Szenzációhajhászás, vagy szent élet – Abonyi Sándor

Letölthető PDF formátumban ittMP3 formátumban itt

A világban, de a hívők között is megfigyelhető egyfajta szenzációhajhászás, amikor mindegy, hogy mivel, csak a figyelem középpontjába kerüljön valaki és elterelje a figyelmet sivár és kudarcos életéről, valami extra dologgal pótolva hiányérzetét. A világban divat lett a katasztrófaturizmus, az extrém sportok űzése és minden furcsaság, ami eltér a mindennapi normális élettől. Sokakat nem elégít ki egy szerény, csendes, normális élet, hanem különös eseményekben való részvételre és izgalomra vágynak. Ide tartozik a mindenféle okkult szellemi praktika keresése is mind a világi, mind a hívő emberek szellemi igényének kielégítésére.

Az indulásakor szellemileg felkent, de később elbukott Saul király is mélyre süllyedve elment az endori jövendőmondó asszonyhoz, hogy a halott Sámuel próféta szellemének megidézésével tanácsot kérjen tőle. Az ilyen jövendőmondókat Isten parancsa szerint akkoriban ki kellett irtani Izraelben. Ez talán riasztónak hat egyeseknek ma, de sokan esnek ma is hasonló csapdákba, csak annak valamiféle modernebb vagy keresztyén színezetű változatába. A világi emberekben és a hívőkben is van egy vágy a természetfeletti iránt, amit Isten oltott az emberbe, ezért az embereket izgatják az érdekes – a mindennapi természetes életen túli – sejtelmes természetfeletti jelenségek: beszámolók a mennyben vagy éppen a pokolban járásról, érdekes szellemi megtapasztalásokról és sokakat felettébb érdekelnek az érdekes próféciák, ami szintén egyfajta divatjelenség lett a hívők között, valamint az Úr második eljövetelével kapcsolatos jelek izgalmas kutatása. Mindemellett sajnos feledésbe merül egy szent, csendes, megelégedett mindennapi hívő élet megélése és vágy arra, hogy közösséget keressenek Istennel és Jézus Krisztussal.

Több esetben tapasztaltam, hogy olyan hívők voltak különösen nyitottak és szerették ezekre a természetfeletti furcsaságokra terelni állandóan a figyelmet, akiknek nyilvánvaló bűnök voltak az életükben. Talán így akartak menekülni a mindennapi hívő élet kudarcosságától és egyfajta magasztos szellemi ember benyomását keltve megnyugtatni a lelkiismeretüket és elhitetni másokkal, hogy az életükben minden rendben van. Mindez azonban csapda és önbecsapás, amit a gonosz munkál, hogy megtévessze a hívők nagy tömegét. Sajnos sokan vannak olyanok, akik ezen az úton járnak, ami szelleminek tűnhet ugyan, de mégis a kárhozat felé tart.

Az ige beszél arról, hogy az Antikrisztus sok jelet és csodát fog tenni, amit a hívők megtévesztésére fog felhasználni. A sok kis antikrisztus, akik ma jelen vannak, már most is ezt cselekszik folyamatosan az egész világon. Úgy tűnik, mintha nem lenne elég a hívőknek az Úrral való csendes közösség, a minden értelmet felülhaladó békesség, egy olyan megelégedettség, amit csak az Úr adhat és a csendes hangjának meghallása, amivel vezet bennünket minden nap, és ha bűnt követünk is el azonnal bűnbánatra és megtérésre indít, így tartva meg minket az örök élet felé vezető úton. Mindezt a Szent Szellem végzi bennünk, aki szent és nem szenvedheti el a bűnt. Adódik ebből a nyilvánvaló kérdés, hogy azok a szolgálók és követőik, akik nem fektetnek súlyt az életük tisztaságára és folyamatosan bűnben élnek, milyen szellem által cselekszik a mások bámulatát kivívó szellemi jelenségeket?

Tudjuk, hogy a Sátán nagyon ravasz és az utánzás nagy mestere. Kezdetben bejáratos volt Isten jelenlétébe, ezért ismeri az igét, és mint dicsőítésvezető megtapasztalta maga is a tiszta szellemi megnyilvánulásokat. Teljesen tisztában van tehát azzal, hogy a bukását követően miket és hogyan lehet utánozni, hogy az valóban megtévesztő legyen.

Figyeljük meg, hogy azok keresik a szenzációt, az extrém dolgokat, akiknek az életében nincs elég izgalom – alacsony az adrenalin szintjük – és így próbálnak izgalmakat átélni. Akiknek stresszesek a mindennapjaik, azok inkább egy kis nyugalomra vágynak és nem mennek ilyen helyekre, örülnek, ha békességük lehet.

Így van ez a szellemi életben is. Ha valakinek nincs vagy nagyon alacsony a szellemi élete, akkor kívülről igyekszik azt pótolni és máshol keresi azt.

Ha valakinek folyamatosan jó személyes közössége van az Úrral és teljes a szellemi élete, akkor békessége, megelégedettsége és elegendő szellemi élete is van, így nem kell a benne lévő ürességet kívülről megtöltenie.

Elégtelen közösség és egyéni szellemi élet mellett kevés a szellemi „inger”, alacsony a szellemi érzékenység és ezért nagy a veszélye annak, hogy nem működik a szellemi megkülönböztetés sem, ami miatt különösen nagy a megtévesztésnek kitett veszély az ilyen esetekben.

Az Újszövetségben két példát láthatunk, amelyek mennyei megtapasztalásról szólnak, és ezek nagyon tanulságosak.

Az egyik a gazdag ember és a szegény Lázár története, ami a Lukács 16.19-31-ben olvasható. A gazdag ember a pokolba került és szerette volna, ha Lázár visszatérne a földre és elmondaná, hogy mit tapasztalt ott, hogy a gazdag ember így megmenthesse a még élő öt testvérét. Azt remélte, hogy majd hallgatni fognak rá és így megmentheti őket a pokoltól. Isten azonban ezt egyáltalán nem így látta:

„Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.

Mit jelent ez? Azt, hogy ne a mennyei beszámolókra figyeljünk, hanem Isten körülöttünk élő szent szolgáinak az életére és beszédére. Egyértelmű az is, hogy Isten mennyei beszámolók (látások) által senkinek nem akar üzenni.

A másik történetben Pál a dicsekedéssel, elbizakodottsággal és a felfuvalkodással kapcsolatban beszél a harmadik égbe való elragadtatásáról a 2 Korinthus 12.1-7-ben. Az ő hozzáállása is összhangban van a gazdag ember és a szegény Lázár történetével, mert semmit sem mond el az ott látottakról, mert nem volt szabad azt kibeszélnie!

„Elragadtatott a paradicsomba, és hallott kimondhatatlan beszédeket, amelyeket nem szabad embernek kibeszélnie.  (2 Korinthus 12.4)

Pál fantasztikus dolgokat láthatott a mennyben, de nem beszélt arról, mert nem volt szabad arról beszélnie! Meg kell értenünk az ige igazságát a divatossá vált mennyei látogatásokról szóló beszámolókkal, kibeszélésekkel kapcsolatban. Pál nem azért nem beszélt arról, mert a mennyei megtapasztalását emberi szavakkal nem tudta volna elmondani, hanem azért mert nem volt szabad azt elmondania.

Két oka volt annak, hogy Pál nem beszélt a mennyei élményeiről:

  • az egyik az, hogy amint azt látjuk Isten álláspontját a gazdag és a szegény Lázár történetéből, az semmit sem használt volna az embereknek, 
  • a másik ok pedig az volt, hogy az magának Pálnak, aki átélte azt szintén nem használt volna, mert csak okot adott volna rá, hogy dicsekedjen, felfuvalkodjon és elbízza magát, ami nagyon nagy kísértés lett volna számára, ezért ilyen szempontból is jobb volt arról nem beszélnie.

Mindezekkel ellentétben a hívők között ma nagyon népszerűek az ilyen mennyei megtapasztalásokról szóló kibeszélő-sók. A neten keresztül az egész világ kíváncsian olvassa ezeket, de sokszor inkább csak megzavarják ezekkel az embereket, és maguk a mesélők is kibillennek a megszokott hívő életmódjukból, tehát végső soron nekik sem használ. Sokan el sem tudják hordozni ezeket dicsekedés, és felfuvalkodás nélkül. Felkapott, híres emberek lesznek egy rövid időre, de később mindenki elfelejti őket, mert jön a következő mesélő ember.

Említésre méltó az a tény, amit ezekkel kapcsolatban mond Pál, hogy ha valamivel dicsekszik, akkor a gyengeségeivel dicsekszik.

Kik azok a szolgálók és hívők ma, akik a gyengeségeikkel dicsekszenek?  Pál ezt tette és az élete, a szolgálata példa számunkra ma is. (Nem az Ószövetségi hősök: Ábrahám, Dávid, Mózes vagy Jákób a példa az újszövetségi szentek számára, amit sokan tévesen gondolnak ma!)

Volt Pál mennyei megtapasztalásának hatása az ő életére és szolgálatára? Nagyon is nagy! Ha ma a hívők életére és szolgálatára Jézuson kívül valakit fel lehet hozni példaként, akkor az Pál élete és a szolgálata.

A kérdés ma az, hogyan változott meg gyökeresen, jelentős mértékben, előnyösen, mindenki számára figyelemre méltó és példaként szolgáló módon azoknak az embereknek az élete és szolgálata, akik ilyen megtapasztalásokat éltek át és széles körben terjesztették azokat? Sokszor az élménybeszámolókon túl nem is hallunk ezekről az ismeretlen emberekről, nem is látjuk az életüket. El kellene ezeken gondolkoznunk és inkább az igének engedelmeskednünk.

Amire leginkább szüksége lenne, mind a megtéretlen, mind a hívő emberek sokaságának az egyáltalán nem a szellemi élménybeszámolók, mert azok inkább károsak, hanem olyan hiteles, szent életet élő hívő emberek, akik példaképek lehetnek mások számára.

Az Úr beszél arról, hogy milyeneknek kellene lennünk, hogy Ő is kedvét lelje bennünk.  A Jelenések 3.7-13-ban beszél erről Jézus a filadelfiai gyülekezetnek írt levélben

  • ahol szentként és igazként mutatkozott be nekik,
  • megállapította róluk, hogy kevés ugyan az erejük,
  • de amijük van, az elég és tartsák meg, míg Ő visszajön.

Ez nem tűnik soknak a szellemi dolgokban dúskálni vágyó hívők számára, de az Úr szerint teljesen elég. Egy cseppet sem kellene több: semmi rendkívüli, semmi szenzáció, sem jelek és csodák. Persze, ha az Úr akar, akkor tehet ilyeneket is, de nem kell keresni ezeket. Ha vele vagyunk közösségben, akkor ezek „házhoz jönnek”, mert a Szent Szellem – aki mindezeket cselekszi – bennünk él. Ő a szentség és az igazság szelleme. Ha szentségben és igazságban, csendben és megelégedve éljük az életünket, minden nap meggazdagodva az Ő gazdag tárházából, akkor semmi hiányérzetünk nem lesz. Nem lesz szükségünk pótszerekre, sőt a Szent Szellem, aki bennünk él őrködni fog azon is, hogy minden szentségtelen, hamis dologtól távol tartson minket, megszólaltatva a vészcsengőt, ha valaki el akar hitetni minket bármilyen hamisítvánnyal; ahogyan az UV fény alatt is rögtön kiderül, ha hamis pénzt tesznek alá. Az Úr így gondoskodik rólunk, vigyáz ránk és megóv minket minden veszélyes tévelygéstől. Egy szellemileg veszélyes világban élünk, ahol sok a hamis dolog és nagy a tévelygés, de az Úr megadott nekünk mindent, ami megvéd ezektől. Az igazság szeretete és az igazságnak való engedelmesség meg fog védeni minket minden hamisítvánnyal szemben.

Nagy a hitetés és a megtévesztés az utolsó időben, ezért legyünk nagyon éberek és mindent vizsgáljunk meg az ige fényében.

Az Úr szava nem változott. Ma is azt mondja nekünk:

Szentek legyetek, mert én szent vagyok.” (1 Péter 1.16)

Ha folyamatosan tisztán tartjuk magunkat, akkor Ő „bennünk marad” és „nem távozik el tőlünk.”

Az Úrnak legyen hála mindezekért.

Ámen

-§-

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és honlap címének megadásával: https://keskenyut.wordpress.com 

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: Keresztyénség, Szentség, Tanítások, utolsó idők
Címke: , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.