Hit által élni – Zac Poonen

 (Az Isten által meghatározott úton járni)

Living by Faith – Zac Poonen

PDF formátumban letölthető itt: Hit által élni

Ímé, napok jönnek, azt mondja az Úr Isten, és éhséget bocsátok e földre; nem kenyér után való éhséget, sem víz után való szomjúságot, hanem az Úr beszédének hallgatása utáni szomjúságot. És vándorolni fognak tengertől tengerig és északtól fogva napkeletig. Futkosnak, hogy keressék az Úrnak beszédét, de nem találják meg.”   (Ámos 8.11-12)

A történelem során sok keresztyén őszintén kereste a szentséget és a bűn feletti győzelmet, felvéve a keresztet és megtagadva magát. Gyakran azonban azt tapasztalták, hogy a keresztyén élet inkább egy „nehéz iga” és nem az a dicsőséges élet volt, amiről a Biblia beszél. A kudarcuk oka az volt, hogy valójában nem értették meg a hit általi életet, amiről az Újszövetség beszél. A szentséget az Ószövetség törvényszerűsége alapján keresték, ezért nem tudták birtokba venni azt, amit Isten megígért számukra.

A 2 Kor. 3.6 azt mondja nekünk, hogy az Újszövetség a Szellem szolgálata, ami életet ad, az Ószövetség ezzel szemben a betű szolgálata volt, aminek eredménye halál volt! Annak ellenére, hogy ma az Újszövetség idejében élünk, ha Isten parancsolatainak betű szerint engedelmeskedünk, az ma is halált eredményez. Ha hit által élünk és megengedjük a Szent Szellemnek, hogy vezessen bennünket, csak akkor fogunk tudni megélni egy „krisztusi életet”.

Amióta Jézus felment a mennybe és elküldte a Szent Szellemet erre a földre, a mi életünk sokkal dicsőségesebb lehet, mint bármelyik ószövetségi szenté. Ezért ha úgy találjuk, hogy az életünkre az elutasítottság, a depresszió és a rosszkedvűség jellemző ma, az azért van, mert még mindig az Ószövetség törvényszerűsége szerint élünk.   (2 Kor. 3.9).

Jézus két dolgot hangsúlyozott állandóan a szolgálata alatt – az Istenben való hitet és a Szent Szellem erejét.

Ádám akkor hibázta el a hit általi Szent Szellem erejében való életet, amikor a jó és a gonosz tudásának fáját választotta az élet fája helyett. (1 Mózes 2.9). Azt választotta, hogy a jó és a gonosz ismeretével rendelkezzen ahelyett, hogy Istentől függjön.

Az élet fája a hit általi életet jelképezi az Újszövetségben, a jó és a gonosz tudásának fája pedig a saját erőfeszítéseink általi életet az Ószövetségben.

Ha Ádám az élet fáját választotta volna, állandóan Istentől függve hit által élhetett volna. Abban az esetben a Szent Szellem megajándékozta volna őt egy isteni élettel. Ehelyett ő a saját magától való függést, azaz az Istentől való függetlenséget választotta. Ezért meghalt. Minden hitetlen ember, de sajnálatos módon sok hívő is így él – Istentől való állandó függés nélkül.

Minden vallás azt tanítja a követőinek, hogy cselekedjen jót és kerülje a gonoszt. Azok a keresztyének, akik a szentségre törekszenek szintén jót cselekednek és kerülik a gonoszt. A szentség iránti törekvésükben azonban rendszerint csak egy finom megkülönböztető képességre tesznek szert a jó és a gonosz között, a különféle szabályokon és gyakorlatokon keresztül! A legtöbbjük ennek ellenére sohasem jut el egy hiteles szent életre. Miért? Mert a cselekedetek és nem a hit által keresik.

Isten 1500 éven keresztül megtanította az izraelitáknak a törvény által, hogy mi a jó és mi a gonosz. A törvény parancsolatainak való engedelmesség azonban, hogy jót cselekedjenek, egyetlen izraelitát sem vezetett el az örök életre. A különböző szabályok szerinti élet – bármilyen magas legyen is a mérce – nem fog elvezetni senkit egy hiteles istenfélelemre ma sem.

A valódi szentség Isten élete az ember lelkében – és Isten kell, hogy megajándékozzon bennünket ezzel.  Sosem leszünk képesek saját erőnkből elérni, hit által kell megkapni azt.

Pál azt mondta, hogy abban az időben, amikor tudatlan volt a törvény követelményeit tekintve, úgy érezte, hogy „él”. Amikor azonban megértette Isten törvényének követelményét, olyan óvatos lett az életében lévő rossz dolgokkal kapcsolatban, hogy úgy érezte „halott” (Róma 7.9)! Sokan, akik újjászülettek, szintén megtapasztalták ezt. Boldognak és „élőnek” tűnnek mindaddig, míg csak a bűneik megbocsátásáról hallanak és a bűn feletti győzelmükről nem. Amint azonban Isten parancsolatainak kezdenek engedelmeskedni, rögtön rosszul érzik magukat, boldogtalanok és „halottak”.

Pál nem hagyta figyelmen kívül az ószövetségi törvényt – és nekünk sem kellene. Isten azonban Pálnak egy másik törvényt is mutatott – az élet szellemének törvényét a Krisztus Jézusban. Ez volt az a törvény, ami végül is megszabadította őt a bűntől.   (Róma 8.2)

Sokan jó dolgokat cselekedve próbálnak szentek lenni. Emlékezzünk arra, hogy Éva evett a fa gyümölcséből, mert az jónak látszott! Nem akart ő semmi gonosz dolgot cselekedni! Nem azért evett a gyümölcsből, mert gonosz akart lenni, hanem, mert olyan akart lenni, mint Isten: a gonosz ezt ígérte neki (1 Mózes 3.5). Akik a törvény szerint élnek ma, ugyanezt a hibát követik el. Azt gondolják, hogy a jónak látszó cselekedetek által olyanok lehetnek, mint Isten.

Sok jó dolog, amit keresztyének életében látunk, nem valódi szentségből származik, hanem egy jólneveltségből. Közülük sokan becsületesek, de nincs bennük szenvedélyes éhség Isten iránt. Az életüket bibliai ismeretek gyarapításával töltik anélkül, hogy kijelentést kapnának Istentől. Ennek eredménye az, hogy az életük nem nagyon különbözik a körülöttük lévő néhány hitetlen ember életétől. Minden ilyen hívőből hiányzik valami élő, amit Isten akar adni nekik – isteni természetet.

Isten mindenek előtt nem azt várja tőlünk, hogy jót cselekedjünk, hanem hogy benne bízzunk, és akkor tudja adni nekünk az Ő természetét. Az Ő szemében nem azok az igazak, akik jót cselekednek, hanem akik hit által élnek. (Lásd. Róma 4.5 és Hab. 2.4)

A Habakuk 2.4-ben Isten két embercsoportot állít szembe egymással: akik hisznek az Úrban és azok, akik büszkék. A büszkék képtelenek hit által élni, mert sokan nem fogadják el Isten ajándékait ingyen, egyszerűen hit által. Túlságosan büszkék ahhoz, hogy bármit ingyen elfogadjanak. Szeretnék inkább valamilyen cselekedetük által kiérdemelni a bűnbocsánatot és a szentséget.

A Sátán azt mondja a keresztyéneknek ma is (ahogyan Évának is mondta), hogy nem szükséges Istentől függni ahhoz, hogy különbséget tudjanak tenni a jó és a gonosz között. Azt mondja nekik, hogy különbséget tudnak tenni az értelmük és a Biblia olvasása által. Azonban sok hitetlen ember is az értelme szerint él, és becsületes, tisztességes életet élnek. Egy keresztyén is élhet ilyen módon, de nem lesz megigazult Isten szemében.

Sok hívő jól kezdi a hívő életét – Istenre bízva a megigazulását. Azt követően azonban a galácziabeli keresztyénekhez hasonlóan, azt keresik, hogyan váljanak tökéletessé a saját erőfeszítéseik által. (Gal. 3.3). Aszerint mérik a szellemi értéküket, hogy milyen sokat tettek Istenért vagy a szolgálatuk látható eredménye alapján – és elégedettséget éreznek. Amikor azonban az emberek megkérdezték Jézust, hogyan cselekedhetnék Isten munkáját, nem azt mondta nekik, hogy cselekedjenek jót, hanem, hogy higgyenek Őbenne (János 6.28-29)! Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni.

Sok ellentmondás van a keresztyén életben és az elsővel akkor találkozunk, amikor megtérünk: tudjuk, hogy Jézus tesz igazzá bennünket, és olyan tökéletesen állít Isten elé bennünket, mintha sosem vétkeztünk volna – mert Isten megígérte, hogy sohasem emlékeztet bennünket a múltbeli bűneinkre (Zsidó 8.12). Ugyanakkor azt is mondta, hogy sohase felejtsük el a múltbeli bűneinket, nehogy vakká és rövidlátókká váljunk (2 Péter 1.9)!

Egyrészt azt látjuk, hogy Isten nem emlékszik a múltbeli bűneinkre, másrészt azt mondja nekünk, hogy sohase felejtsük el azokat! Hogyan tudunk együtt élni két ilyen nyilvánvaló ellentmondással?

Erősebbnek kell lenni bennünk azon tény tudatának, hogy Jézus vére megtisztított bennünket a múltbeli bűneinktől, mint a múltbeli bűneink tudata. 

Olvassuk el az utolsó mondatot még egyszer, mert ez az egyik legfontosabb alapelv a keresztyén életben. Ha hiszel ebben, ez az igazság szabaddá tesz téged!

Ha a múltbeli bűneink miatt bűnösnek érezzük magunkat, az nem alázatosság, hanem hitetlenség és az sértés Jézus vérére nézve. Az ilyen hitetlenség nem Istent dicsőíti meg. 

Pál a „bűnösök között az elsőnek” nevezte magát még azt követően is, amikor 30 éves keresztyén volt (1 Tim. 1.15). Ezzel egy időben azonban azt is mondta, hogy semmit sem tudok magamtól” (1 Kor. 4.4). Mindkét tény igaz volt.

Ez annak a bizonyítéka, hogy nagy bizalommal vagyunk Isten felé és bátrak vagyunk a Sátán vádlásaival szemben, amivel megpróbál félelemben tartani bennünket.

A keresztyén könyvesboltok legnépszerűbb könyvei ma azok, amik a hittel és a Szent Szellemmel foglalkoznak. Ezek közül a legtöbb könyv azonban egy hamis hitre és megtapasztalásra tanítja a keresztyéneket.  Az a „hit”, amiről ezek a könyvek beszélnek, az gazdaggá és egészségessé tesz – nem pedig szentté és szellemivé. Azt tanítják a keresztyéneknek, hogy bármit megkaphatnak Istentől, amit csak akarnak, ha elég nagy a hitük. Az ilyen tanítás alapvetően ellentétes az első apostolok és az istenfélő (19. századi és 20. század eleji) misszionáriusok tanításával és gyakorlatával, akik feláldozták az életüket Isten királyságának az előrehaladásáért.

Az igazi hit az, ami képessé tesz bennünket a világ feletti győzelemre. (1 János 5.4) – a világot, ami “a szem és a test kívánsága és az élet kérkedése” (1 János 2.16). Ahogyan Jézus legyőzte ezt a világot, mi ugyanúgy le tudjuk győzni azt. (Lásd. János 16.33 és Jel. 3.21). Amikor legyőzzük a világot, a Sátán a továbbiakban már nem tud megtéveszteni bennünket azzal, hogy az egészség és a gazdagság okozta öröm, az magasabb rendű, mint az, ami az Istennel való közösségből származik.

Isten akarata az, hogy megízleljük a vele való közösségből származó tiszta örömöt. Egyedül az tudja kiűzni belőlünk a más öröm iránti vágyat (Zsoltár 16.11). Sokan próbálkoznak minden erejüket összeszedve emberi erővel legyőzni a bűn örömének a vonzását, de csak amikor megízlelik az Istennel való közösség örömét, akkor válhatnak valóban szabaddá.

Az Istenben és a Szent Szellem erejében való hit tud bennünket szabaddá tenni minden megkötözöttségtől, amit a Sátán valamikor ránk rakott.

Magadtól nem leszel képes győzni valamilyen világi vágyad felett, ami vonz téged. Miután azonban Istenhez kiáltasz, mint Péter, amikor elsüllyedt a tengerben és azt mondta: “Uram! Ments meg engem!”, rá fogsz jönni, hogy Isten nemcsak a bűn utáni vágytól szabadít meg, hanem meg is gyűlölteti veled a bűnt! Az Újszövetségben az Isten munkája bennünk az, hogy vágyjuk és cselekedjük az Ő akaratát. (Fil. 2.13). Milyen csodálatos az Újszövetség evangéliuma!

Jézus élete nem olyan valami, amit képesek vagyunk utánozni, hanem részesülnünk kell abból a Szent Szellem által. A legtöbb keresztyén azért nem tapasztalja meg ezt, mert nem szellemi szegények. Ez azt jelenti, hogy az életüket nem egy Isten iránti szükség állandó tudatában élik. Magukban bíznak és függetlenek Istentől.

Jézus csak a szomjasakat hívta magához, hogy igyanak. A hitben való járáshoz állandóan szomjasnak (szellemben szegénynek) kell lennünk, mindig annak tudatában, hogy szükségünk van a Szent Szellem erejére. Kell, hogy folyamatosan egy kiáltás legyen a szívünkben (még ha kimondatlanul is), hogy be legyünk töltve Szellemmel és megtapasztaljuk az Ő erejét. Akik Jézushoz jönnek és isznak, meg fogják tapasztalni az élő víz folyamainak kiáramlását a legbelső lényükből (egy Szent Szellem teljességében lévő élet) – (János 7.37-38).

Így a leggyengébb hívő is meg tudja tapasztalni a hit általi élet dicsőségét az Újszövetségben és olyan erőssé válhat, amennyire csak lehetséges.

Akinek van füle hallja meg.

– § –

Christian Fellowship Church, Bangalore, India – Minden jog fenntartva!

 Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és a CFC honlapcímének (http://www.cfcindia.com) egyértelmű feltüntetésével.

Fordította: Abonyi Sándor

https://keskenyut.wordpress.com/

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: Keresztyénség, Magyar tanítások
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Köszönöm.

    Kedvelés

A tetszés kifejezése a post végén lévő Tetszés gombbal lehetséges, amihez regisztrálni kell. Rövid, tömör vélemény írására az alábbi ablakban van lehetőség .

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s