A szellemi hatalom titka – A.W. Tozer

The Secret of Spiritual Authority by A. W. Tozer

 PDF formátumban letölthető itt

A világ lerombolja az Isten ismerete iránti sóvárgást, és a gyülekezet szomjúhozik Isten jelenlétére. Azonnali gyógymód lenne a legtöbb vallásos problémára, ha szellemi megtapasztalásokat keresve bemennénk Isten jelenlétébe, ahol azonnal megjutalmazna  minket azzal, hogy Őbenne lennénk és Ő mibennünk. Ez kiragadna minket a szánalmas szükségünkből és azt eredményezné, hogy a szívünk kitáguljon. Ez kiégetné a tisztátalanságokat az életünkből, ahogyan a tűz megégette a bogarakat és a gombákat a csipkebokorban …..

Akik készek arra, hogy a szívük összetörjön az Isten iránti szeretettől, azok Isten jelenlétébe kerülnek, és tágra nyílt szemmel csodálják Isten fenségét. Az összetört szívű emberek képviselnek egy olyan minőséget, amit a hétköznapi emberek nem ismertek meg vagy nem értettek meg. Ők mindig Isten jelenlétében voltak és ezért szellemi hatalommal szóltak, és arról beszéltek, amit ott láttak. Ők próféták és lázadó írástudók voltak: az írástudó azt mondja el nekünk, ami le van írva, a próféta pedig azt, amit látott.

Az írástudó és a próféta közötti különbség nem képzelődés, hanem olyan nagy, mint a tenger. Rengeteg őszinte hitű írástudó van ma, de hol vannak a próféták? Az írástudó kemény hangja az evangelizációkon hallható, de a gyülekezet azoknak a lágy hangjára vár, akik átszakították a fátyolt és a belső szemükkel néznek arra a csodára, ami Isten maga. Aki átszakítja a fátyolt és behatol az érzékeny, élő megtapasztalásba, ott szentség van jelen. Ez az előjog nyitva áll Isten minden gyermeke számára.

Jézus a testének összetöretése által távolította el a fátylat, ezért Isten részéről semmi akadálya annak, hogy belépjünk a jelenlétébe. Miért maradnánk ki abból? Miért kellene belenyugodnunk, hogy minden napot a Szentek Szentjén kívül töltsük, és sose menjünk be, hogy Istenre szegezzük tekintetünket? Halljuk, ahogy a Vőlegény azt mondja: “Hadd lássam az arcodat, hadd halljam a hangodat; mert édes a hangod és az arcod kedves.” Érzékeljük, hogy ez a hívás nekünk szól, de elmulasztunk engedelmeskedni annak. Évek múlnak el és megöregszünk, megfáradunk a sátor pitvarában. Mi az, ami gátol minket?

A válasz rendszerint adott: csupán az, hogy “hidegek” vagyunk nem magyarázat mindenre. Valami komolyabb dologról van szó, mint a szív hidegsége. Mi lehet a mögöttes oka a hidegség megtapasztalásának? Csak egy fátyol jelenléte a szívünkben? A fátyol, ami az első fátyol, még nem került eltávolításra, hanem ottmaradt és elzárja a fényt és elrejti Isten arcát előlünk. A romlott, óemberi életünk fátyla nem került megítélésre bennünk, nem vittük fel a keresztre és nem tagadtuk meg azt. Az önző életünk sűrű szövésű fátyla, amit valójában sosem ismertünk be, amit titokban szégyelltünk és ezért sosem hoztuk azt a kereszt ítélete alá. Ez az átlátszatlan fátyol nem valami misztikus dolog, és nem nehéz felismerni. Csak bele kell tekinteni a szívünkbe, hogy meglássuk azt. Lehet, hogy meg van varrva, foltozva és javítva, de mégiscsak egy ellenség az életünkre nézve, ami megakadályozza a szellemi fejlődésünket…

Az önzés egy áthatolhatatlan fátyol, ami elrejti Isten arcát előlünk, ami csak szellemi megtapasztalás által mozdítható el és nem csak tanítás által. Nem elégedhetünk meg egy szép tanítással önmagunk keresztre feszítéséről. Ezzel csak Saulra hasonlítanánk, aki megkímélte a nyáj és az ökrök javát. Fel kell venni a keresztet, hogy végezze el a halál munkáját bennünk. Az önző bűneinket keresztre kell vinni, hogy megítélésre kerüljenek. A meghalás sosem kellemes. Semmi sem lehet olyan fájdalmas, mint egy drága, finom anyag elszakítása, amit az élet hozott létre. Az, amit a kereszt Jézussal tett azt akarja tenni minden emberrel, hogy szabaddá váljon. A kereszt egy durva, halálos eszköz, de hatékony és nem tartja ott függve az áldozatát örökre.

Eljön a pillanat, amikor a kereszt munkája befejeződik. Ez a pillanat az, amikor a szenvedő áldozat meghal. A halált követő feltámadás dicsőség és erő, a fájdalom elmúlik, az öröm eltávolítja a fátyolt és bemegyünk a valódi szellemi megtapasztalásba, az élő Isten jelenlétébe.

Részlet A.W Tozer  “The Pursuit of God” (Isten keresése) című könyvéből.

-§-

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető.

Fordította: Abonyi Sándor (https://keskenyut.wordpress.com)

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: Szellemi harc, Tanítások, utolsó idők
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.