Hogyan élhetünk önmegtartóztató életet? – Abonyi Sándorné

Letölthető PDF formátumban itt – MP3 formátumban itt

A Biblia több helyen foglalkozik azzal, hogy megtérésünk után az ó emberünket halálba kell adni, ill. naponta fel kell vennünk a keresztet és a testünket keresztre kell feszítenünk. Mit is jelent ez a hétköznapokban? Valójában azt, hogy önmegtartóztató, mértékletes életet kell élnünk.

Az értelmező szótár szerint ez egy olyan életmód, mely során az egyén az élvezeti cikkek fogyasztásában, evésben, ivásban, szexualitásban, munkavégzésben mértéket tart. Ehhez önfegyelmezésre, önuralomra van szükség.

„Mint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.”  (Péld. 25.28)

A régi időkben kőfalak jelentették egy város védelmét az ellenséggel szemben. Amikor nyílt terepen kellett az ellenséggel szembeszállni, szekértábort alakítottak ki, azaz szekerekből egy körgyűrűt alkottak az emberek köré, ami védelmet biztosított.

Nehémiás könyvében olvashatjuk, hogy ő napokig sírt Jeruzsálem kőfalainak lerombolása miatt, mert védtelenné lett a város. (Neh. 1.3-4.) Nehémiás segítséget kapott a várfal ujjáépítéséhez, s mivel ellenséges erők meg akarták akadályozni a munkát, az egyik kezükben fegyver, a másik kezükben a várfal építéséhez alkalmas eszköz volt, sőt a kardjuk is a derekukra volt kötve. (Neh. 4.11.) A munka 52 napig tartott! Ilyen fontos volt és mindent megtettek azért, hogy a város falai mielőbb helyre legyenek állítva a betolakodók ellen, s ezáltal megvédjék a városban lakó embereket.

Ahogyan egy városnak a kőfal jelenti a védelmet, úgy az embernek az önuralom, önfegyelem jelenti a védőfalat a kísértésekkel szemben.

Önuralmat kell gyakorolnunk:

  • a testi kívánságaink,
  • a vágyaink,
  • a gondolataink,
  • az érzelmeink,
  • és a beszédünk felett.

Az ige így beszél erről: 

„Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás, mert ezek miatt haragszik az Isten. Ti is ezeket tettétek egykor, amikor ezekben éltetek; most azonban vessétek el magatoktól mindezt: a haragot, az indulatot, a gonoszságot, az Istenkáromlást és szátokból a gyalázatos beszédet. Ne hazudjatok egymásnak, mert levetkőztétek a régi embert cselekedeteivel együtt.”  (Kol. 3. 5-9)

Az önfegyelem tehát saját magunk fegyelmezése, amikor uralmat veszünk a vágyaink felett. Ez magában foglalja a mértéktelenség elkerülését, vágyaink szabályozását, kívánságaink felülvizsgálatát és bekorlátozását.

Az önfegyelmezés tehát több területre terjed ki. Fegyelmeznem kell magam pl. akkor, ha Bibliaolvasás helyett szívesebben nézném a TV-t, vagy böngészném az újságot. Az itt látottak bűnös kívánságokat gerjeszthetnek, melyek bűnbe vihetnek minket pl. reklámok, filmek, hirdetések, fotók szemlélése, melyek testi vágyakat gerjeszthetnek. Fegyelmeznem kell magam az étkezés területén, nehogy a falánkság a hatalmába kerítsen. Nem vetek sóvárgó pillantást más tulajdonára, mely irigységhez, személy esetében paráznasághoz vezethet. Nem hallgatom meg mások kétértelmű beszédét és magam sem követem el azt.

„Megsanyargatom és szolgává teszem a testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre.”   (1 Kor. 9.27)

„Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket: tartózkodjatok a testi vágyaktól, amelyek a Lélek ellen harcolnak”.              (1 Pét. 2.11)

Az önfegyelem gyakorlásához akaraterőre van szükségünk. Amikor megítéljük önmagunkat, akkor világosan látjuk, mit kellene tennünk, olykor mégsem azt tesszük. Ilyenkor testünk vágyai és érzéseink fölébe kerekednek józanságunknak, felülírjuk lelkiismeretünk jelzését.

Hogyan gyakorolhatunk önuralmat a testünk felett?

„Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak. Tagjaitokat se adjátok oda a bűn szolgálatára, hogy a gonoszság fegyvereivé legyenek. Hanem adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból az életre keltetek. Tagjaitokat is adjátok át az igazság fegyvereiként az Istennek.”               (Róma 6.12-13)

Tagjainkat tehát oda kell szánnunk Istennek, azokat az igazság fegyvereként kell használnunk. Le kell velük győzni a bűnt azáltal, hogy Istennek kedves dolgokat cselekszünk. Rossz dolgok cselekvése helyett jó dolgokra koncentrálunk és azokat meg is cselekedjük.

Ilyen kedves cselekedet, ha a lábunkat „felsaruzzuk a békesség evangéliuma hirdetésével”, ha meglátogatjuk az özvegyeket, árvákat, börtönben ülőket, kórházban és szociális otthonokban lakókat. Másik hasonló Istennek kedves cselekedet, ha kezeinket gondoskodásra használjuk hiábavaló időtöltés helyett. Gondoskodni kell először is a családról, mert a megélhetéshez pénzre van szükség, azt pedig munkával lehet előteremteni. Másrészt segíthetünk gyermekeinknek, hitbeli testvéreinknek, sőt bárki felebarátunknak, aki rászorul.

Testünk tagjaival adunk hálát Istennek, legyen az a kezek felemelése, imára kulcsolása, hangszerek megszólaltatása, Istennek tetsző tánc, leborulás Isten nagysága előtt, fejünk meghajtása, amikor megalázzuk magunkat, stb.

Tagjaink között nagyon fontos helyet foglal el a fej és mindaz, ami azon található: a szem, a fül, a száj.

A szánkat használhatjuk evésre, ivásra, tanításra, de használhatjuk pletykálkodásra, rágalmazásra és áldásra is.

„Az idős asszonyok is szentekhez illően viselkedjenek; ne legyenek mértéktelen borivás rabjai, tanítsanak a jóra, neveljék józanságra a fiatal asszonyokat”  (Titusz 2.3-5)

A nyelvünk szerepe:

„Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten hasonlatosságára teremtett embereket: ugyanabból a szájból jön ki áldás és átok”.                  (Jakab 3.9-10)

A fülünket is a jóra kell használnunk. Hallgassunk tanításokat, prédikációkat, dicséreteket, bizonyságokat, halljuk meg az intéseket. Csukjuk be a fülünket rágalmazó beszédek, ítélkezések, kritizálások előtt.

Testünk „lámpása” a szem. Ha nincs bűn az életünkben, bátran szembenézhetünk bárkivel. A szem a lélek tükre, ami lehet tiszta, de lehet tisztátalan is. Jób szövetséget kötött a szemével, hogy ne nézzen más nőkre. A paráznaság leghamarabb a szemen át tud belépni és megfertőzni az embert. Ezért önuralom kell ahhoz, hogy ne nézzünk szexuális vágyakat gerjesztő fotókat, újságokat, TV és DVD filmeket és ehhez hasonlókat, sőt gondolatban se vétkezzünk!

Testünk fegyelmezésének további területei a lustaság és ennek ellentéte, a túlhajszoltság.

„Még egy kis alvás, egy kis szunnyadás, összetett kézzel fekvés: így tör rád a szegénység, mint az útonálló, és a szűkölködés, mint egy fegyveres ember.”  (Péld. 24. 33-34)

Az emberek általában felelősséget éreznek családjuk eltartásáért, ezért a megélhetéshez szükséges anyagi javak előteremtése érdekében munkát vállalnak. A lustaság azonban emellett is jelentkezhet, pl. nem tartanak rendet, tisztaságot az otthonukban (takarítás, mosogatás, dolgok elrakásának hiánya), gondozatlan a kert, a külső falak, az épületen a vakolat mállik, és a nyílászárók sincsenek rendszeresen átfestve, stb.

A restséghez tartozik az is, ha az Istentől kapott talentumainkat elássuk.

A testünk túlhajszolása akkor következik be, ha nem hagyunk szervezetünknek elég időt a regenerálódásra. Sokszor olyan testi kívánságaink vannak, amihez nagyobb pénzbevételre van szükség. Szeretnénk gyorsabban előbbre jutni, többre vinni, ezért a 24 órából rendszeresen 10-12, sőt 16 órát dolgozunk.

„Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.” (1 Tim. 6.10)

A test folyamatos túlterhelése legtöbbször betegség kialakulásához vezet. Emellett nem marad elég idő a családra, a gyermekek nevelésére, kikapcsolódásra, baráti kapcsolatok építésére, sőt az Istennel eltöltött idő (Biblia-olvasás, imádkozás) is beszűkül vagy elmarad. Így élve huzamosabb ideig az emberek elmaradnak a gyülekezeti közösség alkalmairól is.

Szexuális erkölcstelenség:

Napjainkban az erkölcstelen élet teljesen nyilvánvalóan zajlik a világban és sajnos kezdi magát belopni a hívők körébe is. Nem divat házasságot kötni. A statisztikai adatok szerint a 10 évvel ezelőtti állapothoz képest 50 %-kal kevesebben kötnek házasságot és azoknak is a fele hamarosan válással végződik. Sokan kezdetben házasság nélkül, próbaházasságban élnek együtt, de sokan megszokva ezt a helyzetet a gyerekek születése után sem házasodnak össze. A férfiak nem vállalják fel a feleségért, gyerekekért a felelősséget. Nem mondanak le korábbi megszokott életvitelükről, nem hoznak áldozatot a másikért. Elmarad az alkalmazkodás, a küzdés, a kitartás, helyette marad egy önző mentalitás: addig élek együtt vele, amíg nekem jó, ha nem, majd lecserélem másikra (férjet vagy feleséget) és megpróbálom azzal leélni úgy az életemet, ahogy nekem jó. Ez egy önző életvitelt takar.

Kezdetben a fiatalokra volt jellemző a házasság nélküli együttélés, ma azonban már a nyugdíjasok között is terjed. Itt anyagi okok is közrejátszhatnak, pl. a feleség ne veszítse el a korábban megszerzett özvegyi nyugdíját, vagy ne kelljen a vagyont megosztani.

Isten a párkapcsolatot úgy tervezte el, hogy egy férfi és egy nő házasságban éljen. A házasság előtti párkapcsolatot paráznaságnak és a házasság  alatti harmadik személlyel létesített szexuális kapcsolatot Isten házasságtörésnek tekinti, mely olyan bűn, ami kizárja az érintett egyének üdvösségét, ha abból nem térnek meg és nem hagyják el.

„Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt és a házasélet legyen tiszta! A paráznákat és a házasságtörőket pedig ítéletével sújtja az Isten.”        (Zsid. 13.4)

A szexuális erkölcstelenség magába foglalja az azonos neműek párkapcsolatát, gyerekekkel való fajtalankodást, vérfertőző (rokoni) kapcsolatokat, pornófilmek nézését és az ott látottak bevitelét a házaséletbe, elferdítve ezzel – az Isten által tervezett – természetes együttélést.

Ide sorolható még a tisztátalan gondolatok megtűrése, sóvárgó pillantások és a kétértelmű beszéd is.

„Aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében.” (Máté 5.28)

Sajnos a kívánság megteremtésében mi nők is vétkesek vagyunk, ha úgy öltözködünk, hogy az gerjedelmeket kelt a férfiakban. Amikor beszélgetés közben nem az arcunkra, hanem a fedetlen keblünkre figyelnek, vagy a túl rövid szoknya miatt megfordulnak utánunk az utcán a férfiak, akkor bűnt követünk el, mert kísértésbe, bűnbe viszünk másokat. Az öltözködésben és külső megjelenésben különösen a fiatalokra nagy hatással vannak a divatbemutatókon, koncerteken és a médiában látható dolgok. Sajnos ezek követése nem egyezik Isten igéjével, ami figyelmezteti a nőket, hogyan öltözködjenek, hogyan jelenjenek meg mások előtt.

„Ugyanígy az asszonyok is tisztességes öltözetben, szemérmesen és mértékletesen ékesítsék magukat, ne hajfonatokkal és arannyal, gyöngyökkel vagy drága ruhával, hanem azzal, ami az istenfélelmet valló asszonyokhoz illik: jó cselekedetekkel.” (1 Tim. 2.9)

A gondolatok fegyelmezése:

A gondolatok feletti önuralom azt jelenti, hogy minden tisztátalan gondolatot elküldök, elhessegetek magamtól.

„Hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására. Ezzel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre.”  (2 Kor. 10. 4-5)

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek.”         (Jakab 4.7)

A gondolataink megfegyelmezése többet foglal magában, mint csupán a bűnös gondolatok elutasítását.  Mivel a bűn harctere az elménkben van, nem elég csak kitakarítani, vagy tisztán tartani azt. Amikor foglyul ejtem a gonosz gondolatokat, azzal egyidejűleg gondolataimat más felé, jó irányba terelem, és azzal töltöm meg az elmémet.

„Egyébként pedig testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe.” (Fil. 4.8)

’Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Róma 12.2)

A gondolatainkat mindig érzelmek és cselekedetek követik. Értelemszerűen rossz gondolat rossz cselekedetet, jó (Isten szerinti) gondolat jó cselekedetet szül. Másképpen mondva rossz fa nem teremhet jó gyümölcsöt és jó fa jó gyümölcsöt fog teremni.

Önfegyelem hiányában teret engedhetünk a rossz kívánságoknak, gondolatoknak, amik a szívünkben felnövekedve bűnt szülnek.

Az emberi természet olyan, hogy hamar felgerjed, ha neki nem tetsző dolgokkal szembesül. Ezért uralkodni kell érzelmeinken, ha azok negatív irányúvá válnának. Melyek lehetnek ezek? Ide soroljuk a következőket:

  • a harag,
  • a dühkitörések,
  • a neheztelések
  • az önsajnálat,
  • a keserűség érzésének kialakulása.

Amikor teret engedünk indulatainknak, bűnt követünk el és megbántjuk Istent. Az ige is felszólít, hogy ha haragszunk is, de ne vétkezzünk, és a nap ne menjen le a haragunkkal. Vagyis ha ilyen jellegű érzelmek kialakulását megengedjük, azaz abban a pillanatban nem tudunk uralkodni magunkon, a helyzetet a lehető legrövidebb időn belül – még aznap – rendezzük azt az illetővel és Istennel.

A hirtelen felindulás általában a jelenlévő személyekben megbántottságot okoz, ami a kapcsolatok megromlásához vezet. A megbocsátatlanság üdvösség kérdése, ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy másokra tartósan neheztelve éljünk. Kérjünk mielőbb bocsánatot és állítsunk helyre egy békességes kapcsolatot. Egyidejűleg azonban rendezzük mindazon dolgainkat is, ami a hirtelen felindulásunkat kiváltotta. Amikor békés hatások érnek minket, egy nem tetsző dolog még nem vezet dühkitöréshez. Ezt tartós stresszes állapot, negatív hatások összegződése váltja ki belőlünk. Képletesen szemléltetve ez olyan, mint amikor minden nap öntünk egy pohárba egy kevés folyadékot. Egy idő multával a pohár megtelik, túlcsordul és kifolyik a környezetére. Egy ilyen túlcsorduló érzelmi hatást akkor tudunk elkerülni, ha minden nap minden egyes negatív hatást lerendezünk, vagy amivel nem bírunk, azt átadjuk Istennek, hogy Ő rendezze le.

„Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is.” (Kolossé 3.13)

Amikor sértések érnek minket, gondoljunk a saját bűnös természetünkre. Hányszor megbántottuk már életünk folyamán Istent és Ő mégsem haragszik ránk, nem kiabál velünk. Megengedi, hogy újra talpra álljunk, hogy bocsánatkéréssel elébe járuljunk. Nemcsak megbocsájtja, hanem el is felejti vétkeinket, mert ő Jézus kiontott vérén át szemlél bennünket. Isten hibáinkkal együtt fogadott el minket, szeretettel és türelemmel formálja jellemünket. Ha Ő elfogadja testvéreimet olyannak amilyenek, én nem tehetem meg, hogy nem fogadom el őket. Bennünk is ilyen Isteni természet kell, hogy kialakuljon a Lélek gyümölcseként.

Amíg a harag, a dühkitörés, a neheztelés egy belőlünk kifelé irányuló folyamat, addig az önsajnálat és a keserűség belül, bennünk munkálkodik. Amikor egy negatív hatás ér bennünket, legyen az sértő beszéd vagy cselekedet és azt magunkra vesszük, elfogadjuk és hordozzuk, ez önsajnálatot és keserűséget válthat ki bennünk. Ez azért veszélyes állapot, mert könnyen átkokat mondhatunk ki magunkra, utat nyithatunk a démonoknak. Pl. ha tartósan azon kesergünk, hogy milyen szerencsétlenek vagyunk, ez depresszióhoz vezethet, az pedig utat nyithat az öngyilkossághoz. Tehát nem az a helyes reakció, ha megbánt valaki, akkor neheztelek vagy haragszok rá, sajnáltatom magam és kesergek ezen. Közben még gerjesztem is a helyzetet és megengedek magamnak ilyen gondolatokat: pont egy testvértől nem vártam volna, hogy ezt tegye velem. Amikor ilyen érzések, gondolatok jönnek, meg kell vizsgálnom magam azért, hogy feltárjam ezek okait. El kell jutnom arra a felismerésre, hogy Isten miért engedte meg ezt a helyzetet? Van-e bennem hiba? Ha igen, akkor mi az és térjek meg abból.

Összegezve:

Tartsunk önvizsgálatot és derítsük ki, hogy az önmegtartóztatást tekintve, mely területeken vannak hiányosságaink. Teret engedek-e még az ó-emberi természetemnek, nem állva ellent a testi kívánságoknak, vagy nem harcolok azok ellen. Megengedem gondolataim csapongását, nem használom a bibliai zsinórmértéket és nem szabok gátat gondolataimnak. Ugyanígy a gondolatokhoz kötődő érzelmeimet sem fékezem meg, bekorlátozom magam, hogy én ilyen vagyok és kész. Fogadjatok el ilyennek, én már nem tudok megváltozni.

Isten szelleme az, aki munkálja a mi jellemünk megváltozását. Mivel a Lélek gyümölcse a mértékletesség, lehet, hogy mi képtelennek tartjuk megváltozásunkat, de Istennek semmi sem lehetetlen. Ő már előre elkészítette számunkra azokat a jó cselekedeteket, amiket meg fogunk tudni tenni. Minél inkább megismerjük Istent, annál inkább teljessé válik bennünk az Ő szeretete: a Szent Szellem lépésről-lépésre kiformálja bennünk a Krisztust.

Imában forduljunk Istenhez és tárjuk fel mindazokat a területeket, amelyeken változnunk kell. Kérjük az Ő segítségét a megváltozáshoz. Imádkozzunk odaszánásért és akaraterőért, hogy a felismerést cselekedet követhesse. Isten az, aki munkálja bennünk nemcsak az akarást, hanem a cselekvést is. Az akarat engedelmesség által erősödik, s minél többször tudunk nemet mondani bűnös testi kívánságainkra, gondolatainkra, érzelmeinkre, annál tökéletesebbé válunk. Határozzuk el magunkban, hogy törekedni akarunk a tökéletességre. Ehhez Isten segítséget fog nyújtani és képesek leszünk az adott pillanatban megfékezni indulatainkat oly módon, hogy nem engedünk teret a harag felgerjedésének és nem adunk teret hangoskodással, kiabálással, negatív beszéddel és érzésekkel a gonosznak.

-§-

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és honlap címének megadásával: https://keskenyut.wordpress.com

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: Keresztyénség, Tanítások
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

A tetszés kifejezése a post végén lévő Tetszés gombbal lehetséges, amihez regisztrálni kell. Rövid, tömör vélemény írására az alábbi ablakban van lehetőség .

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s