pokol az egyetlen hely, ahol Isten nincs jelen. Ezért a Pokolban a Sátán minden gonoszsága teljes mértékben megnyilvánul. Ez a gonoszság hihetetlen szenvedés lesz azok számára, akik Pokolra kerülnek. Jézus megtapasztalta ezt, amikor a kereszten függött. Hat órán keresztül volt a kereszten, de az utolsó három órában Isten elhagyta Őt. A Nap elsötétült, és a föld megremegett. Megszakadt a kapcsolata a mennyei Atyjával. Krisztus feje Isten (1Kor 11.3) – és amikor Isten elhagyta Jézust, az olyan volt, mintha a fejét szakították volna le. Nem tudjuk teljes mértékben megérteni, micsoda kín lehetett ez neki. Ha Jézus csupán egy teremtett lény lett volna, nem vehette volna magára milliárdnyi ember büntetését, akik Ádám óta valaha is éltek! Egy embert nem lehet megfeszíteni egy milliárd gyilkos helyett! De Jézus képes volt magára venni a büntetést, mert Ő a végtelen Isten. Továbbá, mivel Ő végetlen, magára vehette az örök büntetést három órába belesűrítve. Ha Jézus Krisztus nem lett volna Isten, és az Atya Isten Őt büntette volna meg a mi bűneink miatt, ez egy nagy igazságtalanság lett volna. Isten nem büntethet meg egy személyt egy másik személy bűnéért, még ha az magára is akarná vállalni. A barátod nem veheti el a te büntetésedet. Ez igazságtalanság volna. Tehát ha Jézus csupán egy teremtmény lett volna, és a mi bűneinkért volt megbüntetve, ez a legnagyobb igazságtalanság lett volna. Világos tehát, hogy egyetlen teremtmény sem vehette volna el a büntetést a bűneinkért. Egyedül Isten vehette el, mivel Ő a világ Bírája. Joga van megbüntetni minket – és joga van magára venni a büntetést. Ezt tette  Ő, amikor Jézus Krisztus személyében eljött a földre.

A keresztyén hit alapja két nagy igazságon nyugszik: először, hogy Jézus meghalt az emberiség bűnéért. Másodszor, hogy feltámadt a halálból három nap múlva. Ha Krisztus nem támadt volna fel a halálból, nem lett volna semmi bizonyítéka  annak, hogy Isten volt. Az Ő  feltámadása bizonyítja, hogy mindaz, amit mondott, igaz. Egyetlen vallási vezető sem mondta valaha, hogy meg fog halni a világ bűneiért. És egyetlen vallási vezető sem támadt fel a halálból. Csupán ez a két tény egyedülállóvá teszi Jézus Krisztust. Bármely vallás taníthat arra, hogy tegyünk jót másokkal és éljünk békében. De a keresztyén hitnek egy egyedülálló alapja van: Krisztus meghalt a mi bűneinkért és feltámadt a halálból. Ha ezt a két tényt kivesszük a keresztyénségből, akkor a keresztyénség olyan lesz, mint bármelyik más vallás.

Ez a két igazság teszi egyedülállóvá a keresztyénséget. Arra voltunk teremtve, hogy Istennek éljünk. De mindannyian magunknak éltünk. Tehát, amikor Istenhez fordulunk, úgy kell hozzá mennünk, mint bűnbánó tolvajok, akik hosszú évekig elloptuk azt, ami az Istené volt. Hálával kell odaállnunk Isten elé, mert Jézus meghalt értünk, és hinnünk kell, hogy feltámadt a halálból, és ma is él. Nem tudnánk Jézushoz imádkozni, ha nem élne – nem lehet egy halott személyhez imádkozni. De mivel Jézus feltámadt, párbeszédet folytathatunk vele. Miután Krisztus feltámadt, visszatért a mennybe. Azután a harmadik személy, a Szent Szellem jött le a földre. A Szent Szellem ugyanúgy valóságos személy, mint Jézus maga. Azért jött a földre, hogy az Ő jelenlétével töltse be az életünket. Ha átengedjük magunkat a Szent Szellemnek, szentté tehet minket. Amikor a Szent Szellem betölt minket, győzedelmes életünk lehet a bűn felett. Senki sem élhetett ilyen életet, mielőtt a Szent Szellem eljött volna, hogy az emberekben lakozzon – az első Pünkösd napjáig.

Azelőtt az emberek csak a külső életükön tudtak javítani. A belső  életükben legyőzte  őket a bűn, és változatlanok maradtak. Amikor a Szent Szellem betölt minket, maga Isten él bennünk, és képessé tesz arra, hogy belülről is Isten szerinti életet éljünk. Az evangélium csodálatos üzenete az, hogy amikor Isten megbocsát nekünk, a szívünk teljesen megtisztul, és Krisztus bennünk élhet a Szent Szellem által, Isten házává téve a testünket. Beszélgettem egy cigarettázó keresztyénnel. Megkérdeztem tőle, hogy rágyújtana‐e egy templomban? Azt válaszolta, soha nem tenné meg, mert a templom Isten háza. Elmondtam neki, hogy az  ő teste az Isten háza, nem pedig egy épület az Isten háza. Nem paráználkodnál egy templomban, ugye? Internet‐pornográfiát sem néznél egy templomban. A tested Isten háza, amikor Krisztus benned lakozik. Tehát légy óvatos, mit teszel a testrészeiddel! Olyan szokások, mint a dohányzás, alkohol‐fogyasztás, drog‐fogyasztás, tisztátalan gondolatok beengedése a gondolkodásunkba fokozatosan tönkreteszik a testet és a gondolkodást. A keresztyén élet olyan, mint egy versenyfutás.

Amikor hátat fordítunk a bűnnek és újjászületünk, a startvonalhoz állunk. Ezután következik a maraton – életünk végéig. Futunk és futunk. És így minden nap közelebb és közelebb kerülünk a célhoz. De soha nem szabad megállnunk a futásban. Vagy, hogy egy másik példát használjunk: amikor újjászületünk, megvetjük az alapját a házunknak. Ezután lassanként megépítjük az épületet – ez sok emeletből áll. Ez a legjobb élet, amit élhetünk, mert fokozatosan kiküszöbölünk minden rossz dolgot az életünkből, és minden egyes évvel, ami eltelik, egyre jobban és jobban hasonlítunk Istenhez. Tehát, mit kell tenned ahhoz, hogy újjászüless? Először is, el kell ismerned, hogy bűnös vagy. Ne hasonlítgasd magad másokhoz, hogy megnyugodj, jobb vagy, mint ők.

A bűn olyan, mint egy halálos méreg. Akár egyetlen cseppet iszol belőle, akár százat, úgyis meghalsz. Tehát, ha jól akarod kezdeni a keresztyén életedet, el kell ismerned, hogy nem vagy jobb, mint a legrosszabb bűnös a világon. Azután el kell döntened, hogy elfordulsz az összes általad ismert bűntől, ami az életedben van. Azután, hinned kell Krisztusban. Ez azt jelenti, hogy elkötelezed magad Krisztusnak – és nem csupán hiszel valamit vele kapcsolatban, gondolati szinten. Hihetsz valakiben anélkül, hogy elköteleznéd magad neki. A menyasszonytól megkérdik az esküvőjén, hogy „el akarod kötelezni magad ennek a férfinek?” Tegyük fel, hogy azt válaszolja: „hiszem, hogy ő egy jó ember, de nem vagyok biztos benne, hogy el akarom kötelezni magam az egész hátralevő  életemre.” Akkor nem házasodhatnak össze, mert a menyasszonynak nincs bizalma a férfi iránt. Amikor egy nő  férjhez megy, az egész élete megváltozik. Megváltoztatja a családnevét a férfi családnevére. Elhagyja a szülei házát, és a férfihoz költözik. Lehet, hogy nem tudja, hol fog lakni, de az egész jövőjét illetően bízik a férjében. Hisz benne. Ez a kép jól ábrázolja, mit jelent Krisztusban hinni.

Ez a szó: „keresztyén” (tisztelettel mondva) azt jelenti: „Krisztus‐né”. A feleségem csak azután vehette fel a nevemet, miután összeházasodtunk. Ugyanígy, Krisztus nevét csak úgy veheted fel, és nevezheted magad „keresztyénnek”, ha összeházasodsz vele. Ha egy hölgy felvenné a nevemet anélkül, hogy összeházasodna velem, és „Zac Poonenné”‐nek nevezné magát, az hazugság lenne. Ugyanígy, bárki, aki keresztyénnek mondja magát, anélkül, hogy összeházasodott volna Krisztussal, az ugyancsak hazudik. A házasság örökre szól, nem csupán néhány napra. Ugyanígy, keresztyénnek lenni is egy életre szóló elkötelezettség. A teljes elkötelezettség Krisztusnak még nem jelenti azt, hogy tökéletes lettél. Amikor egy nő férjhez megy, nem ígéri meg, hogy soha semmilyen hibát nem fog elkövetni. Sok hibát el fog követni, de a férje megbocsát neki. Viszont megígéri, hogy a férjével fog élni mindörökre. Ez a Krisztussal való egységünk képe. A következő  lépés, amit tenned kell, az a vízkeresztség. Megkeresztelkedni annyi, mint megkapni a házassági oklevelet. Csak a házassági oklevél megszerzésével válhatsz házassá.

Nem válhatsz keresztyénné attól, hogy megkeresztelkedsz. Csak azután kapsz házassági oklevelet, miután megházasodtál. Ugyanígy, csak azután keresztelkedhetsz meg, miután Krisztusnak adtad magad. A keresztségben arról teszel bizonyságot, hogy elhagytad a régi életedet, és Jézus Krisztust tetted életed urává. Jó férjek és feleségek nagyon sokat beszélgetnek egymással. Tehát neked is beszélned kell Jézussal, és figyelned rá, hogy mint beszél hozzád a Biblián keresztül, minden nap. Egy jó feleség soha nem tesz olyat, amivel megszomorítja a férjét. Mindent a férjével való közösségben szeretne tenni. Egy igazi keresztyén ugyancsak kerüli azt, hogy olyat tegyen, ami nem tetszik Krisztusnak – mint pl. olyan filmet megnézni, amit Jézus sem nézne meg. A keresztyén nem tesz olyat, amit nem tudna megtenni Jézus Krisztussal együtt. Biztos lehetsz abban, hogy újjászülettél? Igen. A Róma 8.16 azt mondja, hogy ha újjászülettünk, Isten szelleme tesz bizonyságot a mi szellemünkkel együtt arról, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ez egy csodálatos élet, mert a lehető  legjobb baráttal éljük. Soha nem leszünk magányosak, ha Jézus velünk lesz mindig és mindenhol. Megoszthatjuk vele a gondjainkat, és kérhetjük, hogy segítsen megoldani azokat.

Ez egy örömteli élet, egy aggodalom‐ és félelemmentes élet, mert Jézus a kezében tartja a jövőnket. Ha újjá akarsz születni, mondd most ezeket a szavakat az Úrnak őszintén, tiszta szívből: „Úr Jézus, hiszem, hogy Isten Fia vagy. Bűnös vagyok, méltó a Pokolra. Köszönöm, hogy szeretsz és meghaltál értem a kereszten. Hiszem, hogy feltámadtál a halálból, és ma is élsz. Most el akarok fordulni a bűnös életemtől. Kérlek, bocsásd meg minden bűnömet, és add, hogy utáljam a bűnt. Megbocsátok mindenkinek, aki valaha is bántott engem valamilyen formában. Úr Jézus, jöjj be a szívembe és mától fogva légy Ura az életemnek. Tegyél engem most Isten gyermekévé.” Isten Igéje azt mondja: „akik pedig befogadták Őt, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekei legyenek.” (János 1.12). Az Úr Jézus azt mondja: „aki hozzám jön, azt nem küldöm el.” (János 6.37) Tehát, biztos lehetsz abban, hogy Ő elfogadott téged. Azután megköszönheted neki: „köszönöm, Úr Jézus, hogy megbocsátottál nekem, és elfogadtál engem. Kérlek, tölts be Szent Szellemeddel, és adj erőt, hogy neked élhessek. Csak neked akarok tetszeni mától fogva.” Olvasd minden nap Isten Igéjét, és kérd az Urat, hogy töltsön be Szent Szellemével naponta. Ezen kívül, szükséged van újjászületett keresztyének közösségére. Csak így tudsz növekedni a keresztyén életben, és csak így lesz erőd tovább követni az Urat. Ezért kérd az Urat, hogy vezessen téged egy jó gyülekezetbe. Az Úr áldjon meg gazdagon!

– § –

 Christian Fellowship Church, Bangalore, India – Minden jog fenntartva!

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és a CFC honlapcímének (http://www.cfcindia.com) egyértelmű feltüntetésével.

Lektorálta: Abonyi Sándor

https://keskenyut.wordpress.com

 

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: evangélium, evangelizálás, helyreállítás, Keresztyénség, Magyar tanítások
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. nasztak szerint:

    Átemelte nasztaka.

    Kedvelés

A tetszés kifejezése a post végén lévő Tetszés gombbal lehetséges, amihez regisztrálni kell. Rövid, tömör vélemény írására az alábbi ablakban van lehetőség .

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s