Okos vagy bolond szüzek akarunk lenni? – Abonyi Sándor

PDF formátumban letölthető itt: Okos vagy bolond szüzek akarunk lenni

A Máté 24. fejezetének végén Jézus a visszajöveteléről prófétál, és amikor arról a napról beszél a mennyeknek országát tíz szűzhöz hasonlítja.  Ez egy jól ismert példázat és többször hallunk róla igehirdetést. Az igeszakasz így hangzik:

„Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, akik előveszik az ő lámpásaikat, kimennek a vőlegény elé. Öt pedig közülük eszes volt, és öt bolond. Akik bolondok voltak, mikor lámpásaikat előveszik, nem visznek magukkal olajat; Az eszesek pedig lámpásaikkal együtt olajat visznek az ő edényeikben. Késvén pedig a vőlegény, mindannyian elszunnyadnak és aludnak. Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Ímhol jő a vőlegény! Jöjjetek elébe! Akkor felkelnek mind azok a szüzek, és elkészítik az ő lámpásaikat. A bolondok pedig mondák az eszeseknek: Adjatok nékünk a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak. Az eszesek pedig felelnek, mondván: Netalán nem lenne elegendő nékünk és néktek; menjetek inkább az árusokhoz, és vegyetek magatoknak. Mikor pedig venni jártak, megérkezik a vőlegény; és akik készen voltak, bemennek ő vele a menyegzőbe, és bezárul az ajtó. Később pedig a többi szüzek is megjönnek, mondván: Uram! Uram! nyisd meg mi nékünk. Ő pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket.”   (Máté 25.1-12)

Ez a példázat egy felületesebb vizsgálódást követően úgy is értelmezhető, hogy

– az utolsó napok egyházának elragadtatásáról szól, amikor

– a Menyasszony látva a Jézus visszajövetele előtti – Máté 24 – ben leírt – jeleket kivonul a Vőlegény elé és várja a vele való találkozást.

Látjuk azonban azt is, hogy lesznek, akiknek sikerül találkozniuk vele, és lesznek, akiknek nem. Természetesen mindenki azok közé szeretne tartozni, akiknek ez sikerül, azaz szeretne okos szűz lenni. Látható, hogy mindannyian szüzek és lámpása is mindenkinek van. A találkozás szempontjából döntő az olaj kérdése. Van megfelelő mennyiségű olaj a lámpásaikban a várakozás idejére – figyelembe véve azt is – hogy olyan sokat késik a Vőlegény? A hosszas várakozásban a szüzek elalszanak és csak a Vőlegény váratlan megjelenésére riadnak fel, de csak az okos szüzek tudnak találkozni a Vőlegénnyel, mert nekik van elég olajuk. A nagy kérdés most az, hogy mi az olaj, amivel feltétlenül rendelkezni kell, és amit az okos szüzek nem tudnak kölcsönözni a bolond szüzeknek.

Többen úgy értelmezik az olaj jelentését, hogy az olaj itt a Szent Szellemet jelképezi. Az olaj az ószövetségi korban a felkenetés eszköze volt, azaz maga a kenet, amiről sok igehirdetést lehet hallani – főleg karizmatikus körökben. Sokat idézett ige a következő:

„Mint a drága olaj a fejen, amely aláfolyik a szakállon, az Áron szakállán; amely lefolyik köntöse prémére;”   (Zsoltár 133:2)

A megoldás tehát a biztos mennybemenetelhez az, hogy be kell töltekezni Szent Szellemmel, hogy legyen elég olaj (kenet, és működjenek a szellemi ajándékok) és akkor biztos lesz a mennybemenetel és a Vőlegénnyel való találkozás. Biztos, hogy erről beszél Jézus?

Általánosan elterjedt az egyházban, hogy a szolgálók felolvasnak egy igeszakaszt és utána elkezdik azt magyarázni. Mindenki a saját megértése szerint. Így egy-egy igeszakasz értelmezésekor meglepően sok magyarázat születik, amik sokszor eltérnek egymástól, sőt ellene is mondhatnak egymásnak. Sok évvel ezelőtt egy vendégszolgálat alkalmával, a szolgálatom végén egy férfi odajött hozzám és csodálkozva megjegyezte: „te igével magyarázod az igét!”. Első pillanatra én is meglepődtem ezen, mert eddig még sosem fogalmaztam meg így, olyan magától értetődő volt ez számomra. Egy pillanat alatt végiggondoltam és igent” mondtam rá, mert tényleg így van. Hiszem, hogy nem vagyok ezzel egyedül, de azt is hiszem, hogy minden becsületes igemagyarázatnál ezt a módszert kell alkalmazni, mert a Szent Szellem által az ige valóban megmagyarázza önmagát.

Nézzük most meg egy kicsit részletesebben, hogy „igét igével magyarázva” milyen következtetésre jutunk ezzel az igeszakasszal kapcsolatban. Ehhez természetesen más igeszakaszokat is segítségül kell hívni.

Az „Utolsó idők” című írásban – igék alapján – részletesen kifejtettem, hogy mit is kell érteni az „utolsó” idők, a „menyasszony” és több más ebbe a témakörbe tartozó fogalom alatt. Igékkel alátámasztva igyekeztem bizonyítani, hogy a Jézus első és második eljövetele közötti teljes újszövetségi korszakot nevezi az ige „utolsó időknek”, „utolsó napoknak.” Ez azt jelenti, hogy az utolsó idők ill. napok már Jézus első eljövetelekor – 2000 évvel ezelőtt – elkezdődtek. Tudjuk az igéből azt is, hogy már a Pünkösd utáni – 2000 évvel ezelőtti – első generáció gyülekezetei is nagyon várták vissza Jézust, amiről több helyen is olvashatunk. Ezért a thesszalonikai gyülekezetben lévő hívők nagyon megriadtak és megzavarodtak, amikor az első generáció hívői közül többen kezdtek meghalni; hogy is van akkor ez a dolog? Pálnak kellett megnyugtatni őket, amiről az alábbi igeszakaszban olvashatunk:

„Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképpen az Isten is előhozza azokat, akik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt. Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával, hogy mi, akik élünk, akik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, akik elaludtak. Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először akik meghaltak volt a Krisztusban; Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk.”   (1Thessz. 4.14-17).

Egy másik fogalmat is fontos itt tisztáznunk. Jézus és az első apostolok az Újszövetségben mindenhol elalvás szóval fejezték ki azt, ha valaki meghalt. Ennek helyes értelmezése a tíz szűz elalvása szempontjából nagyon fontos!

Jézus a következőket mondta, amikor feltámasztotta Lázárt a fizikai halálból:

Lázár, a mi barátunk, elaludt; de elmegyek, hogy felköltsem őt…..Pedig Jézus annak haláláról beszélt; de ők azt hitték, hogy álomnak alvásáról szól. Ekkor azért nyilván monda nékik Jézus: Lázár megholt.”    (János 11.11; 13-14)

Nyilvánvaló, hogy Lázár fizikailag meghalt, mert már négy napja halott volt. Már hullaszaga volt, amikor Jézus feltámasztotta őt a halálból. Ezt Jézus megerősíti az igeszakasz végén, ennek ellenére mégis azt mondja, hogy Lázár elaludt és Ő fogja felkelteni.

Pál más helyen szintén hasonló módon beszél a fizikai halálról:

„Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk. Nagy hirtelen, egy szempillantásban, ….. a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.”   (1Kor 15.51-52)

Pál itt arról is szól, hogy nem mindenki fog meghalni (elaludni), hanem lesznek olyanok is, akik a Jézus visszajövetekor élő generációból el fognak változni és el fognak ragadtatni. Arról is beszél, hogy a halálból feltámadók meg fogják előzni azokat, akik elragadtatnak, mint azt később látni fogjuk. Itt látjuk azt is, hogy az első generáció hívőinek a vágya 2000 évvel ezelőtt is az volt és így volt ez minden generáció életében az elmúlt 2000 évben, hogy vágytak az elragadtatás megélésére. Ebben azonban csak azoknak a keveseknek lesz része, akik Jézus visszajövetelekor élni fognak és méltók lesznek arra.

Pál, amikor az úrvacsoráról beszél ott is hasonlóan beszél az elalvásról:

„Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból, Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét. Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan.”    (1Kor 11.28-30)

Itt azt látjuk, hogy az igeszakasz végén Pál a méltatlanok ítéletéről szól, ami erőtlenség, betegség és, hogy sokan elalszanak. Az alvást, mint az ítélet egyik következményét itt Pál nyilvánvalóan nem a hívők kellemes elbóbiskolásaként említi, ami sokszor megtörténhet egy igehirdetés alatt, hanem az emberek fizikai haláláról beszél.

Látjuk tehát, hogy amikor Jézus a vele találkozni akaró tíz szűzről beszél, ott az elaludtak szó alatt Ő következetesen nem álomnak alvásáról szól, hanem mindazok fizikai haláláról, akik az elmúlt 2000 évben várták vissza Őt. Ők mind fel fognak támadni, ahogyan a tíz szűz is felriadt Jézus visszajövetelekor, de közülük nem mindenki fog bemenni a menyegzőre az őket követő azon kevesekkel együtt, akik Jézus visszajövetelekor el fognak ragadtatni.

A tíz szűz példázata tehát nemcsak a Jézus visszajövetelekor élő igaz hívők elragadtatásáról szól, hanem a teljes újszövetségi korszak minden generációjában meghalt hívőkről. Közülük azok fogják részét képezni a Menyasszonynak és lesznek méltók a Vőlegény menyegzői vacsoráján való részvételre, akik Krisztusban haltak meg. Népes sereg lesz ez: ott lesz Péter, Pál, Barnabás, Jakab, Timóteus, Titus és sokan az újszövetségi szentek közül. Sőt ott lesz az ószövetségi kor előtt elragadtatott Énok, az ószövetségi időkben elragadtatott Illés és mind az ószövetségi szentek is (Noé, Mózes, Illés, Dávid, Sámuel, Ézsaiás, Jeremiás, Dániel, Ezékiel stb.), akik Jézussal együtt támadtak fel és járkáltak Jeruzsálem utcáin. Tudjuk, hogy Jézus halálból való feltámadásakor nem egyedül Jézus volt az, aki feltámadt, hanem mint első zsenge vele együtt sok ószövetségi szent is feltámadt.

Jézus pedig nagy fennszóval kiáltva, kiadta lelkét. A templom kárpitja fölétől aljáig kettéhasadt; és a föld megindult, és a kősziklák megrepedeztek; És a sírok megnyíltak, és sok elhunyt szent teste föltámadt. És kijöttek a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek”.     (Máté 27:50-53)

Ők mindannyian a Menyasszony részei, akik már 2000 éve feltámadott (romolhatatlan) testben a mennyben vannak és várják, hogy csatlakozhassanak azokhoz, akik Jézus visszajövetelekor fel fognak támadni, vagy el fognak ragadtatni, hogy teljes legyen a Menyasszony.

Látjuk a tíz szűz példázatából, hogy mindenki fel fog támadni, akár okos, akár bolond.

„Reménységem lévén az Istenben, hogy amit ezek maguk is várnak, lesz feltámadásuk a halottaknak, mind igazaknak, mind hamisaknak.”     (Ap.csel. 24.15).

Mindenki fel fog támadni a halálból, de egyáltalán nem mindegy, hogy mire támad fel:

„Ne csodálkozzatok ezen: mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát, és kijönnek; akik a jót cselekedték, az élet feltámadására; akik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására.”     (János 5.28-29)

A következő kérdésünk, amit meg kell válaszolni, hogy kik az okos és kik a bolond szüzek? Mitől okosak (bölcsek), ill. mitől bolondok (esztelenek, balgatagok)?

Erről szintén világosan ír az ige, amikor a keskeny és a széles út példázatáról beszél a Máté 7. fejezetében:

Nem minden, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megy be a mennyek országába; hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem cselekedtünk-e sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők. Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett. És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a fövényre építette házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.”    (Máté 7.21-27)

Az okos (bölcs) ember tehát az, aki

  • Krisztusra, a kősziklára építette a házát (bemegy a „szoros kapun”),
  • és ha hallja Jézus hangját a Szent Szellem által, akkor meg is cselekszi azt (ez jelenti, hogy a „keskeny úton” jár valaki).

Ezek az emberek be fognak menni a mennyek országába, mert az Atya akaratát cselekedték.

Ezzel szemben a bolond emberek azok, akik

  • nem a kősziklára – nem Jézusra – építették az életüket,
  • mert ha hallottak valamit a Szent Szellem által, nem cselekedték meg azt.

Itt látunk egy nagyon fontos igazságot, ami sokakat megtéveszt és félrevezet. Nem a Jézus nevének folyamatos emlegetése (Uram, Uram) és nem is a kenet alatt történő szolgálatok (csodák, prófétálások) a bizonyítékai annak, hogy Jézus ismer valakit. Ez kijózanító kell, hogy legyen számunkra, mert ez a helytelen értelmezés fog sokaknak nagy meglepetést okozni Jézus visszajövetelekor. Erre Jézus és az apostolok is sokszor figyelmeztették a hívőket.

Sokan nem értik hogyan lehetséges ez. Tudjuk egyrészt, hogy vannak hamis krisztusok, hamis apostolok és hamis próféták, akik hamis szellemek által tesznek csodákat, mert a Sátán ezt is tudja utánozni. Másrészt, ha valaki a megtérését követően részesült a szellemi ajándékokban, de később méltatlanná vált, akkor Jézus nem vonja vissza az általa adományozott szellemi ajándékokat, mert ajándékot nem szokás visszakérni!                                                                                                             

Legyünk tehát nagyon éberek! Ne a jelekre és a csodákra figyeljünk, hanem arra, hogy a szolgálók milyen fák!Jó fák” azok, akik az Atya akaratát cselekedve jó gyümölcsöt teremnek, a „rossz fák” pedig azok, akik nem cselekszik az Atya akaratát (sokszor a magánéletük nem példaértékű, sőt erősen kifogásolható. Lásd. 1 Tim. 3.1-13-szerint leírtakat). A „jó fák” – hiteles igaz szolgálók – élete példaértékű (Krisztus természetét tükrözi vissza) és követendő mások számára is. Szentségben és a keskeny úton járnak! (Máté 7.17-20)

Itt egy nagyon fontos igazsághoz jutunk. A kellő mennyiségű olaj tehát, amivel az okos szüzek rendelkeztek ahhoz volt szükséges, hogy életük végéig ki tudjanak tartani és égjen a lámpásuk az utolsó pillanatban is. Jézus azokat fogja magával vinni, akiknek ég a lámpásuk, azaz életük végéig világítanak ebben a sötét, bűnös világban!

 „Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város. Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, akik a házban vannak. Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.”   (Máté 5.14-16).

Ugyanezt látjuk a Jelenések könyvében is, ahol egyértelműen látszik, hogy a Bárány menyegzőjére csak azok fognak tudni bemenni, akik szentek és a cselekedeteik igazságosak, azaz krisztusiak.

Örüljünk és örvendezzünk, és adjunk dicsőséget néki, mert eljött a Bárány menyegzője, és az ő felesége elkészítette magát, És adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei. És monda nékem: Írd meg: Boldogok azok, akik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak.  (Jel 19:7-9)

A szentek igazságos cselekedetei tehát azok, amik világítanak a sötét világban”. Mi a „világosság fiai” vagyunk, akiknek az élete minden helyzetben kell, hogy világítson. (János 12.36; Ef. 5.8; 1 Thessz. 5.5)

Az olaj tehát a szentek igazságos cselekedete, amit nem tud egyik ember a másiknak átadni, mert nem átadható.

Mindenki a saját cselekedetei szerint kerül ítéletre:

„Mert mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék* aszerint, amiket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.” (2 Kor 5:10) – *a megjutalmazás eredeti görög szava komidzó, azt jelenti: magával visz.

Az, hogy a „kereskedőkhöz” kell menni olajat „venni” az azt jelenti, hogy „meg kell fizetni” a krisztusi cselekedetek árát. A bolond szüzek azok, akik nem fizetik meg ezt az árat, nem vállalják fel az igazságos cselekedetekkel járó megpróbáltatásokat. Ezért megalkudnak a világgal, tehát a széles úton járnak.

Minden generáció igaz hívői az elmúlt 2000 évben mind várták vissza Jézust és ez így van jól. Természetes, hogy a menyasszony természetével rendelkező hívők vágynak a vőlegényükkel való találkozásra.

Mivel azonban senki sem tudja, hogy mikor fog Jézus visszajönni – még Ő maga sem, csak az Atya – ezért mindenkor késznek kell lenni (mindenkinek egész életében, minden nap, hogy ne érjen váratlanul és felkészületlenül Jézus visszajövetele senkit):

„Azért legyetek készen ti is; mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.”    (Máté 24.44)

„Vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jöjjön az a nap: Mert mintegy tőr, úgy lep meg mindeneket, akik az egész föld színén lakoznak. Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, amik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!”      (Lukács 21.34-36)

„Az időkről és időszakokról pedig, atyámfiai, nem szükség, hogy írjak néktek; Mert igen jól tudjátok ti magatok, hogy az Úrnak napja úgy jő el, mint a tolvaj éjjel. ……De ti, atyámfiai, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvaj módra lephetne meg titeket. Ti mindnyájan világosság fiai vagytok… Ne is aludjunk azért, mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok.”    (1Thess 5.1-2; 4-6)

Ha éberek, józanok vagyunk és állandóan vigyázunk, hogy az Atya akaratában járjunk, nem térünk le a keskeny útról, akkor az a nap nem fog váratlanul meglepni bennünket.

Mind a tíz szűz elaludt a várakozásban, azaz Jézus később fog visszajönni, mint bárki is gondolná. Miért kell olyan sok hívőnek meghalni és miért késik Jézus olyan sokat? Ha türelmetlenek vagyunk Jézus visszajövetelével kapcsolatban, akkor ne legyünk önzők, hanem gondoljunk másokra is, az Úr ugyanis rajtunk kívül még sokakat meg akar menteni:

Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson.”   (2 Péter 3.9)

Már a thesszalonikabeli hívők is nagyon várták vissza Jézust, de Pál igyekezett megnyugtatni őket és valami támpontot (sorrendet) is adni Jézus visszajövetelével kapcsolatban.

Kérünk pedig titeket, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére és a mi ő hozzá leendő egybegyűlésünkre nézve, Hogy ne tántoríttassatok el egyhamar a ti értelmetektől, se ne háboríttassatok meg, se lélek által, se beszéd által, se nékünk tulajdonított levél által, mintha itt volna már a Krisztusnak ama napja. Ne csaljon meg titeket senki semmiképpen. Mert nem jön az el addig, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás, és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia, Aki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, ami Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be, mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát. Nem emlékeztek-e, hogy megmondtam nektek ezeket, amikor még ti nálatok voltam? És most tudjátok, mi tartja vissza, amiért csak a maga idejében fog az megjelenni. Működik ugyan már a törvényszegés titkos bűne: csakhogy annak, aki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia. És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, akit megemészt az Úr az ő szájának leheletével, és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével;” (2Thessz. 2.1-8).

Ezek szerint Jézus visszajövetele előtt három dolognak kell megtörténni:

  • az egyház nagy szakadásának,
  • a bűn és veszedelem fia (törvénytipró – Antikrisztus) megjelenésének,
  • amikor teljesen nyilvános (és nem titkos) lesz a bűn, sőt törvényerőre emelkedik az emberi társadalmakban.

Minden korban látni ehhez hasonló jeleket, de teljes kifejlett állapotában (lásd. Noé és Lót – Sodoma – napjait) a jelen korszak vége előtt következik be.

Milyen reménysége lehet a hívőknek minden korban ezeket ismerve? Nézzük meg, hogy Pál, aki elég világosan látta ezeket, hogyan élte meg ezeket a dolgokat?

„Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, akik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, akiknek nincsen reménységük. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképpen az Isten is előhozza azokat, akik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt. Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával, hogy mi, akik élünk, akik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, akik elaludtak. Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először akik meghaltak volt a Krisztusban; Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk.”  (1Thessz. 4.13-17)

Pál itt az Úrnak az ő életében való visszajövetelének reménységével beszél (mi, akik élünk elragadtatunk), de megnyugtatja a többieket is, hogy nem kell aggódniuk, mert akik korábban meghaltak a Krisztusban, ők is fel fognak támadni.

Egy másik helyen azonban azt látjuk, hogy Pál józan és számol azzal is, hogy neki is meg kell halnia, de ebben az esetben a reménységét a feltámadásba veti:

Ha valami módon eljuthatnék a halottak feltámadására. Nem mondom, hogy már elértem, vagy hogy már tökéletes volnék; hanem igyekezem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus.”     (Filippi 3.11-12)

Látjuk tehát, hogy senki sem előzi meg a másikat: akár a halála után feltámadva, akár elragadtatva együtt megy minden okos szűz az Úr elé, és lesz ott a királyi menyegzőn.

Nekünk is hasonló reménységgel kell megélni a mindennapi életünket, ahogyan azt Pál is megélte: akár így, akár úgy az Úrral leszünk, ha mindvégig kitartunk. A Krisztusban haltak meg azt jelenti, hogy a keskeny úton járunk életünk végéig.

Pál gondolkodásmódja számunkra is példa, hogyan éljük meg az életünk mindennapjait:

„Egyet cselekszem, azokat, amelyek hátam mögött vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nékik dőlve, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.”    (Filippi 3.14)

Ámen

-§-

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és honlapcímének (https://keskenyut.wordpress.com) egyértelmű feltüntetésével.

 

 

 

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: gyülekezet, Keresztyénség, Magyar tanítások, Szentség
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

A tetszés kifejezése a post végén lévő Tetszés gombbal lehetséges, amihez regisztrálni kell. Rövid, tömör vélemény írására az alábbi ablakban van lehetőség .

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s