Lelki vagy szellemi? – Zac Poonen

(Ez az írás a Soulish Or Spiritual című video magyar fordítása)

PDF formátumban letölthető itt

Ma szeretnék egy kis „húst” (kemény eledelt) adni nektek, amin elrágódhattok. Elég régóta isztok már tejet, ezért remélem, már mindannyian készen álltok erre.

A témám: „Lelki vagy szellemi?”

Van itt egy olyan szó, amit sok keresztyén talán soha nem hallott: lelki. Hallottunk olyat, hogy testi, vagy szellemi. Mindig azt gondoltuk, hogy csak két lehetőség van. Nem, három van, és ha nem értjük meg, hogy három van, sosem érhetjük el azt, hogy valóban szellemiek legyünk, és ez lehet az oka annak, hogy nagyon izgalomba jövünk az Úrért vasárnap délelőtt, de meglehetősen lehangoltak vagyunk hétfőn és kedden. Mert még nem értettük meg, mit jelent folyamatosan szelleminek lenni, hogy a Szellemben éljünk. Most lapozzunk az 1 Thessz. 5:23-hoz, ami azt mondja nekünk, hogy az embernek három része van. Az ember szellem, lélek és test. Isten egy háromság: három személy egy Istenben. Egy ember három részből áll, nem kettőből. Sok keresztyén úgy gondolja, hogy két részből állunk: Egy láthatóból, ami a test, és egy láthatatlanból, ami a lélek. Azonban van egy szellemünk mélyebben, mint a lélek. Ezért mondja a Biblia azt, hogy a szellemünket, a lelkünket és a testünket meg kell őriznünk teljes egészében feddhetetlenül Jézus visszajöveteléig. Ez az első dolog, amit látnunk kell. Akit a testi vágyai irányítanak, az testi ember, akit pedig a Szent Szellem irányít az életében, az szellemi ember. A kettő között azonban lehet olyan, hogy egy embert a lelke vezérel, azaz az emberi személyisége. Ebben az esetben ő egy lelki ember, nem pedig szellemi. Itt jöhet be a megtévesztés. Sok ember lelki életet él, és azt gondolja, hogy szellemi. Szeretném ezt most megmagyarázni.

Ahogy mondtam, ez az a bizonyos rágós „hús”, de szerintem készen vagyunk ennek megrágására. Megpróbálom a „húst” darabokra vagdalni, hogy könnyebb legyen megrágni. Tudjátok, az egyik dolog, amit a Szent Szellem a Zsidóknak írt levél 5. fejezetében mond az az, hogy elérkezett az ideje annak, amikor már „húst” kellene ennetek. Zsidó 5:12 azt mondja, hogy mostanra már tanítóknak kellene lennetek, de még mindig tejet isztok, és ez egy csalódás az Atya számára, mint ahogyan minden szülő csalódott lenne, ha a gyereke még mindig tejet inna, amikor már 10 éves, és még nem tud rágni. Már több mint két éve vagy hívő? Több mint két éve születtél újjá? Akkor már húst kellene ennünk, és el kell hagynunk a tejivást.

Nézzünk most meg egy másik verset, ez pedig a Zsidó 4:12. Itt azt írja, hogy Isten igéje egy szétválasztást eredményez, a teljes szétválasztását a léleknek és a szellemnek. Isten Igéje tehát azt keresi, hogy bejusson a lélek és a szellem közötti köztes részbe, hogy behatoljon a szellemünkbe.

Ezek olyan igeversek, amelyeket bizonyára mindannyian olvastatok, mert benne vannak a Zsidóknak írt levélben, de talán sosem gondolkodtatok el rajta komolyan. Talán sosem elmélkedtetek rajta. Ez egy tragédia sok keresztyénnél, hogy amikor egy nehéz vershez érkeznek, egyszerűen csak átugorják, és tovább mennek a következő versre. Így azonban sosem részesültök szellemi képzésben. Meg kell állnunk, és azt mondani… (befejezetlen mondat) Tudjátok, néha, amikor a Szentírás olvasása közben megakadok egy versnél, az olyan, mint egy piros közlekedési lámpa, ahol megállok. Másnap reggel, amikor felébredek, még mindig ugyanannál a versnél tartok, és igazából így értettem meg a Szentírást. Nem akarok addig továbblépni egy versen, amíg Isten meg nem mutatja, hogy mit jelent. Ha valóban tiszteled Istent és az Ő Igéjét, a Szentírás minden verséről tudni akarod, hogy mit jelent. Mit jelent az, amikor azt mondja, hogy Isten igéje elhat egészen a lélek és a szellem szétválasztásáig. Ha már mondjuk 10 éve vagy hívő, és valaki felteszi neked ezt a kérdést, akkor meg kellene tudnod válaszolni. Ezt szeretném elmagyarázni nektek.

Nézzünk meg most egy másik verset, a János 1:14-et. Ez a vers Jézusról szól. A pontos fordítása ennek, ahogyan a NASB fordítás írja: „Az Ige hússá lett, és közöttünk vert sátrat (hajlékot).” Nem lakott, hanem sátrat vert. Nagyon érdekes, hogy a Szent Szellem a „sátrat vert” kifejezést használja, mert ez az ószövetségi hajlékra (sátorra) emlékeztet minket. A Mózes 2. könyvében, Isten a Biblia 10-15 fejezetén keresztül magyarázza el a hajlékot (sátrat), és aztán az Újszövetségben a Zsidóknak írt levélben utal rá, a Zsidó levél 9. fejezetében. Sajnos ez nem egy népszerű fejezet a keresztyének körében. Nem szeretjük rágni a húst, és ez az oka annak, hogy sosem növünk fel. Ezt akarom ma elmagyarázni. Jézus közöttünk vert sátrat, Ő volt a szellemi ember tökéletes példája. Nem csak azért jött a földre, hogy meghaljon a kereszten, azért is jött, hogy megmutassa nekünk, mi Isten akarata: hogyan éljen az ember, hogyan éljünk te és én. Ő ezt nemcsak megmutatta, hanem azt is mondta: amikor felmegyek a Mennybe, imádkozni fogok az Atyához, és Ő el fogja küldeni a Szent Szellemet. Pünkösd napján el is küldte, hogy úgy élhessünk, ahogyan Jézus élt. Az 1 János 2:6 azt mondja, hogy ha valaki keresztyénnek mondja magát, akkor a Living Bible fordítás szerint, úgy kellene élnie, ahogyan Jézus élt. Nos, a legtöbb keresztyén azt mondja, hogy ez lehetetlen. Igen, ez lehetetlen a Szent Szellem ereje nélkül. Hadd magyarázzam el először is, hogy minden újjászületett keresztyénben lakozást vett a Szent Szellem.

Ha nincs benned a Szent Szellem, akkor még nem vagy újjászületve. Ha nem vagy ebben biztos, hadd mutassam meg a Róma 8:9 verset. Ezt a verset fontos megjegyezni, hogy sose legyen kétséged efelől. A Róma 8:9 utolsó része azt mondja, hogy ha valakiben nincs meg a Krisztus szelleme, ezt itt írja a vers utolsó részében, akkor az az ember nem az Övé. Ez kristálytiszta. Krisztus szelleme a Szent Szellem. Ha nincs meg benned a Szent Szellem, akkor te nem vagy az Övé, még nem is tértél meg. Viszont, ha benned van a Szent Szellem, az nem jelenti azt, hogy be vagy töltekezve Szent Szellemmel. A legtöbb keresztyén nincs betöltekezve Szent Szellemmel. Azt szeretném elmagyarázni, hogyan tudunk Szellemmel betöltött életet élni.

Tanítás a hajlékról

Menjünk tovább. Mivel Jézus volt a hajlék (sátor), nézzük meg a következő tanítást a hajlékról. Szeretném megmagyarázni nektek az ószövetségi Szent Hajlékot, amelyet most meg akarunk „rágni,” és meg akarunk érteni. Ábrázoljuk egy képen a hajlékot. Ezt azért mondom nektek, hogy megértsétek, hogyan is néz ki a hajlék. Mint mondtam, az ember három részből áll: szellem, lélek és test. Tehát, amikor Isten megalkotta a hajlékot, amely végső soron Jézust jelképezi, és minket is, emberi lényeket, akkor három részből alkotta meg a hajlékot. Az embernek van egy látható része; ez a test, és két láthatatlan része; a lélek és a szellem. Így alkotta meg Isten a hajlékot. Nem értették teljesen az Ószövetség idején, de mi most már igen, mert nekünk megadatott a Szent Szellem. A sátornak két része volt: egyik a Szent Hely és a másik a Szentek Szentje. Ez a pitvarral együtt megfelel a testnek, a léleknek és a szellemnek. A sátornak volt egy válaszfala középen, ami elválasztotta a Szent Helyet a Szentek Szentjétől. Ha sosem értetted a Szent Hajlék lényegét, most meg fogod érteni, és azt is, hogyan vonatkozik ez az életünkre. Még egyszer hadd mondjam el: van egy látható része, a pitvar, amely megfelel a testnek, és két része, amit a sátor fed le: a Szent Hely és a Szentek Szentje, amelyek megfelelnek a léleknek és a szellemnek. Ez pontosan megfelel annak, ahogyan Jézus közöttünk vert sátrat. Mi vagyunk Isten hajléka. Amikor a Biblia azt mondja, hogy a Szent Szellem temploma vagyunk, akkor erről van szó.

A másik dolog, amit meg akartam említeni, amit meg akarok mutatni… Nincs időm mindent megmutatni, ezért próbálok összesűríteni egy 7 órás igehirdetést 45 percbe, ezért ezen most át kell szaladnunk. Isten nem a pitvarban lakott, nem is a Szent Helyen, hanem a Szentek Szentjében. Ha olvassátok az Ószövetséget, megértitek ezt: a Frigyláda (a Szövetség Ládája) a Szentek Szentjében volt, a Frigyláda teteje szintén a Szentek Szentjében volt, és ez az a hely, ahonnan Isten szólt. Isten tüze és a felhőoszlop napközben Isten jelenlétét jelképezte, nem a pitvarban lakott, nem is a Szent Helyen lakott, hanem a Szentek Szentjében. Ez volt az a hely, ahová senki sem mehetett be az Ószövetség idején, mert függönyökkel volt eltakarva. Volt egy függöny rögtön a bejáratnál, a pitvar előtt, ahol belépünk, ami a megváltásnak a jelképe, ahová éppen belépsz. Aztán következik az a szomorú hely, ahol bemutatták az áldozatokat az oltáron: a réz oltáron, ami a kálváriát jelképezi. Ezt követi egy nagy vízmedence, ami a vízkeresztséget jelképezi. Sok keresztyén megelégszik csak az oltárral és a medencével: elég, ha a bűneim megbocsáttattak (kálvária és bemerítkezés vízbe): „meg vagyok mentve.” Az Úr azonban többet tartogat számunkra ennél. Azt akarja, hogy menjünk át az első részen, ami Jézust, a Megváltónkat jelképezi, de Ő az, aki Szent Szellemmel is keresztel (bemerít), aki betölt minket Szent Szellemmel. A vízkeresztség a görög nyelvben bemerítést jelent. Bemerít minket a Szent Szellembe, továbbvezet minket egy szolgáló életbe, amit a Szent Hely jelképez. A pitvarba bárki besétálhatott. Minden ember bevihette az áldozati állatait, de a Szent Helyen csak a papok, és a vezetők voltak, akik szolgálni akartak Istennek. Egy lépés előre, amikor továbblépsz abból az állapotból, hogy „meg vagyok mentve, megbocsáttattak a bűneim, és úton vagyok a Mennyország felé”, és be akarsz töltekezni a Szent Szellemmel, mert Istent akarod szolgálni. Ez egy előrelépés. Tudod, hogy Jézus a Bemerítő, de Jézusnak van egy további megnevezése is. Hadd mutassam ezt meg nektek a Zsidó 6:20-ból. Ez egy kevésbé ismert megnevezése Jézusnak, nagyon kevés keresztyén tudja, hogy így is nevezik Őt. A Zsidó 6:20 ezt mondja – ha odalapoztok, látjátok –, hogy Jézus, mint egy előfutár, elsőként lépett be, és ha megnézzük az előző verset, a 6:19-et, mint előfutár lépett be a kárpiton túlra – mondja a Zsidó 6:19. Hová lépett be előfutárként? A kárpiton belülre. A kárpit egy vastag függöny volt a Szent Hely és a Szentek Szentje között. Az ember test, lélek és szellem. Jézus utat készített nekünk a kárpiton keresztül, és hol van az a kárpit? A Szent Hely és a Szentek Szentje között, ami megfelel a lélek és a szellem közötti elválasztásnak. Emlékezzetek arra a versre, amit az elején olvastunk, hogy Isten Igéje élő és ható, és elhat a lélek és a szellem szétválasztásáig. Mi itt a lélek és szellem közötti elválasztó fal? Az a kárpit, ami azt szimbolizálja, hogy senki nem mehetett be Isten jelenlétébe. A Zsidóknak írt levél 9. fejezetében azt olvassuk, hogy az a kárpit szimbolizálta az Isten jelenlétébe vezető utat. Az zárva volt, senki nem mehetett be Isten jelenlétébe az Ószövetség idején. Ha megpróbáltak bemenni, meghaltak, mert ott volt az a vastag függöny. Isten azt mondta, hogy van ott valami, ami megakadályozza, hogy ti, emberek, az én jelenlétembe jöjjetek. Ha ezt meg tudjuk érteni, és túljutunk ezen, és megengedjük, hogy Isten Igéje áthatoljon a lelkünk és a szellemünk közti válaszfalon, akkor Isten jelenlétében élhetünk 7 nap egy héten, a nap 24 órájában, ha megértjük ezt.

Ez az, amit most próbálok elmagyarázni. Ez a legfontosabb dolog, amit ebben az üzenetben próbálok elmagyarázni, hogy mit jelent átmenni a kárpiton, mit jelent a kettéhasadt kárpit. Amikor Jézus meghalt a kereszten, és kettéhasadt a kárpit a tetejétől az aljáig, ez csak azt jelenti, hogy Istent Atyánknak szólíthatjuk? Igen, de azt is jelenti, hogy a Szentek Szentjében élhetünk állandóan. Nem kell bemenni és kijönni, és újra bemenni és kijönni. Nem. Egyenesen bemegyünk, és ott élünk állandóan. Hálát adunk Istennek a pitvarért, hálát adunk Istennek a kálváriáért, hálát adunk Istennek a vízbemerítkezésért, hálát adunk Istennek a Szent Szellembe való bemerítésért, hálát adunk Istennek, hogy megismertük Jézust, mint Megváltónkat, és ezen felül úgy is ismerjük őt, mint Bemerítőt a Szent Szellembe, aki betölt téged Szent Szellemmel. Csodálatos! De azt akarom, hogy előfutárként is ismerjétek meg Őt. Megváltó, Bemerítő és Előfutár. Te ismered Őt előfutárként? Sok kedves testvér van, akik prédikálják a Szent Szellembe való bemerítést, dicsőség Istennek ezért, de nem ismerik Jézust előfutárként. Én sem ismertem Őt előfutárként évekig, és ezért voltam folyamatosan legyőzött, 16 éven keresztül, miután újjászülettem, és bemerítkeztem. Teljes idejű keresztyén szolgálóként legyőzött voltam a gondolataimban, legyőzött voltam a belső életemben, olyan dolgokat prédikáltam, amelyek nem voltak igazak rám állandóan, amíg felismertem a képmutatásomat. Annyira elegem lett, hogy kész voltam feladni a szolgálatomat, és azt mondtam: „Uram, képmutató vagyok.” Elkezdtem újra keresni Istent, és Isten újra teljesen betöltött Szent Szellemmel, és felnyitotta a szememet, hogy bemutassa nekem Jézust, mint előfutáromat. Ez megváltoztatta az életemet. Tehát saját tapasztalatomból mondom ezeket, és hiszem, hogy meg tudja változtatni a ti életeteket is. Nem vagyok jobb nálatok. Bűnös voltam, akit a kegyelem mentett meg, csakúgy, mint titeket, de Jézus utat készített nekem. Lapozzunk most a Zsidó 10:20-hoz. Ez egy szép igevers, gondolkoztál már ezen? Jézus elkészített egy új és élő utat a kárpiton keresztül, ami nem más, mint az Ő húsa. El szeretném mondani, hogy a hús az ember saját akarata. Mindjárt el fogom magyarázni, miért mondom, hogy az Ő húsa a saját akarata. A húsnak különböző jelentései vannak. Még a húsétel jelentés is használatos az Új Szövetségben, de nemcsak arról van szó, hogy van egy húsunk, ami a testünk. Ez több annál. Amikor az Újszövetség a hús szót használja, hadd mutassak meg egy igeverset, a Gal. 5:17-et, ami arról szól itt, hogy a hús a Szent Szellem ellen törekszik, a Szent Szellem pedig a hús ellen. Mit jelent ez a vers? Ez vajon azt jelenti, hogy a Szent Szellem a testem ellen hadakozik? Biztosan nem! A test a Szent Szellem temploma, hogyan lehetne akkor a Szent Szellem a testem ellen? A testem a Szent Szellem ellen van? Nem! A hús valami mélyebb dolog, mint a test: a saját akaratom. Ez az, amivel minden gyermek születik: egy makacs saját akarat, és ez az a függöny, amely meggátolta az embert abban, hogy belépjen Isten jelenlétébe: az ember saját akarata.

Az a kérdés, hogy Jézusnak volt-e saját akarata? Az embernek van elméje, az a lelkünk.

Vannak érzelmeink, ezek is részei a lelkünknek, ez a mi személyiségünk. Egyes emberek befelé fordulók, nagyon félénkek és visszahúzódóak. Vannak emberek viszont, akik kifelé fordulók, túláradóak. Azok a típusú emberek, akik hátba vágnak, és úgy köszönnek. Mások azonban félénkek és tartózkodóak. Az érzelmek különbözőek, a személyiségek különbözőek, de amikor az akaratról van szó, akár befelé forduló vagy, akár kifelé forduló, mindenkinek van egy makacs saját akarata, minden egyes embernek a születése pillanatától kezdve. Látjuk, hogy minden gyermek ilyen, és amíg az az akarat meg nem törik, amíg meg nem engedjük a Szent Szellemnek, hogy megtörje azt az akaratot, addig nem megyünk át a kárpiton, hogy a Szellemben éljünk. Akkor ez azt jelenti, hogy ne vegyünk tudomást az elménkről és az érzelmeinkről? Nem! Egyáltalán nem. Isten adta azokat. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a testünket, egészségesen és fitten kell tartanunk a testünket és a lelkünket. Használnunk kell az elménket és az érzelmeinket, de ha itt megállsz, soha nem jutsz el egy szellemi életre. Soha nem leszel képes Istent szellemben imádni. Ennek oka az akarat, a saját akaratod. Ez az a bizonyos kárpit. Nos, Jézusnak volt ilyen?

Nézzük meg, mi történt a Gecsemáné kertben. Volt Jézusnak saját akarata, amely ellenkezett az Atya akaratával? Ez a kérdés. Az Atya azt akarta, hogy igya ki a poharat? Igen. Ő ki akarta inni a poharat? Nem. Őszinte volt. Nincs semmi baj azzal, ha őszinték vagyunk Istennel, ez nem bűn. „Uram, nem érzem úgy, hogy meg akarom ezt tenni.” Ez nem bűn. „… de ha ez a Te akaratod, megteszem.” Ezt mondta Jézus a Gecsemáné kertben. Lássuk ezt tisztán: volt egy akarata, amely különbözött az Atya akaratától. Ez nem volt bűnös dolog. Ha nem lett volna saját akarata, akkor nem lett volna emberi lény. Nem lenne olyan, mint mi. Soha nem lehetett volna megkísérteni Őt, mint minket. Nem lehetne példa számunkra, nem mondhatná nekünk, hogy kövessük őt. Azt mondhatnám neki: „Nem tudlak követni, mert Neked sosem volt saját akaratod, hogy válassz, soha nem volt akaratod, amelyet megtagadhattál.”

Most nézzük meg a János 6:38-at, amelyet úgy hívok, hogy Jézus egy mondatos önéletrajza. A János 6:38 elmondja, miért jött Jézus a Mennyből a földre. Hallgassuk meg a saját szavaival. Olyan sok magyarázat létezik arra, hogy miért jött el hozzánk: Azért jött, hogy meghaljon a kereszten, hogy megbocsássa a bűneinket. Ez mind igaz, de Ő maga azt mondja: „Egyetlen céllal jöttem le a Mennyből, hogy megtagadjam a saját akaratomat, és megtegyem annak az akaratát, aki engem küldött.” Nos, ha Jézus akarata megegyezett annak az akaratával, aki Őt elküldte, akkor miért kellene azt megtagadnia? Arra gondolok, hogy ha a kisfiam akarata ugyanaz, mint az enyém, nem kell megtagadnia az akaratát. Akkor kell megtagadnia az akaratát, ha az ellenkezik az atyja akaratával, hogy ne a saját akaratomat tegyem, hanem annak az akaratát, aki engem küldött. Amikor Jézus a Mennyben volt, ott nem kellett ezt mondania, mondhatta azt: „A saját akaratomat teszem, mert az ugyanaz, mint az Atyám akarata.” Az Atya, a Fiú és a Szent Szellem egy, de amikor a földre jött, az része az Ő megalázkodásának, része annak, hogy olyanná vált, mint mi, azért, hogy példa legyen számunkra. Ha ezt méltányolod, jobban fogod Őt szeretni. Felvállalt egy akaratot, amit megtagadhatott, és meg is tagadta azt, az egész élete során. Elmondhatom, hogy ez fájdalmas volt, mint ahogyan fájdalmas a kis gyermekeink számára, hogy megtagadják az akaratukat, és fájdalmas neked és nekem is, hogy megtagadjuk az akaratunkat, azért, hogy megtegyük az Atya akaratát. Ez a titka a szellemi életnek.

Nincs semmi baj az elménkkel vagy az érzelmeinkkel. Jézus is használta az elméjét. Ha elolvasod azokat a dolgokat, amiket hirdetett, és azt, ahogyan tanított, egyértelmű, hogy olyan kristálytiszta elméje volt, és úgy beszélt, hogy még a kis gyermekek is meg tudták érteni. Mégis olyan mély jelentése volt a szavainak, hogy éveket töltünk el azzal, hogy próbáljuk megérteni azok jelentését. Használta az elméjét, és használta az érzelmeit is. Érzett, sírt, együttérzett a szegényekkel, izgatott volt, amikor a gyermekek dicsőítették Istent.

Használnunk kell az elménket és az érzelmeinket. Tanulmányoznunk kell a Szentírást. Én 50 évet töltöttem eddig a Szentírás tanulmányozásával, és mindig használtam az elmémet közben. Tudod, hogy ismerheted jól a Bibliát, és sosem leszel szellemi ember? A legjobb példa erre az ördög. Senki nem ismeri nála jobban a Bibliát a világon, az összes teremtett lény közül, nem tudod túlszárnyalni a bibliaismeretét. Megnyerne minden bibliaversenyt, mármint memória versenyt, mert olyan jól ismer minden verset. Még Jézusnak is tudott verseket idézni, el tudod ezt képzelni? A legodaillőbb verset mondta el Jézusnak az Ószövetségből, hogy megkísértse Őt. Ennyire jól ismeri a Bibliát. Ezért egyikünk se képzelje azt, hogy szellemiek vagyunk azért, mert ismerjük a Bibliát. Soha ne legyél büszke arra, hogy jobban ismered a Bibliát, mint valaki más. Ez őrültség! Ez azt bizonyítja, hogy nem ismered a Bibliát, ha ezt gondolod, és ha ez büszkévé tesz. A Bibliának alázatossá kellene tennie minket, nem pedig büszkévé.

Ugyanez a helyzet az érzelmekkel is. Nincs semmi baj az érzelmeinkkel. Kifejezőnek kell lennünk, amikor Istent dicsőítjük. Tudjátok, amikor újjászülettem, nem sokat tudtam a keresztyénségről. Akkor 19 éves voltam, és csatlakoztam egy olyan gyülekezethez, ahol azt gondolták, hogy az a legjobb, sőt az egyetlen helyes viselkedési mód a templomban, ha úgy teszel, mintha temetésen ülnél: csendben, komolyan és komoran. Ez eléggé halott volt. Aztán olvastam egy igeverset a Szentírásban, a Jelenések 19:6-ot. Micsoda vers ez! Az áll benne, hogy a Mennyben úgy dicsőítik Istent, olyan hangosan, mintha erős mennydörgések szólnának. Azt mondtam magamnak, nahát, kulturális sokkot fogok kapni, ha bekerülök a Mennybe, ha nem tanulom meg így dicsőíteni Istent, amíg itt vagyok. Ezért őszintén mondom, hogy nagyon izgatott vagyok, amikor idejövök, és olyan dicsőítést hallok, ami élettel teli. Ez talán jobb, mint bármi, amit eddig megízleltem bárhol máshol. Nagyon izgatott vagyok! Hiszek az érzelmeim kifejezésében, hiszek a tapsolásban, hiszek a hangom felemelésében, és még táncolnék is bármelyikőtökkel, ha nem hoznék ezzel zavarba másokat. Hiszek ebben! Hiszek az érzelmeim kifejezésében, ugyanakkor azt mondom: nem hiszek abban, hogy a bibliaismeretem és az izgatott dicsőítésem szellemivé tesznek. Ez nem szellemiség. Túl kell jutni az értelmen és az érzelmeken, a kárpiton túlra. Jézus egy előfutár, aki átment a kárpiton túlra, nekem is át kell menni. Nem azt mondom, hogy ne használjuk az elmét és az érzelmeket, de meg kell engedni a Szent Szellemnek, hogy irányítsa az elmémet és az érzelmeimet. Ehhez pedig nemet kell mondanom a saját akaratomra. Más szavakkal, miután tanulmányoztam a Szentírást, és miután izgatott lettem az Úr dicsőítésétől vasárnap, haza kell mennem a hét többi részére, az irodába, munkahelyre, és bármikor, ha kísértést érzek, hogy a saját akaratomat tegyem, azt kell mondanom: „Isten Szelleme, adj most nekem irgalmat, hogy nemet tudjak mondani erre. Amikor valaki megharagszik rám, és kísértést érzek, és az akaratom azt mondja nekem, válaszolj neki ugyanolyan stílusban, válaszolj a feleségednek vagy a férjednek ugyanúgy, ahogyan ő beszél veled, akkor mondj nemet!

Tudod, a Szent Szellem folyamatosan türelmessé tud tenni még akkor is, ha a feleséged egyfolytában nyaggat. Elhiszed ezt? Szerinted a te Istened egy tehetetlen, tanácstalan Isten, aki még abban sem tud segíteni, hogy türelmes légy a nyaggató feleségeddel vagy a nehéz természetű férjeddel? Akkor te biztosan egy bálványt imádsz, és nem a Biblia Istenét, aki betölt minket Szent Szellemmel. Ő tud segíteni nekünk legyőzni bármilyen kísértést. Amikor az emberek bosszantó forgalmi dugóban vannak, a Szent Szellem tud segíteni, hogy türelmes maradj, amikor mindenki megszegi a KRESZ-t, és bemutatják neked az ujjukat közlekedés közben, a Szent Szellem tud segíteni neked, hogy szeresd őket. Ezt nem tudod megtenni magadtól, meg kell tagadnod a saját akaratodat, és azt mondani: „Uram, én most itt meghalok, itt egy új lehetőség meghalni.” Ezt jelenti átmenni a kárpiton.

Komolyan gondolod? Valóban Isten jelenlétében akarsz élni? Most elmondom az egyik előnyét annak, ha Isten jelenlétében élünk. Ha átmész a kárpiton a Szentek Szentjébe…,

hadd mutassak egy verset, ami sokat segített nekem: ez a 16. Zsoltárban van, lapozzunk oda! A Zsoltár 16:11 vers azt mondja:

„Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad…”

Ez egy nagyon szerethető vers. Teljes öröm van tenálad, a te jelenlétedben. Így tudom tesztelni magamon, hogy Isten jelenlétében vagyok-e, ezzel az egy dologgal: teljes örömben vagyok most? Akkor Isten jelenlétében vagyok bármikor, azaz 7 nap egy héten, és a nap 24 órájában. Ha elveszítem a teljes örömöt, azt kell mondanom magamnak, hogy valamilyen okból most nem vagyok a Szentek Szentjében, most nem vagyok Isten jelenlétében. Ennek pedig az az oka, hogy kihátráltam a Szentek Szentjéből, mert nem akartam megtagadni a saját akaratomat, egy bizonyos helyzetben. A saját akaratomat akarom követni, és nem akarok azon az úton járni, amin Jézus járt: az önmegtagadás útján. Ekkor kihátrálok Isten jelenlétéből. El kell mondanom, hogy ez az oka annak, miért vagyunk olyan gyakran bátortalanok, csüggedtek, komorak. Én is ilyen voltam évekig még az újjászületésem után is. Gyakran csüggedt, depressziós voltam, rossz hangulatú és mérges. Nevezzük nevén: átlagos, újjászületett keresztyén voltam, úton a Mennyország felé, de legyőzött a hét minden napján, ennek ellenére Istent dicsőítve és tapsolva, vasárnap délelőtt. Akkor azt mondtam: „Uram, elegem van, belefáradtam, hogy ilyen életet éljek. Képmutató vagyok. Más vagyok a hét többi napján, mint vasárnap. Nem ilyennek kellene lennem.” Jézus nem ilyen volt. Ő folyamatosan szellemi volt, mert soha nem a saját akaratát cselekedte, Ő mindig átment a kárpiton, és ezért egy előfutár számunkra. Ezért akarom ezt nektek elmagyarázni. Itt imádjuk Istent!

Nézzük meg ismét János evangéliumát, mert itt is van egy szép vers, a János 4:24, ahol Jézus a szamáriai asszonnyal beszélget. Azt mondja, hogy eljött az idő. A János 4:23 azt mondja, hogy Isten szellem, és akik imádják Őt, szellemben és igazságban kell imádniuk Őt. Ezt jelenti a szellemben való imádás, a Szentek Szentjében. Ne felejtsük el, az Ószövetség idején ezt nem tehették meg. Akkor csak a testben tudták imádni Istent: tapsolással, kiáltással, énekléssel, kezük felemelésével. Dicsőség Istennek ezért! Lélekben is tudták imádni Istent: az elméjükkel, az érzelmeikkel, izgatottak lehettek közben, de a szellemben való imádás, az más. Milyen az? Nézzük meg az előző verset, a János 4:23-at: „Eljön az óra” mondta Jézus, és ezzel Pünkösd napjára utalt. Pünkösd napján eljön az óra, „és az most van, amikor az igazi imádók szellemben és igazságban imádják az Atyát”. Ez az a kiváltság, ami nekünk megadatott Pünkösd napjától kezdve, amikor bemehetünk a Szentek Szentjébe most, és folyamatosan imádhatjuk az Atyát. „Eljön az óra”, de még nincs itt, a kárpit még nem hasadt ketté, még nem jöhetsz oda, de hamarosan eljön az idő. Amikor kettészakadt a kárpit, és a Szent Szellem kiöntetett, az emberek szellemben imádhatták az Atyát. Dicsőség Istennek azért, hogy használhatjuk az elménket Isten imádása közben, hogy használhatjuk az érzelmeinket is, de arra akarlak bátorítani titeket, hogy úgy éljétek az életeteket, hogy tagadjátok meg magatokat.

Mit jelent ez imádkozáskor? „Mi Atyánk, aki a Mennyekben vagy”, ahogyan éppen most hallottuk a dalban: „legyen meg a te akaratod a földön az én életemben, ahogyan a Mennyben”. Hogyan cselekszik az angyalok Isten akaratát a Mennyben? Ők sosem cselekszik a saját akaratukat, hanem az Atyára várnak, és azt mondják: „Mit akarsz, mit cselekedjek?” Így élt Jézus is.

Amikor az ördög megkísértette őt, hogy változtassa a köveket kenyérré, amelyre megvolt a hatalma, hogy megtegye, hogy kielégítse az éhségét, tudod mit mondott erre? „Még nem hallottam az Atyám véleményét erről, úgyhogy nem teszem meg. Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik.” Mit értett ez alatt? „Még nem hallottam, hogy az Atya azt mondta volna nekem, hogy változtassam a köveket kenyérré, ezért még ha van is hatalmam ezt megtenni, nem fogom azt használni.” Micsoda engedelmesség! Ez a valódi szellemi lét: hallgatok, figyelek, nem teszem meg az akaratomat még akkor sem, ha jó dolgokat tennék. Például Márta a konyhában sok jó dolgot tett, de Jézus nem mondta neki, hogy tegye azokat, és amikor odament Jézushoz, Máriára panaszkodni, Jézus azt mondta neki: túl sok mindenen aggódsz. Nem akarom ezeket. Tanulj Máriától. Mit csinál Mária? Hallgat és figyel. Hallgat engem, és aztán azt teszi, amit én mondok neki, hogy tegyen meg.

A Living Bible fordítás szépen fogalmazza ezt meg, az 1 Korintus 4:2-ben. Azt mondja, hogy a legfontosabb dolog egy szolgálónál az, hogy csak azt teszi meg, amit az ura mond neki, hogy tegyen meg. Ezt jelenti hűségesnek lenni. Ezt jelenti az, hogy a kárpiton belül élünk. Így az imádás nem csak abból áll, hogy izgatottak leszünk, és érzelmeink vannak. Ez mind része annak, de túlmegy ezen. Leborulni – ez a szó legalább százszor előfordul az Ószövetségben, és az Újszövetségben is. Arra bátorítalak titeket, hogy vegyetek elő egy konkordanciát, és tanulmányozzátok, hogy mit jelent ez a szó: imádni. Így tanulmányoztam a Szentírást én is. Fogom a konkordanciát, és megkeresek minden verset ehhez a szóhoz. Felfedeztem, hogy az imádás leborulást jelentett Isten előtt, elismerve ezzel, hogy Ő az Úr, de ezt egy bálvánnyal is meg lehet tenni. Az emberek ezt tették a bálványokkal, manapság pedig a pénzzel. Leborulnak a pénz előtt, és azt mondják, te vagy az istenem, megteszek bármit, amit mondasz nekem. Ez az ő bálványuk. Jézus Krisztust és az Atyát imádni azt jelenti, hogy leborulunk, és azt mondjuk: „Uram, Te vagy nekem minden”. Az egyik legérthetőbb vers, amit erre találtam, a Zsoltár 73:25. Ebben a versben a következőt mondja a zsoltáríró:

„Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön”.

Ez egy jól ismert vers. Semmi nincs a földön, amire vágyom, csak Te. Arra jöttem rá, hogy ez valódi imádás a Zsoltár 73:25 szerint. Kicsodám van az egekben? Csak Te.

Ez azt jelenti, hogy amikor a Mennybe jutok, nem érdekelnek a kastélyok az aranyozott utcákon, és minden ilyesmi, csak Te, Uram! Te vagy az Uram, még akkor is, ha a Mennyben leszek, nem csak az érdekel, hogy a könnyeimet letöröljék, Jézussal akarok lenni. Itt a földön mire vágyom? Semmi másra csak Rád. Sok dologra van szükségem, Uram, de amire vágyom, az csak Te vagy. Ha csak Istenre vágyom, Ő gondoskodni fog a többi szükséges dologról. Elmondhatom nektek, hogy fel fogjátok fedezni az életetekben, ha arra törekedtek, hogy olyan imádók legyetek, akik azt mondják Istennek: „Nem vágyom semmi másra a földön, csak Rád, nincs szükségem semmire a földön, csak Rád.” Meg fogjátok látni, hogy Isten megadja nektek az összes többi dolgot. Megadja nektek a házat, a feleséget, vagy a férjet, a munkát, bármit, amire szükségetek van, ha először az Ő királyságát keresitek. Nézzünk most meg egy másik képet. Ezt a képet Jézus használta. 

Egy tanítás két házról

Emlékeztek a két házra, amelyekről Jézus beszélt a Hegyi beszéd végén? Először is nézzük meg a Máté 7:24 verset. A Máté 7:24 azt mondja, hogy „mindenki, aki hallja a beszédemet.” Ez azt jelenti, hogy aki olvassa a Bibliát, vagy elmegy a templomba, vagy valahol máshol hallják Isten Igéjét „…és megcselekszi azokat”! Ez a lényeg! Más szavakkal: nem csak megérti azt a beszédet, nem csak izgatott lesz tőle, hanem megérti, izgatott lesz tőle, és aztán mit csinál? Uralkodik a saját akaratán, és azt mondja: „Uram, nem az én akaratomat fogom megcselekedni, hanem azt, amit te mondasz”. Ezt a Hegyi beszéd végén mondta, ahol ilyen parancsok is elhangzottak, hogy szeresd az ellenségeidet. Ezt meg tudom érteni, lehet, hogy nem leszek izgatott tőle, de Isten azt mondja, ezt meg kell tennem, és azon a napon, amikor azt mondom: „Uram, nem érzem, hogy kedvelem az ellenségemet, de szeretni fogom Isten kegyelméből”, akkor sziklára építed a házadat. Ha csak elolvasod, és azt mondod: „Ki fogja ezt megtenni?”, nos, a 26. vers azt mondja: „aki hallja a beszédemet, és nem cselekszi meg azokat, az fövenyre (felső talajrétegre)  építi a házát. Az az ember építi tehát fövenyre a házát, aki olvassa a Bibliát, aki rendszeresen eljár a templomba, és mert hallja Isten Igéjét, megérti azt, izgatott lesz tőle, de egy dolog hiányzik: nem cselekszi meg azt. Nézzük meg a Máté 7:21 verset. Ez egy nagyon fontos vers, amely azt mondja: „Nem mindenki, aki azt mondja nekem: Uram! Uram! megy be a mennyek országába, hanem, aki cselekszi az Atya akaratát” – itt megint a cselekvésről beszél. Nézzük meg alaposan ezt a verset. Mit mond ez az ember? Azt mondja „Uram!” Ez azt jelenti, hogy helyén van az esze. „Uram, Uram!” Ez azt jelenti, hogy izgatott tőle, rendben vannak az érzelmei. Viszont nem uralkodik a saját akaratán, és sosem fog belépni a mennyek királyságába. Elhiszitek ezt?

Most nézzük meg a Lukács 6:48-at. Hol ásott ez az ember és hová épített? Mindig azt gondoltam, hogy az az ember, aki sziklára épített, és az, aki fövenyre épített, két különböző helyszínt találtak, ahol felépítették a házukat. Ez nem igaz. A Lukács 6:48 azt mondja, hogy a bölcs ember mélyre ásott, vagyis leásott a fövenyen keresztül, és sziklára (szilárd altalajra) helyezte a ház alapját. Tehát mindketten azonos helyen építkeztek. Tudjátok, mi a föveny? Lehet, hogy hiszel Jézusban, de ha az elméd és az érzelmeid szerint éled az életedet, és nem engeded át az akaratodat, még mindig a fövenyre építesz. Ezért vagyunk ingatagok. Ezért van, hogy ha bármilyen kis megpróbáltatás jön, elveszítjük a hitünket és lehangoltak leszünk, panaszkodunk, morgolódunk, és ehhez hasonlók. Fövenyre építettünk! Csak megértettük az Igét, izgatottak vagyunk tőle, de nem engedünk az akaratunkból. Éveket töltünk azzal, hogy csak izgatottak vagyunk, csak tanulmányozzuk a Bibliát, de soha nem tesszük meg, amit a Biblia mond. Mint egy makacs gyermek, aki sosem engedelmeskedik a szüleinek, és a végeredmény az, hogy labilisak vagyunk.

Nézzük meg azt a házat, amit a bolond ember épített. Amikor jött a vihar…, a háza az elméjére, az érzelmeire, a bibliatudására épült, izgatott a Szentírástól, izgatott, amikor az Urat dicsőíti vasárnaponként, de sosem enged a saját akaratából, sosem tagadta meg a saját akaratát minden nap, amikor kísértés érte. Az lett a végeredmény, hogy amikor próbatétel elé kerül, a ház összeomlik. Értitek már a történetet?

Most menjünk tovább ahhoz az emberhez, aki a sziklára építette a házát. Ugyanazon a területen épített, de vette a fáradságot, és rászánta a pénzt, hogy mélyre ásson, le egészen a szikláig, és oda helyezze el az alapot. Ez azt jelenti, hogy megtagadta a saját akaratát. Elmondom nektek, hogy könnyebb az elménk és az érzelmeink szerint élni, könnyebb csak úgy felületesen felásni a fövenyt, és oda építeni, de erőfeszítést igényel a szikláig leásni, és költséges is. Ez jelenti a tanítványságot.

Nem vagyok evangélista, nem ez az elhívásom Krisztus testében. Köszönet Istennek a sok ezer evangélistáért, akik csodálatos munkát végeznek, hogy embereket hozzanak Krisztushoz, de Isten engem arra hívott, hogy tanítványokat képezzek azokból az emberekből, akik megtértek az evangélisták segítségével. A tanítványság útján azt látom, hogy Jézus arról beszélt, hogy számoljuk össze a költségeket, mielőtt elkezdünk házat építeni. Azt mondta, hogy mielőtt elkezdesz építeni, ülj le, és számold ki a költségeket. Olcsóbb fövenyre (szilárd alap nélkül) építeni, sokkal költségesebb leásni a mélybe, megtagadni a saját akaratodat minden nap, és a sziklára építkezni. Az evangélista azt mondja, hogy gyere ide előre, és fogadd el Krisztust. Köszönet Istennek ezekért az emberekért Charles Finney idejétől egészen Billy Graham-ig, akik előrehívták az embereket, és így sokan Krisztushoz tértek. Csodálatos! Dicsőség Istennek mindazokért, akik Krisztushoz hívják az embereket. Az én elhívásom tanítványképzőként azonban az, hogy nem hívom előre az embereket. Azt mondom nekik: ülj le, és számold ki a költségeket. Aztán néhány nap múlva mondd meg, akarod-e követni az Urat, vagy sem? Ne legyél túlzottan lelkes, és ne mondd azonnal: „igen, ezt akarom!”

Nem az evangelizálás ellen vagyok, de azoknak, akik előre mennek és elfogadják Krisztust, dicsőség Istennek ezért, ezek az emberek a pitvarba léptek be. Tovább kell menniük, hogy betöltse őket a Szent Szellem és meg kell őket tanítani, hogyan legyenek tanítványok, hogy belépjenek a kárpiton túlra, és kövessék Jézust. Jézus követése jelenti a tanítványságot. Ekkor lesz az életük stabil. Úgy hiszem, ez a tragédia a keresztyénség nagy részében, ahol olyan sok ember hall olyan jó prédikációkat. Miért van az, hogy hallani lehet olyan igehirdetőkről, akik házasságtörést követnek el, vagy homoszexualitás bűnébe esnek, vagy kicsalják a szegény emberektől a „tizedet”, azért, hogy drága autókat és repülőgépeket vegyenek maguknak. Hogy lehet ez? Ezek az emberek Jézust követik? Hogy lehet, hogy sok buta keresztyén ember ott ül, és odaadják a pénzüket ezeknek az embereknek? Mert azok a keresztyének maguk is lelkiek, egyáltalán nem szellemiek, ezért nem tudják felismerni, hogy az adott igehirdető szellemi, vagy lelki. Lelki ember, akinek van ékesszóló képessége, meg tudja győzni az embereket, mozgatni tudja őket, mint ahogyan a politikusok mozgatják az embereket az ékesszólásukkal, de nem szellemi ember, és nem tud téged a szellemi létbe bevezetni, mert ő maga sem követte soha az önmegtagadás útját. Arra veszi rá az embereket, hogy őt imádják, ahelyett, hogy arra biztatná őket, hogy Istent imádják! Azt olvassuk a Biblia utolsó fejezetében, a Jelenések könyve a 22:8-9-ben, hogy János leborul, hogy imádja az angyalt… Egyébként az angyal szó a görög nyelvben csupán hírvivőt, üzenethozót jelent. Olvassuk tehát úgy, hogy ezt tartsuk észben. Leborul, hogy imádjon egy üzenethozót, és az üzenethozó felemeli őt, és azt mondja neki: „Ne engem imádj! Istent imádd!” Az igazi igehirdető sosem engedi meg, hogy őt imádják, sosem engedi meg, hogy kötődj hozzá, hanem mindig Krisztusra mutat. Lehet, hogy elköveted azt a hibát, hogy csodálod őt, és imádod őt. Ha azonban ő Isten embere, akkor el fog tolni magától. Nekem is meg kellett ezt tennem sok emberrel, akik megpróbáltak kötődni hozzám. Azt mondtam nekik: „Bocsánat, de nem.” Azt is el szoktam mondani nekik, hogy nem akarom őket látni, amíg meg nem tanulják, hogy Jézusra támaszkodnak. Mert aki rám támaszkodik, az nem lesz stabil, az olyan lesz, mint az az ember, aki homokra épített.

Most nézzük meg a Kereszt útját. Végső soron ide akartam eljutni. Mit mondott Jézus, hogyan tudjuk őt követni? A Lukács 9:23 azt mondja: Bármely személy, férfi vagy nő, úgy hiszem, ti mindannyian követni akarjátok Jézust, hallgassátok meg a Lukács 9:23-at. Ha valaki utána akar jönni, itt van, mit kell tennie: nem elég megérteni, nem elég izgatottnak lenni tőle, nem elég az érzelmeinkkel dicsőíteni Istent, meg kell tagadnod magad, és nemet kell mondanod a saját akaratodra. Felvenni a keresztet: ez azt jelenti, hogy meghalni. Itt van az én akaratom, ami egy vízszintes vonal, és itt van Isten akarata, ami egy függőleges vonal. Ahol a kettő keresztezi egymást, az a kereszt. Itt kell meghalnom a saját akaratomnak, hogy megtegyem Isten akaratát, ahogyan Jézus tette a Gecsemáné kertben.

Ezt jelenti követni Őt! Ő egész életében ilyen volt. Amikor kicsi gyerek volt, engedelmeskednie kellett Józsefnek és Máriának, akik nem voltak tökéletesek. Ő tökéletes volt, a szülei nem voltak azok. Kellett valaha olyan főnöknek dolgoznod, aki a te tudásodnak kb. 10%-ával rendelkezett csak? Vagy korrupt volt? Könnyű volt? El tudod képzelni, hogy Jézus kisfiúként minden tekintetben tökéletes, és látja, hogy József és Mária veszekednek? Mégsem volt tiszteletlen velük. Elhiszed, hogy József és Mária veszekedtek? A keresztyén házastársak szoktak veszekedni? Akkor mi a helyzet Józseffel és Máriával? Igen, Szent József és Szent Mária veszekedtek, és Jézus látta ezt, és mégsem vetette meg őket ezért. Ezt jelenti a szellemi élet. Miért tette ezt? Megtagadta a saját akaratát, hogy megtegye az Atya akaratát. Leköpték, erre Ő azt mondta: „Atyám, bocsáss meg nekik.” Belzebubnak nevezték, és nem perelte be őket becsületsértésért.

Megtagadta a saját akaratát mindenkor, és ezzel példát adott nekünk. „Ha bárki utánam akar jönni, vegye fel a keresztjét”, és a Lukács 9:23-ban azt mondja: „minden nap”. Egyszer elfogadjuk Krisztust, mint Megváltónkat, egyszer bemerítkezünk, de ez nem a teljes igevers, ha tovább olvasod, ott az áll, hogy „minden nap” meg kell tagadnod magad, ha követni akarod Jézust. Ez az igazi szellemi élet.

Remélem, most már kicsit jobban értitek, mit jelent lelki embernek lenni: az elméd és az érzelmeid szerint élni; vagy szelleminek lenni: imádni, túljutni az értelmeden és az érzelmeiden, (hála legyen Istennek ezekért) egy olyan életbe, amelyben naponta imádod Istent. Ez nem mindig szavak formájában nyilvánul meg. Az imádat legmagasabb foka néha csendben történik. A Szentek Szentjében élni: „Ó, Istenem, milyen csodálatos vagy, milyen hatalmas vagy. Jézus Atyja szereti a jutalmat. Micsoda elragadtatás lesz, a trónod előtt heverni, és csak nézni Téged.” Értitek ezt?

Unalmas Isten jelenlétében élni? Miért van ez? Mert annyira lelki módon élünk. Az Ő jelenlétében teljes az öröm. Azt mondja az ige: „A te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.” Nem fogsz vágyni az internetes pornográfia örömeire, amikor a Szentek Szentjében élsz. Így kell győztesnek lenni. Amikor az Atya asztaláról eheted az ételt, nem akarod a disznók eledelét enni, mint a tékozló fiú. Semmi értelme azt mondogatni nekik: Hagyd ott a disznók eledelét! Hagyd ott a disznók eledelét, és gyere, egyél az Atya asztalánál! Tagadd meg magad, és élj Isten jelenlétében!

Egy dolog a Szent Szellemmel betöltekezni rögtön az elején. Talán néhányan közületek be vannak töltekezve Szent Szellemmel, de el akarok mondani nektek valamit, amit felfedeztem a Szent Szellemmel való betöltekezésről. Amikor a Kereszt útját járod, ezt az önmegtagadás útját minden nap… Tudjátok, amikor Krisztushoz járulunk, először akkora a befogadóképességünk, mint egy pohár. A Biblia beszél a megváltás poharáról. Azt mondom: Uram, tölts be engem, és Ő betölti a poharamat. Ha azonban a Kereszt útját járom, a pohár kibővül, és akkora lesz, mint egy vödör. Ekkor újra be kell töltenie engem. Ahogyan folytatom a Kereszt útján járást, a vödör akkora lesz, mint egy nagy medence, és Ő újra betölt engem. Ahogyan tovább megyek a Kereszt útján, a medence akkora lesz, mint egy tó, és Ő újra betölt engem. Azután a tó akkora lesz, mint egy folyó, és végül sok folyó, és ekkor teljesül be az az írás, amit Jézus mondott: „Ha valaki szomjúhozik, jöjjön én hozzám, és igyék”. Az ő lényének belsejéből, nem pedig a lelkéből, hanem ahogyan János 7:37-38 mondja, az ő belsejéből, az ő szelleméből „élő víznek folyamai ömlenek majd”, és ez Isten akarata minden egyes ember számára, hogy olyan életet éljünk, amelyben Isten elérhet a legbelső lényünkig, és áldássá tehet minket a körülöttünk lévő emberek ezrei számára.

Szeretnélek hívni titeket, testvéreim, erre a felsőbbrendű életre, a lelki életen túlra, a Szent Szellemben való életre. Lehet, hogy nem értettetek meg mindent, amit elmondtam, de erre hívlak titeket… Itt láthatjátok a weboldalunkat: www.cfcindia.com 

Arra hívlak titeket, hogy ha többet szeretnétek tudni a lélekről és a szellemről, olvassátok el ezt a könyvet. A címe: „Úgy élni, ahogy Jézus élt”. Nos, a legtöbb ember azt gondolja, hogy ez lehetetlen. Ajánlom, hogy olvassátok el ezt a könyvet. A http://www.cfcindia.com weboldalon van még sok ingyenes könyv és üzenet is. Úgy hiszem, hogy van egy ige, amit a Szent Szellem mond azoknak, akiknek van fülük a hallásra, itt, ma délelőtt: Fiam és lányom, gyere feljebb onnan, ahol most élsz, ne élj azon az alacsony szinten, ne azzal töltsd az életedet, hogy disznók eledelét eszed. Gyere és ülj az én asztalomhoz. Számold össze a költségeket, és mondd a következőt: „Igen, Uram, hajlandó vagyok. Ez az az élet, amit élni akarok ebben a néhány évben, ami még hátravan, mielőtt Jézus visszajön.” Ne maradj le!

Ez az az idő, amikor Isten hív téged. Hajtsunk fejet előtte. Egy pillanatnyi csendben, ahogyan ott állsz, vagy ülsz Isten jelenlétében, azt ajánlom, válaszolj Neki! Kezdd azzal az egy területtel, azzal az egy kicsi területtel, ahol Isten szólt hozzád ma délelőtt, és mondd azt: „Uram, engedni akarok ebben”, és akkor Isten meg fogja mutatni neked a következőt és a következőt és a következőt. Így ez egy út lesz, amelyen járni fogsz, és elmondhatom nektek, hogy meg fogtok tapasztalni egy olyan dicsőséges életet, amelyet soha nem éltetek át idáig. Az Úr arra hív titeket, hogy hozzatok egy életbevágóan fontos döntést a mai napon! Ez egy fontos döntés pillanata. Mondjátok azt: „Uram, összeszámoltam a költségeket. Ez az az út, amelyen járni akarok!”

Köszönöm, hogy meghallgattatok. Jézus nevében, Ámen.

-§-

Fordította: Rodenbücherné Koncz Nikoletta

(https://keskenyut.wordpress.com)

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Christ in an uncompromised way. Pioneer, who tries to walk on the way of the minority, cleansed from traditions, making it clear for others to walk on, as well.
Kategória: evangelizálás, Keresztyénség, Tanítások
Címke: , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.