Néhány nagyszerű igazság a Szentírás első ihletett könyvéből – Zac Poonen

Some Glorious Truths from the First Book of Inspired Scripture by Zac Poonen

PDF formátumban letölthető itt

Jób könyve a Szentírás első ihletett könyve, amit a Mózes első könyve előtt több évszázaddal írtak. (Mózes az első könyvét kb. 1500 évvel Krisztus előtt írta).

Érdekes látni, hogy Isten a Szentírás legelső könyvét nem a teremtésről írta, hanem egy istenfélő emberről, ami arról tanít minket, amit Isten mindig is keresett. Keresett egy istenfélő embert Énokh idejében, Noé idejében és Jób idejében. Isten kezdettől fogva azt tervezte, hogy egy 66 könyvből álló Szentírással ajándékoz meg minket. Ezek közül a legelső könyv arról szól, ami az Ő szívének a legfontosabb: egy istenfélő emberről. Figyeljük meg az első mondatot a Szentírás első ihletett könyvében: “Volt egy ember Úz földjén, akinek a neve Jób és ez az ember feddhetetlen, igaz, istenfélő és bűngyűlölő volt.” (Jób 1.1). Látjátok Isten szívét a Szentírás legelső mondatában? Itt volt egy ember, akit nevével (Jób) és azzal a hellyel (Úz) azonosítottak, ahol élt. Ezért nem lehetett őt összetéveszteni egy valahol máshol élő másik Jóbbal. Isten nem az okossága, a gazdagsága, vagy a más emberek előtti jó hírneve, hanem egyedül a jelleme alapján tesz bizonyságot róla. Itt látjuk az Isten szerinti igazi értékeket: becsületesség és minden gonoszságtól való elfordulás. Remélem ez ad feladatot számotokra.

A Sátán körbejárja a földet és különösen a hívőket figyeli. Mint ordító oroszlán szertejár, és azt keresi, kit nyeljen el (1 Péter 5.8). Amikor Isten megkérdezte a Sátánt: “Láttad a szolgámat Jóbot?” A Sátán azt válaszolta: “Igen, mindent tudok róla.” A Sátán minden ember szellemi állapotát ismeri. A démonai mindenhol ott vannak és megvizsgálják az emberek életét és tájékoztatják róla. Ezért a Sátán mindenkiről tud mindent az egész földön. Az Úr azt mondta a Sátánnak, amikor bizonyságot tett Jób mellett: “Nincs hozzá hasonló ember a földön: feddhetetlen és becsületes ember, aki féli Istent és elfordul a gonosztól” (Jób 1.8). Isten félelme vagy Isten tisztelete olyan valami, ami sokszor említésre kerül a Szentírás első ihletett könyvében. Itt azt látjuk, hogy Isten összehasonlította Jóbot a földön élő többi emberrel. Isten ma is ezt teszi.

A Sátán később azt mondta Istennek „Nem te vetted-e körül őt magát, a házát és mindenét, amije van?” (Jób 1.10). Abból, amit a Sátán mondott három nagy igazságot tanulhatunk meg. Isten háromszoros védelemmel vesz körül egy Istenfélő embert: először őt magát, másodszor a családját és harmadszor a pénzügyeit és a javait. A Sátán képes belelátni a szellemi birodalomba és kiismeri magát abban. Mi nem láthatjuk az isteni védelmet, de ott vannak. Nagy bátorítás számunkra tudni azt, hogy ha egy istenfélő életet élek, körülöttem is egy háromszoros védelem van. Egyetlen védelmi vonal sem távolítható el Isten engedélye nélkül.

Most nézzük meg Jób hogyan reagált minden próbára. Hallotta, hogy egymás után mindent elveszített. Jött a szolgája és azt mondta: minden elveszett. Jób felkelt, megszaggatta a ruháját, megborotválta a fejét, leborult a földre és dicsőítette Istent (Jób 1.20). A másik dolog, amit az ihletett Szentírás első oldalán láthatunk az, hogy egy istenfélő ember imádja Istent. Ez több mint ismerni a Bibliát, szolgálni az Urat. Isten embere mindenekelőtt egy imádó. Imádónak kell lennetek, amikor mindenetek megvan és akkor is, amikor mindent elveszítetek. Jézus azt mondta, hogy “Isten szellem, és akik imádják őt, azoknak szellemben és igazságban kell imádni Őt, mert az Atya ilyen imádókat keres” (János 4.23-24). Ahhoz, hogy imádó légy, mindent oda kell adnod Istennek. Jób azt mondta:

Mezítelen jöttem ki az én anyámnak méhéből, és mezítelen térek oda, vissza. Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úrnak neve! – Mindezekben nem vétkezett Jób, és Isten ellen semmi illetlent nem cselekedett.” (Jób 1.22).

Jób kész volt bármit elfogadni, amit az Úr megengedett az életében.

Jób könyvében azt olvassuk, hogy még a három barátja (Elifáz, Bildád és Cófár) is vádolta őt. A negyedik, Elihu szelíd volt a vádlásait illetően, de ő is vádolta Jóbot. A Sátán és az angyalai jelleméhez hozzátartozik a vádlás. Egy igaz ember azonban nem engedi, hogy a vádlások hatással legyenek rá. Azok, akik rendelkeznek szellemi megkülönböztető képességgel fel fogják ismerni Isten emberét, függetlenül attól, hogy mit mondanak az emberek róla.

A Biblia legelső könyvében először hallhatunk a modern „gyógyulás és bővölködés” evangéliumáról. A három igehirdető azt mondta Jóbnak, hogy azért lett beteg és veszítette el a vagyonát, mert elveszítette Isten áldását. Az volt az üzenetük, hogy Isten áldása mindig egészséget és bővölködést eredményez. Figyeljük meg, hogy ezt a gyógyulás és bővölködés evangéliumát olyan emberek hirdették, akik nem ismerték Istent. Ma is így van ez. Emlékezzünk rá, hogy Jób, aki elveszítette az egészségét és minden vagyonát, Isten tökéletes akaratában volt, a három igehirdető azonban, akik a „gyógyulás és bővölködés” evangéliumát hirdették, teljes egészében kívül voltak Isten akaratán. Ez teljesen egyértelmű Isten hozzájuk intézett szavából: “Mindannyiótokra haragszom. Kérjétek meg Jóbot, hogy imádkozzon értetek, nehogy megbüntesselek titeket” (Jób 42.8).

Isten megmutatta Jóbnak a mindenhatóságát, és hogy Ő uralkodik minden teremtett dolog felett. Ez volt minden, amit el kellett mondani neki és Jób megalázta magát. A négy igehirdető közvetlen támadása során fejeződött be Jób semmivé válása. Isten néhány perc alatt közvetett módon elvégzett mindent. A minden teremtett dolog felett uralkodó Mindenható Istenbe vetett hit az, ami nyugalmat tud hozni a mi szívünkbe is, amikor problémákkal, szenvedésekkel és az ellenséggel nézünk szembe. Az Úr megkérdezte Jóbot: “Még mindig perelsz a Mindenhatóval?” (Jób 39.35) Jób, aki eddig minden érvre azonnal válaszolt, most elhallgatott. Azt mondta: “Uram semmi vagyok, és nem kell mondanom semmit. Nem szólok többet.” A Szentírás első ihletett könyve azt tanítja nekünk, hogy Isten akarata az számunkra, hogy felfedezzük, senkik vagyunk, Ő csak akkor lehet minden az életünkben. Az életünk ekkor valósítja meg Isten tervét és áldás lesz sokak számára. Mielőtt Isten használhatna valakit, előtte semmivé kell válnia.

Van néhány nagyszerű igazság, amiket megtanulhatunk a Szentírás első ihlettett könyvéből:

  1. Isten keresi az egész földön azokat az istenfélő embereket, akik imádják Őt.
  2. Az istenfélő emberek és a családjaik a Sátán támadásainak céltáblájává válnak.
  3. A Sátán csak akkor támadhat meg minket, ha arra Istentől engedélyt kap.
  4. Egy istenfélő férfinak lehet nehéz természetű felesége, de Isten meg tudja változtatni őt.
  5. Az istenfélő embereket a vallásos emberek félre fogják érteni.
  6. Az istenfélő emberek cselekedeteit Isten és a Sátán is éberen figyeli.
  7. A tökéletességhez a szenvedésen és a félreértéseken keresztül vezet az út.
  8. Az egészség és a bővölködés nem Isten áldásának a jele.
  9. Amikor olyannak fogjuk látni Istent, amilyen valójában, akkor senkinek fogjuk látni magunkat.
  10. Isten végső soron minden dolgot a javunkra fordít.

-§-

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és a CFC honlapcímének megadásával: www.cfcindia.com 

Fordította: Abonyi Sándor (https://keskenyut.wordpress.com)

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: Keresztyénség, Tanítások
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.