Keresztyén alaptanítások 03 – Zac Poonen

A választás hatalma

The Power of Choice

PDF formátumban letölthető itt

Mi a bűn? Az emberek beszélnek a bűnről, de nagyon gyakran nem értik, hogy mi is az. Aztán rájövünk, hogy a bűn az, ami eltávolít minket Istentől. Fontos, hogy megértsük ezt.

Miért viselkedik néhány ember gyakran úgy, mint az állatok? Nem érzed úgy néha, hogy talán te magad is pontosan úgy viselkedsz – ha becsületesen bevallod – mint egy állat? Az a mód, ahogyan néhány ember egymással viselkedik az olyan, mint amikor a kutyák egymásra vicsorítják a fogaikat. Mit lehet erre mondani? Azt, hogy az ilyen emberek inkább csak a testi szükségleteikben és a saját jólétükben érdekeltek a földön, szemben azokkal a dolgokkal, amelyek a földi létezésükkel kapcsolatosak.

Miben érdekelt egy állat? Egy állatnak nincs szellemi értékrendje. Nem létezik olyan állat a világon, amelyik Istenre gondolna. Sosem fogtok találni istenfélő majmot vagy kutyát letérdepelve bárhol vagy bármi hasonló imádó dolgot cselekedve. Amikor azonban az emberről van szó, még a dzsungelekben lévő természeti népek és a pogányok is, akiknek semmi ismeretük nincs az istenfélelemről, akiket sosem tanítottak semmire, ők is érzik, hogy létezik egy jó isten, akit ők valamilyen módon megharagítottak. Ez az oka annak, hogy áldozatokat végeznek. Lehet, hogy a napot vagy a fát imádják, vagy valami mást, valami teremtett dolgot. Az ember rendelkezik egy olyan érzékkel, hogy felelős valamilyen felsőbb lény felé. Az állatoknál nincs ilyen.

Mi az tehát, amiben egy állat érdekelt? Evés, alvás, szexuális kielégülés, a saját kicsinyeiről való gondoskodás, és ez minden. Az állatokat mindig a fejüket a földre hajtva látod. Ők mind földi dolgokban érdekeltek. Nekik nincs jövőjük. Amikor elpusztulnak porrá válnak; ez minden. Az ember azonban arra van teremtve, hogy elsődlegesen Isten gyermeke legyen. Természetesen testünk is van. Szükségünk van élelemre, Isten szexuális vágyakkal teremtett minket és szükségünk van alvásra is. Mindezek a dolgok rendben vannak. Semmi rossz nincs ezekben, feltéve, hogy helyénvaló módon töltik be ezeket. Ha éhesek vagyunk, nem kell lopnunk azért, hogy együnk. Léteznek szabályos módjai a megélhetésünknek. Van helye az alvásnak, de nem lehet aludni akkor, amikor kötelességeid vannak és meg kell cselekedni valami fontos dolgot. Hasonló a helyzet a szexuális kielégüléssel. Isten annak betöltésére rendelte a házasságot. Vannak szabályos keretek, amiket Isten eltervezett az ember számára, hogy betöltse ezeknek az étkezési, alvási és szexuális kielégülésnek a szükségleteit.

Az állatok nem így gondolkoznak. Ők nem szabályok szerint élnek. Ők megpróbálják betölteni ezeket a vágyaikat bármilyen lehetséges módon. Még úgy is, ha harcolniuk kell egy másik állattal és darabokra kell tépni azokat, nem számít. Amikor egy ember viselkedik így, akkor azt mondhatjuk, hogy lesüllyedt egy állat szintjére. Amikor az embernek nincs szellemi értékrendje és csak földi dolgokban érdekelt, akkor elmondhatjuk, hogy az állatok szintjére süllyedt. Isten azonban nem ilyennek teremtett minket. Ő önmagához hasonlónak teremtette az embert – erkölcsösnek, becsületesnek, jellemesnek és önuralommal rendelkezőnek – és nem olyannak, hogy állati szenvedélyek rabszolgái legyenek. Azt gondolom az tény, hogy mi emberek okosabbak vagyunk, mint az állatok; műveltek vagyunk és meg tudunk oldani matematikai problémákat, ellentétben a kutyával vagy a majommal, de ez nem tesz minket szükségképpen jobbá náluk. Azt gondolom, nagy különbség van aközött, hogy okosabbak vagy jobbak vagyunk náluk. Azt tapasztaljuk, hogy az okos, képzett emberek is gyakran a pénz, a szexuális vágy, a harag, a keserűség és az önzés rabszolgái. Annak ellenére, hogy a tudomány doktorai, intelligensek és okosak, a viselkedésük pontosan olyan, mint az állatoké. Tudod, hogy miért? Mert nem foglalkoznak az életük legfontosabb problémájával; ez pedig a bűn.

Van egy rész bennünk, sokkal mélyebben, mint az elménk. Sok ember azt gondolja, hogy az ember csak test és elme, vagy test és lélek, ami az értelmünkből, érzéseinkből és a személyiségünkből áll. Nem, az embernek mélyebb része is van ennél. Az embernek van egy része, ami sokkal mélyebb, mint a lélek. Ezt a Biblia a szellemünknek hívja.  A szellemünk az, ami ráirányítja a figyelmünket arra a tényre, hogy Isten létezik; az állatok nem rendelkeznek ilyennel. Ezért van minden káosz, zavar, betegség, és gonoszság ebben a világban, ami közvetlen következménye annak, hogy az ember nem engedelmeskedik Istennek; figyelmen kívül hagyja azt, amit a szelleme sugall, hogy meghallja Isten hangját; figyelmen kívül hagyja azt, és a gonoszra hallgat.

Egy korábbi tanulmányban azzal foglalkoztunk, hogy Isten szabad akaratot adott az embernek. Ha nem lenne szabadságunk, ahogyan abban a tanulmányban mondtam, akkor olyanok lennénk, mint a robotok. Automatikusan engedelmeskednénk Istennek, mint egy robot, így viszont nem válhatnánk soha Isten gyermekeivé. Egy robot nem lehet a gyermeked. Isten vállalta a kockázatot, és elmondhatjuk, hogy van lehetősége az embernek, hogy ne engedelmeskedjen Istennek. Az engedetlenségével, az ördög által megtévesztve, az ördögre hallgatva viszont, káoszt és zavart hoz ebbe a világba. Isten ennek ellenére kész volt vállalni a kockázatot, mert azt akarta, hogy gyermekei legyenek. Isten vágyott olyan emberekre, akik önként, szabadon választva, és nem kényszerből engedelmeskednek neki. Az első férfi és nő, akiket Isten teremtett, Ádám és Éva teremtésükkor bűntelenek voltak. Nekik is választaniuk kellett, ha szentek akartak lenni. Szabad akaratuk volt és úgy döntöttek, hogy engednek a gonosz kísértésének.

Hogyan tudod meg például, hogy a gyermeked fog-e engedelmeskedni neked, ha elhelyezed őt egy teremben, szabadságot adva neki, hogy megtehet bármit, amit akar? Feltéve, hogy elmész otthonról és azt mondod a fiadnak, a kisfiadnak: ‘Bármit csinálhatsz, amit akarsz, míg visszajövök.’ Így sosem fogod megtudni, hogy a fiad engedelmeskedett-e neked vagy sem. Ha szeretnéd kideríteni, hogy a fiad engedelmes-e vagy sem, akkor valami ilyesmit mondanál neki: ‘jól van, bármit megtehetsz, amit szeretnél ebben a házban, kivéve egy dolgot. Nem nyithatod ki a kekszes dobozt és nem ehetsz belőle egyáltalán, miközben papa és mama távol vannak.’ Ha bármi hasonló megszorítást teszel, rájöhetsz, hogy engedelmes-e. Megtehet bármit: játszhat, olvashat könyveket, megtehet bármit, de van egy dolog, amit megmondtál neki, hogy ne tegyen. Amikor hazajössz, és azt látod, hogy megtette azt a dolgot, amit megmondtál neki, hogy ne tegyen, meg tudod állapítani, hogy engedelmes volt-e vagy sem. A kísértés azért szükséges az ember számára, hogy megpróbálja az engedelmességét; hogy az ember választhasson, és azt mondhassa: ‘nemet mondok valamire és igent Istenre.’

A Bibliában azt olvassuk, hogy amikor Isten Ádámot és Évát teremtette, elhelyezte őket egy kertben és azt mondta nekik, hogy annak a kertnek bármelyik fájáról ehetnek. Csodálatos fák voltak rengeteg jó gyümölccsel, és Isten azt mondta, hogy megehetnek bármit. Hasonlóan ahhoz, mint amikor azt mondod a fiadnak, hogy megtehetsz bármit kivéve egy dolgot, Isten is ezt mondta Ádámnak és Évának: ‘Egy dolog van, amit nem szeretnék, ha megtennétek: van egy különleges fa, amiről nem szeretném, ha ennétek.’ Ez nem volt nagyon nehéz. Ezer más fa volt ott kiváló gyümölcsökkel, amihez odamehettek volna.  Ott volt egy másik fa, amit az élet fájának hívtak, amihez szintén odamehettek volna. Isten nem azt tervezte el, hogy ott volt 1000 fa és azt mondta volna nekik, hogy ne egyenek 999-ről és csak egy fáról ehetnének. Ekkor mondhatnánk, hogy ez nehéz lenne. Azt gondolom, hogy ha otthon hagyod a fiad és azt mondod neki, hogy ott van 999 dolog, amit nem tehet meg, ő valószínűleg nem is emlékezne azokra. Ha megengeded neki, hogy egyetlen dolgot tehet meg, az nehéz dolog lenne, de nem így van. Otthon hagyod a fiad és azt mondod neki, hogy bármit megtehet, amit akar, kivéve egy dolgot, amit nem tehet meg. Hasonló módon Isten is azt mondta Ádámnak és Évának, hogy csak egyetlen fa az, amiről nem ehetnek.

Látjuk a kísértés célját. Az az ember érdekében van, hogy szentté váljon. Ha valaki nemet mond a kísértésre, akkor szentté válhat, ha azonban igent mond a kísértésre, akkor bűnt követ el. Ez a választás szükségszerű. Már láttuk ennek az okát, ami a választás szabadsága. Arról a kísértésről, amivel Ádámnak és Évának szembe kellett néznie, és annak eredményéről a Biblia első könyvének 2. és 3. fejezetében olvasunk.

Sok különbség van az ártatlanság és a szentség között. 

Az ártatlanság az, amit egy csecsemő esetében látunk. Egy csecsemő ártatlan a jót és rosszat tekintve, nem szent és nem is tökéletes. Ha egy csecsemő felnő, erős jellemű emberré kell válnia, amihez döntéseket kell meghoznia. Ádám bár fizikailag felnőtt férfi volt, de bizonyos értelemben olyan volt, mint egy csecsemő. Ártatlan volt és meg kellett hoznia egy döntést a rossz elutasítására és Isten választására annak érdekében, hogy érett, szellemi emberré váljon, amilyennek Isten szerette volna, hogy legyen. Ebből megértjük az okot, hogy Isten miért engedi meg nekünk, hogy a vágyainkon keresztül meg legyünk kísértve olyan dolgokkal, amiről tudjuk, hogy rossz és miért engedi meg a Sátánnak, hogy kísértsen minket. Amikor elutasítjuk, hogy engedjünk a gondolati kísértéseknek, tudod, hogy mi történik ilyenkor? Minden esetben, amikor nemet mondasz egy kísértésre, azzal fejleszted a jellemed. Az, hogy milyen személyiség típus vagy ma, az pusztán annak az eredménye, hogy milyen döntéseket hoztál az életedben ez idáig. Ha mások körülötted jobbak, az azért van, mert ők jobb döntéseket hoztak, és ha te rossz vagy, az azért van, mert rossz döntéseket hoztál.

Nem tudunk semmit kezdeni a múltunkkal, de kezdhetünk valamit a jövővel. A bűn a gonoszság választása és a szentség pedig Isten választása. Jézus azért jött, hogy bemutassa ezt, hogy tudhassuk mi a jó nekünk. Jézus nemcsak azért jött, hogy megmutassa nekünk, hogy mi a jó, azért is jött, hogy segítsen nekünk. Kész vagy elmondani egy rövid imát, hogy ‘Uram én nem tudok semmit kezdeni az életem elmúlt éveivel, de szeretnék tenni valamit a jövő érdekében. Szeretnék olyan döntést hozni, ami tetszeni fog neked. Úr Jézus, segíts ebben nekem!’ Ő fog neked segíteni.

-§-

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és a CFC honlapcímének megadásával: www.cfcindia.com

Fordította: Abonyi Sándor (https://keskenyut.wordpress.com 

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Christ in an uncompromised way. Pioneer, who tries to walk on the way of the minority, cleansed from traditions, making it clear for others to walk on, as well.
Kategória: keresztyén alaptanítások, Tanítások
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.