Isten felkenetését többre kell értékelni minden másnál – Zac Poonen

Esteem Highly the Anointing of God more than anyithing else by Zac Poonen

PDF formátumban letölthető itt

Elizeus vágyott rá, hogy olyan felkenetése legyen, mint Illésnek volt és jobban sóvárgott utána, mint bármi más után a világon. A 2 Királyok 2.1-10-ben azt olvassuk, hogy Illés próbára tette őt ebben a kérdésben. Először is azt mondta Elizeusnak, hogy maradjon Gilgálban, miközben ő tovább vándorol. Elizeus azonban megtagadta, hogy elhagyja Illést. Ekkor Illés 15 mérföldet nyugati irányba Bétel felé ment, majd azt követően 12 mérföldet vissza Jerikó felé és utána további 5 mérföldet keletre a Jordánhoz, próbára téve Elizeus kitartását és komolyságát minden egyes szakaszon. Végül Illés megkérdezte őt: van-e bármilyen kérése, amit teljesíthet, mielőtt eltávozik. Elizeus a következőt mondta: Egyetlen dolgot akarok, ezért követtelek egész idő alatt. Ezért nem maradtam el tőled még akkor sem, amikor megpróbáltál lerázni engem. A szellemednek a kettős mértékét akarom. Elizeus teljes szívvel vágyott a felkenetésre. Nem akart megelégedni semmi kevesebbel. És megkapta, amit kért.

Hiszem, hogy Isten gyakran vezet minket úgy, mint Illés Elizeust, hogy megpróbáljon minket, hogy meglássa, vajon megelégszünk-e bármi kevesebbel, mint a Szent Szellem felkenetésének teljessége. Ha bármi kevesebbel megelégszünk, akkor csak azzal fogunk rendelkezni. Isten nem adja ezt a felkenetést önelégült, elbizakodott hívőnek, aki azt gondolja, hogy egyedül is jól meg van nélküle.

Ha azonban rájövünk, hogy ez mindennél fontosabb, ha Elizeushoz hasonlóan készek vagyunk egy idő múlva rendelkezni azzal, ha őszintén tudjuk mondani, mint Jákób Penielnél: “Uram, nem hagylak el téged, míg meg nem áldasz engem,” ha valóban vágyunk arra és vágyunk a Szent Szellemnek erre az erejére, ami a feltámadás ereje, akkor valóban megkapjuk azt. Akkor igazi izraeliták leszünk, akik Isten és emberek hatalmával egyaránt rendelkeznek.

Isten gyakran megenged hibákat és frusztrációkat az életünkben csak azért, hogy meglássuk, mennyire szükségünk van erre a felkenetésre. Arra törekszik, hogy az evangéliumi tanításokon túl, a Szent Szellem állandó jelenléte által felismerjük, hogy meg kell tapasztalnunk Isten szellemét, ahogyan az megnyugszik rajtunk hatalommal.

Nem könnyű a felkenetést elnyerni. Amikor Illés meghallotta Elizeus kérését, akkor nem ezt mondta neki: „Ó, egy nagyon könnyű dolgot kértél tőlem. Csak térdelj le ide, rád helyezem a kezemet és megkapod azt. „Nem. Illés ezt mondta Elizeusnak: nehéz dolgot kértél.” Igen, ez egy nehéz dolog. Meg kell fizetnünk annak az árát. Késznek kell lenni azért elhagyni minden evilági dolgot.

Nekünk sokkal jobban kell vágyni a felkenetésre, mint bármi másra a földön: jobban, mint a pénzre, jólétre és jó érzésekre, jobban, mint a hírnévre és népszerűségre és még a keresztyén munkában való sikernél is jobban. Igen, ez valóban nehéz dolog, de ezt jelenti a szomjúhozás. Amikor eljutunk erre a szintre, akkor mehetünk Jézushoz és ihatunk, és mint a Szellem mondja élő víznek folyamai fognak akkor ömleni belőlünk sok irányban életet hozva a halálból, amerre csak folyik. (János 7.37.39; Ezékiel 47.8).

Ha megkaptuk a felkenetést, legyünk óvatosak és ne veszítsük el azt, bármibe is kerül. Megszerezhetjük, de később el is veszíthetjük, ha nem vagyunk óvatosak. Megengedünk magunknak rosszindulatú kritizálást, szabados beszélgetést, tisztátalan gondolatokat, megtelepszik a büszkeség vagy a neheztelés a szívünkben, és elmegy a felkenetés.

Pál apostol mondta az 1 Korinthus 9.27-ben, hogy a testének tagjait szigorú kontroll alatt tartotta, félve attól, hogy miközben másoknak prédikál, ő maga alkalmatlanná ne váljon. Hiszem, hogy itt nem az üdvösségének az elveszítésére, hanem a felkenetésének az elveszítésére gondolt. Mindig csodáltam a hatalmas Pál apostolt, aki olyan sok gyülekezetet plántált, olyan sok csodát tett és hatalmasan használta Isten, mégis veszélyben volt, hogy elveszíti a felkenetést, ha nem lenne óvatos. Akkor hol vagyunk mi? Folyamatosan imádkoznunk kell: “Uram, ha bármi mást elveszíthetek az életemben, sose engedd, hogy elveszítsem a felkenetést.”

-§-

       Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és a CFC                                      honlapcímének megadásával: www.cfcindia.com 

Fordította: Abonyi Sándor (https://keskenyut.wordpress.com)

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: Tanítások
Címke: ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.