Az Úr szavának meghallása iránti vágy – Abonyi Sándor

Letölthető PDF formátumban ittMP3 formátumban itt

Isten a saját képére, a munkatársának teremtette az embert, aki által a tervét véghezviszi a földön. Isten Szellem, ezért teremtéskor az emberbe is belelehelte a Szellemét, hogy kommunikálni tudjon vele. Isten és ember munkakapcsolatából adódóan természetes, hogy „beszélő viszonyban” legyenek egymással. Ezt látjuk Ádám és Éva esetében is mindaddig, míg bűnbe nem estek, amikor is a szellemük halott állapotba került, így a továbbiakban már nem tudtak közvetlen kapcsolatba kerülni Istennel. Az emberiség Ádám és Éva eredendő bűnét örökölte, ezért egy Istentől elválasztott állapotba került a bűn – és ebből adódóan halott szelleme miatt.

Az Ószövetség idején Isten választott népe is bűnös testben élte az életét, ezért volt szükségük állandó bűnért való áldozatok bemutatására és olyan közvetítőre, aki hallja Isten hangját és továbbadja Isten akaratát Izrael népének.

Ez a közvetítő Mózes volt, akit Isten különleges módon hívott el az Ő terve végrehajtására, és ehhez megelevenítette az ő szellemét Isten szavának meghallására.

Látjuk később, hogy a 70 vénre is rászállt Isten Szelleme és prófétáltak, akik Mózes segítő társai lettek Izrael népének vezetésében. Az Ószövetség idején Isten mindig felkent az Ő szellemével királyokat, papokat és elhívott prófétákat, hogy vezessék, tanítsák és a helyes úton tartsák Izrael népét. Izrael fiainak viszont nem volt közvetlen kapcsolatuk Istennel, és az Istenhez hűséges Lévi törzséből származó papok végeztek minden szellemi szolgálatot. Figyelemre méltó azonban, hogy már Mózes is a maga idejében arra vágyott, hogy „vajha az Úrnak minden népe próféta volna, hogy adná az Úr az Ő Szellemét beléjük.” (4 Mózes 11:29)

Később Jóel prófétált erről, ami Pünkösdkor a Szent Szellem eljövetelekor következett be:

„Ez az, ami megmondatott Jóel prófétától: ‘És lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Szellememből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak. És éppen az én szolgáimra és az én szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én Szellememből, és prófétálnak…..annakokáért az Istennek jobbja által felmagasztaltatván, és a megígért Szent Lelket megnyervén az Atyától, kitöltötte ezt, amit ti most láttok és hallotok.”  (Ap.csel. 2:16-18; 33 )

Jézus azért jött, hogy az Ádám bűne miatt megromlott közvetlen kapcsolatot helyreállítsa Isten és az Ő választottai között. Jézus kereszthalálakor „átszakadt a kárpit” és akik újjászülettek és befogadták a Szent Szellemet, azoknak Jézus testén keresztül megnyílt az út a Szentek Szentjébe, azaz Isten jelenlétébe.

A korinthusi gyülekezet életében látjuk, hogy minden szellemi ajándék működött, amelyet az 1 Kor. 12:4-11 részletesen leír.

A szellemi ajándékok közül is kiemelten fontos a prófétálás ajándéka, ami leleplezi a bűnt, és mint „világító szövétnek” irányt szab az egyének és a közösségek életében. Pál vágya hasonló Mózeséhez, amikor a következőképpen beszél:

„Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a szellemi ajándékokat, leginkább pedig, hogy prófétáljatok.”  (1 Kor. 14.1)

A minden újjászületett hívő által befogadott Szent Szellem egy személyes vezető és tanító:

“Amikor eljön amaz, az igazságnak Szelleme, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, amiket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek. Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek”. (János 16:13-14)

Az újjászületett hívőknek az a kiváltságuk, hogy már nincs szükségük közvetítőre – egy közbeiktatott személyre – Isten és hívő között, hogy közvetítse a hívő felé Isten akaratát, mert minden hívő közvetlenül járulhat Istenhez, aki Atyjukká lett és szólni akar a gyermekeihez. Ez az újszövetségi gyülekezetek és hívők kiváltsága, ami nem valami extra, szuperszellemi dolog, hanem mindenki – „ifjak, vének, szolgálólányok” – sajátja. Ha valaki ezzel az Istentől kapott kiváltsággal nem él, akkor az életét másoknak szolgáltatja ki, és adott esetben rábízza magát a vak vezetőkre, ami nagyon veszélyes állapot, mert „mindketten a gödörbe esnek.”

Isten akarata az, hogy minden hívő éljen az újjászületéssel elnyert „fiúi jogával,” és járuljon közvetlenül az ő atyjához bármi problémája, vagy kérdése van. Az Atya szereti, ha gyermekei kérdésekkel ostromolják, mint a kisgyermekek a szüleiket. Jézus maga mondta, ha nem leszünk olyanok, mint a kisgyermekek, semmiképpen sem mehetünk be Isten országába. Mi sokszor úgy gondoljuk, hogy sok mindent tudunk és nincs rá szükség, hogy állandóan Istent kérdezgessük, pedig Jézus is minden alkalommal megkérdezte az Atyát arról, hogy mit cselekedjen.

Talán sokan félnek is tőle, hogy Isten olyat talál mondani, amit jobb, ha nem is tud, mert nem biztos, hogy engedelmeskedne neki. Az ostoba és büszke ember gondolkodik így, aki megvetve az „élet fáját” a „tudás fájáról” eszik, és azt gondolja, hogy el tudja dönteni, mi a jó neki. Pedig Isten az, aki tudja, hogy mi a legjobb nekünk. Dávid nagy király volt, de ezzel együtt alázatos is, és nem szégyellte mindig megkérdezni az Urat, ha valamiben döntenie kellett. Isten szeretné, ha nekünk is ilyen dávidi szívünk lenne, egy „szelíd és alázatos szív,” amivel sűrűn járulunk a Mindenható Isten elé, hogy tanácsoljon minket az Ő bölcsessége szerint. Ha így teszünk, akkor szellemileg szabad emberek leszünk, nem tud senki „megtéveszteni” minket semmilyen hamis tanítással és hamis próféciával.

Isten akarata az, hogy a Szent Szellem legyen minden hívőnek a vezetője, „mert akiket Isten Szelleme vezérel, azok Istennek fiai.”  (Róma 8:14)

Isten adott szolgálói ajándékokat is az egyháznak, akik elöljáróként próféciával és tanítással szolgálnak felénk a bennük lévő Szent Szellem által. Ők a hívők épülésére vannak, de az ő szolgálatukat is minden esetben meg kell vizsgálni a Szent Szellem által, és a bennünk lévő Szent Szellem fog bizonyosságot adni, hogy úgy vannak-e azok? Ha előfordul, hogy nem, akkor lehet, hogy nekünk is el kell dönteni, mint Péternek és Jánosnak, hogy “Istennek engedelmeskedünk-e inkább, vagy embereknek.” Ezt azonban, csak akkor tudjuk megtenni, ha tudjuk, mi Isten akarata.

Ahhoz, hogy a közvetlen kapcsolat folyamatosan működjön Isten és a hívők között, szükséges, hogy állandóan tisztán tartsuk magunkat, mert „a bűn elválaszt Istentől.” Ha folyamatosan megengedünk bűnt az életünkben, akkor nem várhatjuk, hogy Isten szóljon hozzánk! Lehet, hogy „egyszerűen” csak arról van szó, hogy nem kérdezzük Istent az életünk dolgait illetően, hanem egyszerűen a magunk útját járjuk, és ez éppen elég ahhoz, hogy „vakon”, a Szent Szellem vezetése nélkül éljük a hívő életünket.

Az újszövetségi hívők alapállapota az, hogy hallják az Úr hangját:

“Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem. És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.”     (János 10:27-28)

Ez egyszerűen azt jelenti, hogy azok az Úréi, akik hallják az Ő hangját és engedelmeskednek Neki. Ők számíthatnak arra, hogy örök életük legyen: az üdvösség kérdése tehát a tét és nem valami jelentéktelen dolog!

Az Úr vágyik rá, hogy a gyermekei keressék Őt és vágyjanak arra, hogy hallják az Ő szelíd hangját.

Az a jelenség, ami ma tapasztalható, hogy kiugróan nagy a hívők érdeklődése az un. “mennyei beszámolók” és a jövőre vonatkozó próféciák iránt azt jelzi, hogy sok hívőben van egy szellemi éhség az Úr hangjának meghallására, de egyben jelzi azt is, hogy most ők ennek hiányától szenvednek.

A jó hír az, hogy ez minden hívő számára lehetséges! Ha nem akarunk megtévesztésbe esni, akkor szükséges, hogy megismerjük az Úr hangját, és közvetlenül a hiteles forrásból kapjunk útmutatást. Ha ismerni fogjuk az Úr hangját, akkor azt is könnyen meg fogjuk tudni állapítani, ha más forrásból származó hang szól hozzánk.

Az Úr nagyon gyakorlatias útmutatásokat is ad, sokszor igéken keresztül rhéma formájában, viszont várja azt is, hogy engedelmeskedjünk annak, amit mond. Ha halljuk, de nem cselekedjük azt, amit mond, akkor engedetlenné válunk, és nem számíthatunk rá, hogy az Úr az engedetlen hívőkhöz továbbra is szólni fog.

Az Úr komolyan vesz minket és kell, hogy mi is komolyan vegyük Őt – Ő a Mindenható Isten, a mennynek és a földnek az Ura!

Van egy nagyon tanulságos és gyakorlatias ige, ami az Úr hangjának folyamatos meghallásához útmutatást ad nekünk:

„Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.”  (János 14:21)

Ilyen egyszerű a recept:

  • meg kell ismerni az igét,
  • kompromisszum és halogatás nélkül engedelmeskedni kell,
  • és akkor kijelenti az Úr magát nekünk.

Ez az újszövetségi hívők életének alapja! A Jézusról szóló kijelentés a „kőszikla”, amit a Máté 16, 15-19-ben látunk, amikor Péter a Szent Szellem által kijelentést kapott Jézusról.

A Jézusról szóló kijelentés „kőszikláján” kell építkezni és Jézus maga az, aki a Szent Szellem által felépíti az Ő egyházát, összekapcsolva a hívőket egymással, és felépítve őket, hogy kiformálják Krisztus testét. Figyeljünk az Úrra és halljuk meg az Ő hangját belső bizonyosság, igéből kapott rhéma, Úrtól való belső hang, látás, vagy prófécia által, hogy mint „élő kövek” részesei legyünk az Ő izgalmas építő munkájának, és felépüljünk egy szellemi házzá.

Nem kell sürögni-forogni „Márta” módjára, ide-oda rohangálni, hogy hol, ki által lehet meghallani az Úr hangját, hanem leülni Jézus lábaihoz, mint Márta testvére Mária – a körülöttünk lévő világi és egyházi kavalkádot kizárva – csendben figyelni az Úrra és meghallani Őt.

Válasszuk mi is a jobb részt, ahogy Mária is azt választotta és akkor az Úr megjutalmaz minket az Ő hangjának meghallásával. Éljük át mi is ezt a csodát minden nap!

Ámen

-§-

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és honlapcímének megadásával: https://keskenyut.wordpress.com

 

 

 

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: próféciák, Tanítások
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.