Keresztyén alaptanítások 30 – Zac Poonen

A dicsőítés megnyitja a zárt ajtókat

Praise Opens Closed Doors

PDF formátumban letölthető itt

Még egy tanulmányunk lesz erről a csodálatos kulcsról, a dicsőítésről, ami minden ajtót megnyit és szabaddá tesz minket az olyan helyzetekből, mint a börtön.

Az utolsó tanulmányunkban a 2 Krón. 20-at néztük meg. Ez az egyik legnagyszerűbb kép az egész Bibliában arról, hogy a dicsőítés szelleme le tudja győzni az ellenséget, és megszabadít egy olyan helyzetből, amikor körül vagy véve olyan problémákkal, amiket nem tudod, hogyan kezelj. A hit mindig dicsőítést eredményez.

Jézus mondta: ‘Ha hisztek, semmi sem lesz lehetetlen nektek.’ Ha bízol Istenben, sohasem leszel csalódott. Az emberek csalódást okozhatnak neked, de Isten sosem fog. Isten kivárhat, hogy válaszoljon az imádra és kivár, mielőtt megoldja a problémádat, megnyitja a börtönajtót, de egy napon minden bizonnyal meg fogja tenni azt. Ő nem akarja, hogy a gyermekei meg legyenek kötözve, hanem azt akarja, hogy szabadok legyenek a szellemükben. Testileg lehetnek bezárva; Pál be volt zárva, Péter is be volt zárva; mégsem ölték meg őket. Isten mindig azt akarja, hogy a szellemedben olyan legyél, mint a levegőben repülő madár, mint a repülő sas a levegőben, és ez a dicsőítés szelleméből származik. Egy sas csapkodja a szárnyait és felemelkedik. Ez annak a képe, amikor a keresztyének teljes szívvel dicsőítik Istent.

Szeretnék kiemelni egy-két dolgot nektek a 2 Krón. 20-ból, ahol Jósafát körül volt véve sok ellenséggel, akik túl sokan voltak, hogy elbírjon velük. Isten megengedi, hogy belekerüljünk olyan helyzetekbe, ahol azt látjuk, hogy teljesen magunkra maradtunk és gyengék vagyunk. Egyszer, amikor Jézus az imáról beszélt, úgy ábrázolta a gyülekezetet, mint egy szegény, elhagyatott, idős özvegyet, akit valamilyen ellenség gyötör (Lukács 18). El tudod képzelni ezt gondolatban? Egy szegény, elhagyatott, idős özvegy, akit néhány erős férfi zaklat, és nincs férfi a házában, sem férj, sem fiú és nem tudja, mit tegyen. Ezek a férfiak zaklatják őt, talán a lakbér miatt, vagy, hogy kitegyék a házból, vagy nem adják neki vissza, ami a saját tulajdona, vagy valami hasonló. Elmegy a bíróhoz és kéri a bírót, hogy segítsen rajta.

Nos, milyen kép van itt a gyülekezetről? A gyülekezet nem egy erős „energiától duzzadó férfi.” Nem, Jézus úgy ábrázolta a gyülekezetet, mint egy segítségre szoruló özvegyet. Ilyenek vagyunk? Igen, ilyenek. Isten tette a gyülekezetet gyengévé a földön, hogy az Úrtól függjön. A korai keresztyéneket az oroszlánok elé vetették. Igen, ők nem voltak képesek megvédeni magukat fizikailag a hatalmas Római Birodalommal szemben, de szellemükben szabadok voltak. Isten megengedi nekünk, hogy gyengék legyünk, mert csak amikor gyengék vagyunk, akkor tudjuk megtapasztalni a benne való hitet. Különben hajlamosak vagyunk rá, hogy a saját erőnkben bízzunk. Ezért Isten megengedte, hogy olyan sok ellenség vegye körül Jósafátot, amint a 2 Krón. 20:2-ben olvassuk. Jósafát azt mondta: „Uram, mi gyengék vagyunk.” Nos, ha 1 vagy 2 ellenség jött volna, nem mondta volna ezt, de Isten megengedte, hogy sok ellenség jöjjön. Ezt mondta az Úrnak: ‘segítségre szorulunk, mi valójában nem tudjuk kezelni ezt a helyzetet.

Amikor a bűn legyőzött, amikor a Sátán legyőz, azt mondod, hogy ez azért van, mert gyenge vagy. Nem, barátom, ez nem azért van, mert gyenge vagy, hanem azért mert erős vagy! Valójában erős vagy. Ez az oka, hogy vereséget szenvedtél. Ha gyenge lennél, Istent hívnád segítségül és megtapasztalnád a segítségét és győztes lennél. Csak a gyenge emberek tudják dicsőíteni Istent. Az erős emberek magukat dicsőítik. Ezért azt látjuk, hogy csak az erős személynek van erős véleménye, erős szúrós szavakat mond másoknak és gyorsan elítél másokat. Ilyen vagy? Ha igen, akkor nem vagy gyenge, egy gyenge személy nem tesz ilyet.

Tételezzük fel, hogy bemész a kórházba, ahol látsz egy férfit csövekkel a szájában és az orrában, aki magatehetetlen; alig tud beszélni, mert gyenge. Nem látod, hogy másokat kritizálna. Nem, csak amikor meggyógyul, és ismét megerősödik, akkor kezd szemrehányást tenni másokra: az orvosokra, a nővérekre, az ellenségeire és a rokonaira. Éles szavakat mond és megítél másokat, amikor visszanyeri az erejét, de amikor gyenge, nem mond semmit, csak fekszik és segítségre szorul.

Te milyen vagy, nem erős vagy? Az erős emberek legyőzött emberek, mert azt olvassuk a 2 Kor. 12:9-ben, hogy Isten azt mondja: “Az Én erőm erőtlenség által végeztetik el.” Ezért engedi meg Isten, hogy gyengék legyünk. Amikor vitatkozol és veszekszel az emberekkel, akkor gyenge, vagy erős vagy? Erős vagy, és az erős emberek könnyű célpontjai a Sátánnak. Isten megengedi, hogy megnyerje a csatát azokkal szemben, akik vitatkoznak. Így nyerte meg a csatát Éva ellenében is. Ezért engedi meg Isten nekünk, hogy gyengék legyünk.

Mit tanulhatunk meg Lázár történetéből? Azt olvassuk, hogy amikor Jézushoz eljutott a híre, hogy Lázár haldoklik, Jézus azt mondta: ‘Egy kicsit még várni fogunk és később majd megnézzük őt.’ Miért cselekedett így? Mert ameddig Lázár beteg volt, még volt egy kis ereje. Az ereje fokozatosan gyengült és mindaddig gyengült, míg egy nap meghalt. Amikor valóban gyenge lett és meghalt, Isten feltámasztotta őt. Mi a tanulság ebből? Az, hogy Isten előbb gyengévé kell, hogy tegyen minket, mielőtt munkálkodni tudna bennünk. Amikor Jósafát eljutott ide és azt mondta, ‘gyengék vagyunk, nem tudjuk, hogy mit tegyünk, de rád tekintünk; várjuk, hogy Te munkálkodjál helyettünk’ (2 Krón. 20:12), Isten cselekedett.

Nos, a világban lévő hívőknek három kategóriája van. Figyelj arra, amit mondok és meglátod, hogy melyik kategóriába tartozol! Első: azok, akiknek óriási önbizalmuk van. Nagyon erősek, ismerik a Bibliát, imádkoznak és böjtölnek, alkalmasnak tartják magukat és nagy önbizalmuk van; bíznak a saját képességükben. Lehet, hogy nem imádkoznak, és nem is böjtölnek, de erősek magukban, erőteljes személyiségek. Az ilyen hívők sosem képesek semmi maradandó munkát végezni Isten számára. A hívők második kategóriájába tartoznak azok, akik nem bíznak magukban, és nem bíznak Istenben sem. Elmondhatják, hogy nem erősek, hanem gyengék, akik segítségre szorulnak; bűnösök, semmirekellők, de néha nem is hiszik el, hogy Isten bármit is tesz értük, vagy általuk, mert úgy érzik, Isten nem sok mindent tehet. Az ilyen hívők is használhatatlanok Isten számára. Nos, a harmadik kategóriába tartoznak azok a hívők, akik valóban használhatók Isten számára: ők azok, akik egyáltalán nem bíznak magukban, hanem egyedül Istenben. Akik azt mondják, mint Josafát: ‘Gyengék vagyunk, nem tudjuk, mit tegyünk, de bízunk benned Urunk. Nem tudjuk, hogyan oldjuk meg ezt a helyzetet, de bízunk benne, hogy te megoldod azt.’

Emlékezzetek erre: mondjuk azt, hogy gyengék vagyunk, nem tudjuk megoldani ezt a problémát. Neked is bíznod kell Istenben. Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni. Pusztán annak megvallása, hogy semmik vagyunk, semmit sem ér és ostobaság, nem alázatosság; csak hitetlenség. Jézus sosem vallott meg ilyet. Jézus a legalázatosabb személy volt, aki a földön élt.

Amikor végül is azt mondták: ‘Uram, bízunk benned,’ akkor azt olvassuk, hogy ott előállt egy próféta és Isten elküldte az üzenetét rajta keresztül. Azt mondta: ‘Ne féljetek, mert nem ti harcoltok ellenük, hanem Isten. Nem nektek kell harcolnotok; csak maradjatok veszteg és meglátjátok az Úr szabadítását.” (2 Krón. 20:15-17). Maradjatok veszteg és meglátjátok, hogy Isten mit fog cselekedni: kiknek mond Isten ilyeneket ma? Azoknak, akik ezt mondják: ‘Uram, mi gyengék vagyunk, de benned bízunk.’ Ők sosem fognak csalódni és zavarba jönni. Van egy csodálatos ígéret a Róma 10:11-ben, “…. Aki Őbenne bízik nem szégyenül meg.” Milyen csodálatos vers! Így indultak el és a 2 Krón. 20-ban azt olvassuk, hogy elkezdték dicsőíteni az Urat, és az ellenség súlyos vereséget szenvedett.

Nos, egy másik példát is láthatunk erre a Jónás könyvében. Ismeritek Jónás történetét, nem? Jónás nem engedelmeskedett Istennek és elfutott előle. Felszállt egy ellenkező irányba menő hajóra, mint ahová Isten akarta őt küldeni. Isten azon emberek által állította meg őt, akik kidobták a hajóból. Amint kidobták a hajóból, ott volt egy nagy hal, ami lenyelte őt. A Jónás 2:1-ben ezt olvassuk: “Az Úr küldött egy nagy halat, hogy nyelje le Jónást, és a hal gyomrában volt három nap és három éjjel.” Mit tett három nap és három éjjel – nem tudjuk. Talán küzdött, hogy kijusson a hal gyomrából, mert a Jónás 2:1 azt mondja: ‘Miután eltelt három nap és három éjjel, elkezdett imádkozni.’

Nos, nagyon gyakran így vagyunk mi is. Amikor belekerülünk egy problémás helyzetbe, valami hal gyomrához hasonlóba, magunkat zárjuk be. Kezdetben nem imádkozunk. Megpróbálunk kiszabadulni onnan valami módon, néha sok napon vagy héten keresztül. És amikor már semmi sem sikerül, akkor kezdünk el imádkozni, ahogy Jónás is tette. Három nap és három éjszaka nem tett semmit. Megpróbálta, de minden alkalommal, amikor megpróbált kijutni a hal száján, visszacsúszott. Ekkor elkezdett imádkozni. Ahogyan mondtam korábban, Isten arra vár, hogy a saját erőnk végére érjünk. Itt is ez a tanulság.

Ekkor Jónás imádkozott, imádkozott, imádkozott, és még mindig nem történt semmi. Aztán egy másik dolgot látunk. Végül a 10. versben azt látjuk, hogy elkezdett hálát adni az Úrnak. Azt mondta ‘‘hálával áldozom neked,” és akkor a 11. versben azt olvassuk, hogy az Úr szólt a halnak, hogy vesse ki Jónást a szárazföldre. Mikor parancsolta meg az Úr és mikor tette meg ezt a hal? Amikor Jónás elkezdte dicsőíteni az Urat. Ez a Zsoltár 50:23 beteljesülése: „Aki hálával áldozik, az dicsőít engem, és aki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.” Ugyanerről van szó a Jónás 2:10-ben is. 

Nézzünk még meg egy utolsó példát az Ap.csel. 16-ban. Ott azt olvassuk Pál apostolról és Silásról, hogy be voltak zárva a tömlöcbe. Mit tettek a börtönben? Ahelyett, hogy aludtak volna, ahelyett, hogy panaszkodtak és morgolódtak volna, elkezdték dicsőíteni az Urat. Az Ap.csel. 16:25-26-ban pedig már azt olvassuk: „És amikor dicsőítették az Urat, az Úr megnyitotta a börtön kapuit.” Az ígéret ismét beteljesedett!

Kedves barátaim, a kulcs minden hal szájához Isten kezében van; minden börtönajtóhoz, minden helyzethez, amiben vagytok. Ha dicséritek Istent és leálltok a panaszkodással, minden ajtót meg tud nyitni. Nincs ajtó, amit az Úr ne tudna megnyitni. Csodák történnek, amikor elkezded dicsőíteni Istent hittel.

– § –

Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és a CFC honlapcímének megadásával: http://www.cfcindia.com

Fordította: Abonyi Sándor (https://keskenyut.wordpress.com

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Christ in an uncompromised way. Pioneer, who tries to walk on the way of the minority, cleansed from traditions, making it clear for others to walk on, as well.
Kategória: Gyógyulás-szabadulás, keresztyén alaptanítások, Szellemi harc, Tanítások
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.