Baál vagy az Atya uralma II. – Abonyi Péter

A könyv II. része letölthető PDF formátumban itt – MP3 formátumban itt

A megcsalás módjai, eszközei – avagy
hogyan cseréli le Baál az Atyát a gyülekezetben

1. Elsőség kívánása

Már az első gyülekezetekben megkezdődött az elhajlás, de csak kirívó eset volt, hogy egy teljes gyülekezetet tönkretegyen az elsőség kívánása. Egyetlen újszövetségi példát találtam erre, de az nagyon szemléletes. Előbb olvasd el, majd nézzünk meg együtt, miről beszél János apostol a 3 János 1:9-11 versekben.

A 9. vers: elsőséget kíván KÖZÖTTÜK: Az elhajlás első biztos jele, ha egy testvér vagy szolgáló Krisztus előtt nem tekinti partnernek, magával egyenlőnek a másik testvért vagy szolgálót. A Baál befolyás egyértelmű és világos jele az elsőséget kívánás, vágyás, és Krisztus, mint tulajdonos helyett az első hely birtokba vételére való törekvés. E törekvés kezdetben nem a legelső helyre törekvésben, hanem csak magasabb pozícióra törekvésben érhető tetten, de ahogy Pál tette, próbatétellel érzékelhetővé kell tenni, és akkor rögtön lelepleződik az ambíció, az első helyig menetelés törekvése. A lényeg a szív pozíciószerzési vágyában van, amit hiszékenység, jóhiszeműség miatt, vagy a teljesen Krisztusnak át nem adott élet gyümölcseként nagyon lazán kezelnek a hívők. Sőt, még pozitív fényben is tüntetik fel az ilyen embert, hogy van önbizalma, egészséges önértékelése és ambíciója, bezzeg a krisztusi utat járó hívőket negatívnak, pesszimistának, hitetlennek, kritizálónak, szeretetlennek, törvényeskedőnek, mi több önértékelés és önbizalom hiányosnak, esetleg introvertáltnak tekintik, ezért leszólják őket mások előtt. Engem az ördögön kívül ne emlékeztessen senki, hogy miből szabadított meg az Úr, mert pontosan tudom. Te se engedd ezt, hanem leplezd le ezt hazugságot, és a Jakab 4:7 szerint helyezkedj szembe vele, és akkor az ördög és az ilyen ember elhagy, elkerül téged. Alább látni fogjuk, hogy a jellembeli elhajlások miatt a hívőknek milyen káros következményeket kell azért elszenvedniük, mert a krisztusi elsőséget átengedték valaki másnak: „benézték” az ámítást, hiszékenyen elfogadták, hogy „csak nem fogja őket egy testvér becsapni”.

Egy szolgáló csoportban, gyülekezetben a következő módon tudod letesztelni, leleplezni ezt az eretnekséget. Mondd az illetőnek, hogy aláveted magadat az ő (pl. evangélista) szolgálatának, de csak akkor, ha ő is aláveti magát a te (pl. tanítói) szolgálatodnak. Ha megtagadja, vagy kimagyarázza magát romlott, hamis beszédekkel, csúsztatásokkal, vagy támadólag, számonkérőleg lép fel, akkor tudd, hogy Baál bírvágy szellemének uralma alatt álló testvérrel állsz szemben.

Ha az ilyen embert nem leplezik le az elején, akkor a hitetés, becsapás sikerét követően e varázslással megszilárdított bizalomra építve a romlás növekedéséhez, hatalma megszilárdításához elkezdi az erőteljesebb eszközök használatát. Ezt oly módon teszi, hogy mások lejáratására oda nem illő igéket hoz fel, hogy megölje a bizalmat a helyi gyülekezetben levőkben, más gyülekezetben levők vagy utazó szolgálók felé.

A következő szint a konfrontálódásé és a leleplezésre adott reakciók borzalmai. Ha a testvérek mégis az elsőséget veszélyeztető tekintélyű szolgálót próbálnak a gyülekezetbe hívni szolgálatra, akkor a bírvágy uralma alatt levő testvér, mint ahogy Diotrefész tette, mind a gyülekezeten belüli, mind a külső testvért lejáratja, és kizárja a lehetőségét annak, hogy bejusson a „veszélyes” testvér a gyülekezetbe, míg a hittestvéreit egyenességük, igazság melletti kiállásuk miatt előbb a szellemi, majd a baráti közösségből, végül a gyülekezetből kiutálja, vagy nyilvánosan kizárja. Ez a kiátkozás intézménye, amitől nem kevés testvér súlyos lelki válságba került napjainkban is. Ezért e hittestvérek a Baál szellemi befolyása alatt létrejövő lelki terror miatt pszichoszomatikus, fizikai tüneteket okozó betegségekkel küzdenek, amíg ki nem tudnak jönni e befolyás alól, de erről majd később beszélünk. 

Ebből az igei példából láthatjuk, hogy a hamis forma miatt miként válik egy korábban élő gyülekezet tartalmilag hamissá, neokatolikussá, babiloni vallásúvá. Azt tapasztalom, hogy nem veszik komolyan a hívők, amikor elmondom nekik, hogy a hamis forma hamis tartalmat fog eredményezni! Ez csak idő kérdése.

Az „elsőségben hívők” részéről rendszeres „igei” válasz, akarom mondani csúsztatás, hogy a világban is így működnek a sikeres vállalkozások, különben is kell valaki (azaz első az egyenlők között), aki egy vita esetén kimondja mi a végső igazság, mi legyen a döntés. Ezzel a kijelentésükkel ki is mondják, hogy az Isten szerinti formát, s egyben tartalmat világira cserélték. Igéket kérhetünk az érvelésük alátámasztására, de csak romlott beszédek, azaz kicsavart igék, hamis csúsztatások, megfélemlítések és különféle kényszerítő lelki befolyásoló technikák részesei leszünk! Mutassa meg valaki, hogy ki volt az a személy név szerint, akit az újszövetségben a Szent Szellem pásztornak, lelkipásztornak, lelkésznek, atyának nevezett meg? Illetve, ha van ilyen személy valaki szerint, akkor mik a kiválasztásának szempontjai? Az ige csak e vizsgált igeszakaszban írja le ezen ismérveket, hogy leleplezhessük az ilyen személyeket. Az ige a presbiter és a diakónus esetében fontosnak tartja, hogy leírja a kiválasztás szempontjait. Ha lenne más tisztség, akkor az Ige leírná azokat, megnevezné azt a személyt. De ilyen nincs.

Mit találunk egy „kályha” közelében, ha az már bent van egy közösségben?

2. Az én gyülekezetem 

Mit gondolsz, amikor azt hallod egy szolgálótól, hogy: az én gyülekezetem. Ennek a hamisítványnak sajnos szinte az összes – magát karizmatikusnak nevező – gyülekezet teret engedett. Így Baál tanítása bent van a gyülekezetben, mivel Krisztus főségét és az újszövetségi, biblikus vezetési formát babiloni formára cserélték le. Ha most megütköztél állításomon, de szereted az Urat és az Ő igazságát, akkor csak olvass tovább, mert meglátod, hogy sokkal tisztábban fogod látni, hogy miért vannak zűrök saját vagy hittestvéreid életében, a gyülekezetekben. Tudsz róla, hogy a reformáció idején a presbiteri vezetés volt kívánatos a helyi gyülekezetekben? Akkor nem kellett magyarázni senkinek, milyen akadálya van a pápaság, az atyaság intézményének egy élő gyülekezetben. Ezért a hamis törekvések miatt mindig menekülni kellett az igaz  testvéreknek, amit újabb és újabb felekezetek létrejötte, ill. a „maradék” újabb és újabb kiválása jelez. Emlékezz csak vissza az elmúlt pár évtizedben történt gyülekezeti szakadásokra, nem változott semmi az évszázadok során. Nagy baj, hogy a reformáció óta eltelt 500 évet követően ismét azt látjuk, hogy a magukat hívőnek tekintő gyülekezetek szinte kivétel nélkül újból neokatolikus, Baál uralma alatti rendszerben és formában működnek. Ha jobban megvizsgálod te magad is beláthatod, hogy formailag az élő gyülekezet és a fogyó nagyfelekezetek között alig van különbség. Előbbiek a Baál uralma miatt idővel az utóbbi felekezetekhez lesznek hasonlók nemcsak formailag, hanem tartalmilag is, azaz szervezettek, de hidegek és élettelenek lesznek.

3. Templom, imaház

 A Baál szellemétől uralt vezető a rendszer teljessé tételéhez a papi rend működésén túl minél előbb saját tulajdonú, birtokú épületet akar bázisként biztosítani. Szívesen idézik hamisan a Haggeus 2:9 igét, ahol azt mondta Jahve az ószövetségi istentiszteleti rend és lakhelye biztosításához: „Nagyobb lesz e második ház dicsősége az elsőnél – ezt mondja a Seregek URA -, és ezen a helyen békességet adok – így szól a Seregek URA.” 

Az Úr azonban már Dávidnak is azt mondta a 2 Sámuel 7:7-ben: „Amíg csak együtt jártam Izráel fiaival, mondtam-e csak egy szót is Izráel valamelyik nemzetségének, akinek parancsoltam, hogy legeltesse népemet, Izráelt, ilyen szavakat: Miért nem építettetek nekem cédrusfából való házat?” 

Majd a 12. versben: „Mikor pedig napjaid betelnek, és elalszol atyáiddal, föltámasztom utánad a te magodat, amely ágyékodból származik, és megerősítem az ő királyságát.”
És a 13. versben: Ő fog házat építeni nevemnek, és megerősítem királyságának trónját mindörökké.”

Nyilvánvaló, hogy Jahve nem kívánta, hogy házat építsenek Neki, hanem Krisztusról, Dávid utódáról szólt, hogy Ő fog olyan templomot építeni, ami szíve szerint való, és ez akkor teljesedik be megváltoztathatatlanul, amikor az örökkévaló királyság idejébe lépünk. Ettől függetlenül az Úr a sátor helyett épített kőtemplomba költözött, annak megépítése utáni időben. De amikor az Újszövetség ideje eljött, megszűnt az áldozat bemutatása és a papság ószövetségi rendje. Az intézményes rend megváltozásával okafogyottá vált a templom épülete is. Ézsaiás is így szólt a 66. fejezet 1. versében: „Így szól az ÚR: Az ég az én trónusom, és a föld a lábam zsámolya. Milyen házat akartok építeni nekem, és milyen helyet nyugvóhelyemül?” 

Erre Urunk Jézus adta meg a választ a János 2:19-21 versekben: 

„Jézus így válaszolt nekik: Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem. Azt mondták a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt felépíted? Ő pedig testének templomáról mondta ezt.”

Jézus betöltötte a Nátán szájából elhangzó próféciát. A testének megáldoztatásában való hitben bárki bemehet Isten jelentébe, hogy a Vele való közösségben részesülhessen. 

Ez az egyetlen templom és nincs más!

Aki mást állít, Baál szellemétől szól, mert birtokvágy van benne, hogy emberek lelkének gazdája lehessen az újszövetségi gyülekezet hamisítványaként, a saját maga által felépített spirituális intézményében. Ezért a mai gazda-szellem uralma alatt levő szolgálók birtokvágyuktól indíttatva az ószövetségi mintára építik templomaikat, imaházaikat a haggeusi igével bizonyítva az igazukat a testvéreknek, befolyásuk alá gyűrve a testvéreket. Amikor pedig sikerül a saját szívük vágya szerinti épületet felépíteni, akkor azt mondják: Ez az Isten háza.

Ha már Dávidnak és Ézsaiásnak azt mondta az Úr, hogy Én nem úgy gondolom, mint az emberek, mert nem akart az eljövendő kijelentésre árnyékot vetni, azaz az újszövetség népének, így a ma élő egyháznak hamis mintát adni, akkor mennyivel inkább igaz ma, hogy az újszövetség népének a Pál nevével fémjelzett apostoli csoportnak adott minta szerint kell építeni az Isten templomát, ami az Úr teste, azaz a hívő emberekből álló közösség. Az apostoli levelekben részletesen olvashatunk arról, hogy milyen beszédekkel építették a helyi gyülekezeteket, a gyülekezeti összejöveteli hely fontosságának megemlítése nélkül. Ne feledjük, akinek a gyülekezet által használt – legyen saját tulajdonú vagy bérelt – ingatlan Isten házát jelenti és nem csak egy épületet, az szívében a gyülekezetet lecserélte élettelen tárgyra, mert a Baál szellemének szolgája. Ezzel a romlott szívű testvér istentelen formához ragaszkodása a gyülekezet menthetetlen és drasztikus tartalmi torzulását, majd a gyülekezet és a maga vesztét idézi elő.

4. Megfélemlítés

A megfélemlítésről egyértelműen megállapítható, hogy nyilvánvalóan világi, ördögi vezetési módszer. Ennek alkalmazása következtében sorban, egymásra épülve megjelennek a világi vezetési formák, tartalmak egy közösség életében. A világi vezetőket a tréningeken arra tanítják, hogy ne engedjenek senkit közel magukhoz. Ennek bebiztosítására megtanítják őket, hogyan használják a megfélemlítés eszközét. Többen kipróbáltuk, hogy amikor imádkozva a szívünkben egy hit általi döntést hoztunk, hogy nem félünk a világi főnökünktől és semmi mást nem változtattunk csak ezt megtettük, a következő találkozáskor a főnökön látható zavarodottság lett úrrá, pedig nem szóltunk semmit. Megijedt, mert a megfélemlítés eszköze, szelleme nem tudott hatni ránk. Elkezdett félni, hogy nincs hatalma felettünk, illetve azt a félelmet ültette bele ez a szellem, hogy hozzá hasonlóan a hatalmunkat fogjuk gyakorolni felette, pedig mi csak Krisztust tettük gazdánkká helyette.

Mivel a gyülekezet emberek közössége, ezért ugyanez fog megtörténni a gyülekezetben is, ha ezt megteszed. Ha szívedben a gyülekezeti vezetőtől való félelmedtől megszabadulsz a következő fog történni: azokhoz a szolgálókhoz, testvérekhez, akik az Úr alá vetették magukat közel fogsz kerülni, a Baál gazda-szellem alá vetettekkel pedig szembekerülsz. Ebből adódóan állandó konfliktus okozójának bélyegeznek meg ezek a testvérek, és a félelem, amivel Baál gazdájuk pórázon tartja őket, támadásra, félelemkeltésre ösztökéli őket.

Az Ószövetség utolsó verse sokatmondó, hogy mi változik meg alapvetően az Újszövetség beálltával. Ezt olvassuk a Malakiás 4:5-6-ban:

 „Íme, elküldöm nektek Illést, a prófétát, mielőtt eljön az ÚR nagy és félelmetes napja.
És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy amikor eljövök, átokkal ne sújtsam a földet.”

Illésről, mint személyről szoktunk gondolkozni, de meg fogjátok érteni a IV.3  Ébredési összejövetelek, tűz konferenciák részben leírtakból, hogy az Illés neve többet jelent egy személy nevénél. Az Illés szó egy fogalom, egy korszak, sőt az a gondolkodásmód, ami nélkül nem működik az Egyház, mivel Illés neve azt jelenti, hogy AZ ÚR URALKODIK EGYEDÜL, tehát nincs más, akinek uralmat szabad adni az életünkben. Ezért mondja a Szent Szellem, hogy abban, az Ő szerinte való uralomban az apák szíve a fiakhoz, a fiak szíve az apákhoz fog fordulni. Ma ezt úgy mondanánk, hogy megvalósul a generációk együttélése. Láthatjuk majd a későbbiekben, hogy Pál és a szolgatársai életében ott volt Krisztus egyedüli uralma, ezért ott volt minden áldás, ami Isten akaratának beteljesítéséhez kellett, és nem átok volt rajtuk. Az átok az áldás hiánya. Ha meg akarsz szabadulni az átokból, teljesítsd be az áldás feltételeit, és az isteni élet elnyeli a halált, a világosság megszünteti a sötétséget. Ez a harmónia hoz áldást az utódok, az Isten munkáját továbbvivők életére. A malakiási üzenet azonban szó szerint is értendő. Ugyanis amelyik szolgálónak az édesapjával nem harmonikus a kapcsolata, az milyen mintát fog tovább adni? Nem véletlen a presbiter és a diakónus kiválasztásának feltételei között a rendezett család követelménye!

Amikor találkozunk egy testvérrel, szolgálóval és különösen, ha őt egy híres emberként mutatják be, mindenképp vizsgáljuk meg a családi hátterét: milyenek a gyermekei, felesége vagy férje, apja és anyja, valamint a rokonaival való kapcsolata. Ne az ő beszéde alapján tegyünk ítéletet, hanem járjunk utána más forrásból, jussunk be az ő családi közösségükbe, hogy az életmódjukat megtapasztalhassuk. Tulajdonképpen a zsidók is ezt tették a Márk 6:3 szerint Jézus messiás voltának vizsgálatakor, és arra jutottak, hogy Jézus rendezett családi háttérrel rendelkezett, és nem volt nagyobb bármelyiküknél. Sajnos ez a történet csak negatív színben hangzik el a gyülekezetekben, pedig nem a családi háttér megvizsgálásának ez a gyakorlata a hibás, hanem az, hogy az ok-okozat összefüggését téves módon, hitetlenül alkalmazták a zsidók Jézus messiási voltának vizsgálata során. Vagy lássuk meg a János 1:38-39-ben, hogy az első tanítványok hogyan alkalmazták e vizsgálati módot Jézussal szemben, amelynek természetes része volt a mester és tanítványai közötti szoros életközösség.

E héber gyakorlat életünk részévé tételével megmentjük magunkat a hamis testvérektől, és a későbbi megcsalattatástól. Mielőtt valakit Isten szolgájának ismerünk el, ismernünk kell a családi hátterének rendezettségét. Tehát vizsgáljuk meg a testvér kapcsolatait és abból már látni fogjuk, hogy milyen problémák lehetnek az életében. Ezért, ha azt látjuk egy testvérnél, hogy az anyjával rendezett a kapcsolata, de az apja valahol háttérbe került, akkor foglalkozni kell a helyes énképpel, jellemmel, mert biztos segítségre van szüksége a testvérnek, mivel nem látott helyes apaképet, így az Atyáról alkotott torz képe javításra szorul. Ha a Példabeszédek 1:8 szerint az anya az oktatás feladatát szépen elvégezte, de az apa a bölccsé tételt, az életre nevelést, a jó és rossz közötti különbségtételre nevelést elmulasztotta, akkor ébernek kell lennünk. Ha pedig az anya ráadásul az apa távollétének hiányát vagy jellembeli hiányosságait még kompenzálta is, az ilyen szülői háttérrel rendelkező ember lehet okos, képzett, intelligens, nagyszerű adottságokkal, képességekkel megáldott ember, de a torz apakép és ebből adódóan a hamis Atyakép miatt könnyen megtévesztő és befolyás alá hajtható jellemű emberré válhat. Meg kell jegyezni, hogy mindegyikük ilyen „palántaként” kezdte, sőt azt tapasztalom, hogy az ilyen emberek keresik az atyaság területén sérült embereket azért, hogy uralmuk alá hajthassák a következő generációból való „palántákat”. És mivel e „palánták” jó alanyokká válnak, ennek a szellemnek a továbbadójává képezik ki őket a gazda-szellemmel rendelkező hamis testvérek. Fontos ennek a hiányosságnak a beismerése a rossz apaképpel rendelkező testvérek részéről, hogy a helyreállás megtörténhessen, és áldásos lehessen a tevékenységük, ne pedig álságos. Ha az ilyen testvér a segítő szolgálat ellenére sem hajlandó beismerni a hiányosságát, vagy ha be is ismeri, de a teljes gyógyulás útján nem hajlandó végigmenni, akkor kénytelenek vagyunk elengedni, és figyelmeztetni, hogy hamis, érdekből, színből szolgáló testvér fog maradni és az 1 Korintus 3:11-15 szerint a munkája az utolsó ítélet napján meg fog égni, nem fogja a próbát kiállni. Ha inkább a hazugságnak hisz, akkor kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy hamis szolgáló, és a testvéreket is figyelmeztetnünk kell a 2 Thesszalonika 3:1-16 szellemében, hogy így kezeljék őt.

Olvassuk el ismét a Malakiás 4:5-6-ot, és ezen üzenet szellemében elmélkedjünk el rajta, hogy mit üzen ez nekünk, mint újszövetségi hívőknek a gyülekezet építéséhez:

 „Íme, elküldöm nektek Illést, a prófétát, mielőtt eljön az ÚR nagy és félelmetes napja.

És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy amikor eljövök, átokkal ne sújtsam a földet.”

5. Védelem alá helyezés

Egyre gyakoribb az a fenyegetés, félelem alá helyezés a hamis befolyás alatt levő szolgálók, vezetők részéről, hogy ha nem teszel meg valamit, akkor nem vagy védelem alatt. Ez egy óriási hazugság! Ahogy feljebb írtam, ha átadtad Krisztusnak az életedet, és hittel minden általad ismert bűnödet lerendezted, akkor VÉDELEM ALATT VAGY! Vagy úgy gondolod, hogy Krisztus helyett vagy felett, legyen bármiféle vezetőnek mondott ember tud védelmet adni? Ekkor jön a hamis szolgáló álszellemi ködösítése, hogy ez szellemileg értendő, ugyanis amikor nincs veled napközben a vezetőd, ez akkor is működik. Lássuk be, hogy az ilyenfajta szellemi gyámkodás a karizmatikus misztérium egyik fajtája, ami valójában nem más, csak egy újabb vezetői eszköz, egy lelki technika. Úgy hívják manipulálás. A Galata 4:1-7 azt mondja, hogy nem vagy „gyám”, mai szóhasználattal nevelőtanár felügyelete alatt, mert már az Atya fiává lettél. Ezért válik sok ember élete gyengévé, erőtlenné, mert másoktól függőek. Így önfenntartóvá, öngerjesztővé válik ez a rendszer mindaddig, amíg felismerve ezt meg nem térsz, meg nem szabadulsz ennek a rendszernek a függőségéből.

A gyámság alá helyezés egyik rossz példája az úrvacsora mai gyakorlatával való visszaélés. Pál az 1 Korintus 11:27-33-ban a bűntől való megtisztulásra hívja fel a közösség figyelmét. Itt az egymást ismerő testvérek veszik az úrvacsorát egy házban, ahol együtt esznek, amikor is látják és hallják, ha egy testvér nincs jól vagy akár sorozatosan hiányzik. Az egész alkalom e formában való gyakorlása a csoport önvédelmi mechanizmusára épül, ahol mindenkinek érdeke, hogy Isten akaratában megnyugodva menjen majd el ki-ki az otthonába. Ezzel szemben a mai gyakorlat, hogy egymást alig ismerő testvérek egy nagy helyre összejönnek, ahol a csak erre kijelölt személy vagy személyek osztanak kenyeret és bort, miután elhangzik a 29. vers, amivel persze e rendszer hiányosságából adódóan, egyéb eszköz hiányában félelem és nyomás alá helyezik a bűnt elkövetőt, hogy egyedül oldja meg a baját, ha tudja. Sajnos e nyomorúság arra kényszeríti a bűnöst, hogy vagy nem megy el ilyenkor gyülekezetbe, vagy az alkalom elején, esetleg végén a „szakemberhez” megy imáért. Ehhez a gyakorlathoz ragaszkodásból létrejövő hiányosságok szintén önfenntartóvá teszik ezt a függőségi elven működő rendszert, ezért ebből a gyakorlatból is mielőbb meg kell térni. Vissza kell térni az eredeti formához, így megszabadulva az akadályozó formától a helyes tartalom is szépen kialakul.

 Összefoglalva: a védelem egyetlen módja és legmagasabb szintje, ha Krisztusnak, illetve a Krisztus szelleme által munkálkodó embereknek, eseményeknek engedelmeskedő életet élsz.

6. Nem hagyván el a magunk gyülekezetét

Egy szintén közismert módja a megfélemlítésnek, amikor a Zsidók 10:25 igehelyet téves módon értelmezik, mintha a felekezetből való eltávozás az Isten kegyelméből való kiesést jelentené, pedig pont fordítva van. Ha a felekezeti szellemtől szabad vagy, akkor fogod a gyülekezeted felé a legjobban betölteni küldetésed.

Csak példának okáért nézzük meg mondjuk egy bibliaszoftverrel, hogy az evangéliumokban a „szabad” szótőre milyen konfliktusok esetleírásaival találkozunk. A felekezeti rendszer hívei Jézust és/vagy tanítványait a Szent Szellemnek engedelmeskedő hitéletből – kivétel nélkül – a „nektek nem szabad tenni valamit” megfélemlítéssel – a lelkük megszerzésével – próbálták a saját felekezetükbe visszakényszeríteni. Egymás után két ilyen esetet láthatunk a Máté 12:1-15-ben. Figyeljük meg, hogy mit mond és tesz a felekezeti fogságban levőkhöz képest a mi Urunk. Tehát éljük meg a Zsidók 10:25 igét úgy, ahogy azt a Szent Szellem leírta: legyünk a Krisztus követői, el nem hagyva a Jézus személye körüli csoportosulást.

-§-

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és honlapcímének megadásával: https://keskenyut.wordpress.com 

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: Keresztyénség, Szellemi harc, Tanítások, vezetés
Címke: , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.