A humanizmus téveszméje – Abonyi Sándor

PDF formátumban elérhető  itt – MP3 formátumban itt

A humanizmus sokak által egy nagyon magasztosnak, emberinek gondolt eszmerendszer. Sok nemzetközileg ismert híres embert, aki mások javán munkálkodik, nagy humanistának szokás nevezni. Az ilyen embereket úgy állítják be, hogy ők a jónál is jobbak, azaz a legjobbak: a fő emberi példaképek.

A humanizmus lényegét a Wikipédia szótár röviden a következőképpen írja le:

„A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt. Lényege körülbelül úgy foglalható össze, hogy mindennek mértéke az ember, ami nagy fordulat volt a korábbi istenközpontúsághoz képest. A humanizmus nem járt együtt katekizmussal, de jóval nagyobb hangsúlyt helyezett az e világi létre, mint korábban. Gyökerei az erős polgári hagyományokkal rendelkező Itáliába nyúlnak vissza, melynek hajósai, bankárai és kereskedői a keresztes háborúk során jelentős vagyonra és ismeretekre tettek szert.”

Ebből a rövid leírásból megtudhatunk néhány nagyon lényeges dolgot erről a szellemi irányzatról:

  • egy nagy hatású filozófiai irányzat,
  • „mindennek mértéke az ember”, azaz a korábbi istenközpontúsággal szemben az ember került a középpontba,
  • nagyon nagy hangsúlyt helyez a világi (a földi) életre az örökkévaló szellemi dolgok helyett,
  • a vagyonos kereskedők és bankárok gondolkozásmódját tükrözi.

A leírás szerint a késői középkorban kezdett nyilvánvaló módon elterjedni egy olyan nagy hatású szellemi irányzat, amely elmozdította Istent a középpontból és az embert állította a világmindenség középpontjába: valójában Isten helyett az embert tette istenné! Ez egyértelműen látszik a humanizmus emlegetésekor is, hogy mindenhol az ember van a középpontban és sosem Isten. Ez egyértelműen tükrözi, hogy a humanizmus, amely az ember javának keresésére hivatkozik és a földi életet helyezi a középpontba valójában nem más, mint egy Istent tagadó (ateista), azaz materialista vallás.

Nézzük most meg a Bibliában – rögtön az elején – Ádám és Éva bukásánál, hogy mi is történt. A Sátán így kísértette Ádámot és Évát:

A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek? És monda az asszony a kígyónak: a kert fáinak gyümölcséből ehetünk, de annak a fának gyümölcséből, mely a kert közepén van, azt mondta Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok. És monda a kígyó az asszonynak: bizony nem haltok meg, hanem tudja az Isten, hogy amely napon esztek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lesztek, mint az Isten: jónak és gonosznak tudói. És látta az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kívánatos az a fa a bölcsességért. Szakasztott azért annak gyümölcséből, és evett, és adott vele levő férjének is, és az is evett”. (1 Mózes 3.1-6)

Mit látunk ebből a rövid igeszakaszból?

  • a kígyó (a Sátán) egy ravasz kísértő,
  • Ádám és Éva a szellemi dolgok (Isten kijelentése) helyett az anyagi dolgokra (szép, ízletes) koncentrált,
  • hagyták magukat az érzékeiktől vezettetni és elhitték, hogy az ember isten lehet,
  • hogy az ember tudhatja mi a jó és a rossz.

 A humanizmus meghatározása és az ember bukásának története között tökéletes az azonosság. Ebből egyértelműen látszik, hogy a humanizmus a bukott – Istentől elszakadt – ember vallása, ami a Sátán ravasz, hitető munkájának az eredménye. A humanizmus feltalálója a Sátán.

 Tudjuk Isten igéjéből azt is, hogy

  • az ember útjai nem Isten útjai,
  • az ember gondolatai nem Isten gondolatai,
  • a bukott ember nem képes megállapítani, hogy mi a jó és mi a rossz,
  • sőt felcseréli a jót a rosszal: jónak mondja a rosszat.
  • nem lehet két úrnak szolgálni: Istennek és a mammonnak (a pénznek, az anyagi jólétnek).

A humanizmus, ami azt állítja magáról, hogy az emberek javát keresi, ami jó és nemes az ember számára, valójában az ember bukásának az okozója!

A humanizmus szellemi ötletgazdája a Sátán, ami éppen ezért egy antikrisztusi szellemet hordoz, ami Ádám és Éva bukásával kezdődött és évezredeken keresztül vívja Istenellenes harcát, hogy romboljon, pusztítson és öljön.

Ha bárki a humanizmus nevében jön, aki valójában Istentagadó és az emberek jótevőjének állítja magát, ne higgyetek neki, mert a Sátán követe ő és a törvénytipró Antikrisztus útkészítője, akit az antikrisztusi szellem mozgat. Vigyázzatok és legyetek éberek!

Az Úr óvja meg az övéit minden hitetéstől, aminek eredménye csak romlás és pusztulás. Isten megígérte, hogy Ő gondoskodni fog az övéiről, mert Ő valóban a javukat akarja.

„A tolvaj nem egyébért jön, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek. Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.”   (János 10.10-11)

-§-

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és honlapcímének megadásával: https:/keskenyut.wordpress.com

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: Tanítások, utolsó idők
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.