Az antikrisztus szelleme – Michael Clark

The Anti-Christ Spirit by Michael Clark

PDF formátumban letölthető itt: Az antikrisztus szelleme

Miért gyűlölte Isten annyira, amikor emberek az Ő nyája fölé helyezték magukat? Mert ez a Sátán munkájának eredménye! Az Ó – és az Újszövetségben egyaránt a többszemélyes, vének általi vezetés az Isten szerinti minta. Isten hívő tanácsosok sokaságát keresi, akik az Ő beszédét szólják, hogy az Ő népét minden gyülekezetben Jézushoz vezessék.

Ahogy a kor végéhez közeledünk, látjuk, hogy a Sátán egyre bátrabban lép fel, hogy „mindenkinek az ura” legyen. Megpróbálja megszilárdítani a hatalmát Isten minden teremtése felett és ebben az Egyház sem kivétel.

A legtöbb keresztyén és a vezetőik az óceánon túlra néznek, hogy lássanak egy embert, akit Antikrisztusnak hívnak, aki felül egy trónra, egy új templomban, ami Jeruzsálemben fog felépülni. Úgy látom, hogy ez már megtörtént Isten igazi templomában. Az antikrisztus valójában közöttünk van, de közülünk sokan teljesen vakok, hogy ezt felismerjék. Pál apostol figyelmeztette a korai Egyházat, hogy ne a Sátánra várjanak, ezért a következőt írta:

„.. Aki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, ami Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be, mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.”  (2 Thessz. 2:4)

Van egy kérdésem. Az Újszövetség szerint mi az Isten temploma? Nem a Gyülekezetre mondja az ige, hogy az Isten temploma?

Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek?  (1 Kor. 3:16)

Lehet, hogy az antikrisztus már megtalálta a trónját néhányunk szívében?

János apostol szerint, az antikrisztus valójában már berendezkedett a Gyülekezeteben.

Fiacskáim, itt az utolsó óra; és amint hallottátok, hogy az antikrisztus eljön, így most sok antikrisztus támadt; ahonnan tudjuk, hogy itt az utolsó óra. Közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna; de hogy nyilvánvalóvá legyen felőlük, hogy nem mindnyájan közülünk valók.”      (1 János 2:18-19)

Ahogyan Tóbiás berendezkedett a templom raktár-helységében Nehémiás napjaiban (lásd. Neh. 13: 7-9) és ezáltal megfosztotta a lévita papságot ellátó bázisától, pontosan úgy van ez az antikrisztus szellemével is, ami kiszorítja Isten szent papságát az Egyházból. Ahogyan János mondta: “Közülünk jöttek ki … de nem közülünk valók voltak.” Amikor úgy gondolunk magunkra, mint akik egy kicsivel is jobbak a többi szentnél, akkor szellemben kijövünk közülük és eltávolodunk egymástól.

Nem arra kell néznünk, hogy mi fog majd történni Jeruzsálemben, hanem szét kell néznünk a saját gyülekezetünkben és belenézni a saját szívünkbe. Hadd fejtsem ki ezt a témát részletesebben és akkor meg fogod látni az antikrisztus munkáját a közösségedben.

A nikolaitákról szóló tanítás

A Jelenések könyve második fejezetében Jézus arról beszél, hogy gyűlöli a nikolaiták cselekedeteit és megparancsolja a gyülekezetnek, hogy hasonlóan cselekedjenek. Ha Jézus gyűlöl valamit, az valóban rossz! Érdekes elolvasni a mai gyülekezetek véleményét erről a témáról. Ha valamit, hát ezt igazán változatos módon járják körbe!

A Bibliában lévő nevek nagy jelentőséggel bírnak. Amikor egy férfi vagy asszony neve nem úgy írja le őt, amilyennek Isten látja, Isten megváltoztatja annak a személynek a nevét, hogy megfeleljen annak, ahogyan Ő látja őket. Például Ábrám nevét megváltoztatta Ábrahámra, Sárai nevét pedig Sárára, Jákóbét Izraelre, Simon nevét Péterre és Saul nevét Pálra.

Amikor nem határozza meg a Biblia, hogy milyen tanról beszél, szerintem úgy lehet legegyszerűbben kitalálni, hogy miről van szó, ha részekre bontva megvizsgáljuk a szó jelentését:

3531 Nikolaiták {nik-ol-ah-ee’-tace}

a 3532-ből;

Nicolaitan = “az emberek tönkretétele”

Vagy még nyilvánvalóbb módon:

3532 Nikolaos {nik-ol’-ah-os}

a 3534 és 2994-ből

3534 nikos {nee’-kos}

a 3529-ből;

1) győzelem

2) teljesen legyőzni

és a 2994, ami a következőből származik:

2992 laos {lah-os’} láthatóan egy eredeti szó;

1) egy nép, embercsoport, törzs, nemzet, mindazok, akik valamilyen fajtából vagy nyelvből valók

2) a népesség nagy része egybegyűlve valahol

Szert tettünk egy szóra, aminek a latin alakja “laity”, aminek a jelentése az én szótáram szerint „laikusok”. “Ők azok, akik tagjai egy gyülekezetnek, de nincsenek kirendelve szolgálat munkájára.” Valójában ők Krisztus tagjainak sokasága, a “királyi papság” (1 Péter 2:9)!

Hiszem, hogy a papság/laikusok szétválasztása démonok tanítása, ami megbénította az Egyházat és aláásta annak erejét. Olyan jó látni, amikor a web oldalakon, a csevegő oldalakon és házi gyülekezeteken keresztül – egymást bátorítva – a szentek gyakorolják a papságukat, hogy cselekedjék a szolgálat munkáját. Bennünket, keresztyéneket olyan hosszú időn keresztül ellenőrzés alatt tartottak és szájkosarat tettek a szánkra azok, akik a pulpitus mellett szolgálnak.

Más szavakkal egy nikolaita egy olyan személy, aki “teljesen leigázza azt a népet, amit összegyűjt” vagy “teljesen leigázza a gyülekezetet.” Sok gyülekezet Amerikában és a „szabad világban” legyőzött emberek közössége. Aki uralkodik a többiek felett rendszerint meg tud győzni és félemlíteni mindenki mást a közösségben. A legyőzött gyülekezeti elöljárók vágynak arra, hogy „király” legyen felettük és ezzel a cselekedetükkel valójában Jézus Krisztust magát utasítják el. Sámuel próféta írt erről a maga idejében egy hasonló helyzetben:

Összegyűlnek azért Izráelnek minden vénei, és elmentek Sámuelhez Rámába és mondának néki: Ímé te megvénhedtél, és fiaid nem járnak útaidon; most azért válassz nékünk királyt, aki ítéljen felettünk, mint minden népnél szokás. Azonban Sámuelnek nem tetszék a beszéd, hogy azt mondák: Adj nékünk királyt, aki ítéljen felettünk. És könyörge Sámuel az Úrhoz és monda az Úr Sámuelnek: Fogadd meg a nép szavát mindenben, amit mondanak néked, mert nem téged útáltak meg, hanem engem útáltak meg, hogy ne uralkodjam felettük.   (1 Sámuel 8:4-7)

Jeremiás is írt arról az ő napjaiban, hogy hogyan bitorolták a hamis próféták és papok a gyülekezet Isteni vezetését.

A próféták hamisan prófétálnak, és a papok tetszésük szerint hatalmaskodnak, és az én népem így szereti! De mit cselekszenek majd utoljára?!”  (Jeremiás 5:31)

De mit cselekszenek majd utoljára?” Ha ez igaz volt Jeremiás napjaiban, mennyire inkább igaz ez a „Gyülekezet korszakának” utolsó napjaiban!

Az elsőség szeretete

Van egy másik utalás az Újszövetségben erre a hajlamra, amit Isten gyűlöl a gyülekezeti vezetők között. János írta a 3. levében:

Írtam a gyülekezetnek; de Diotrefesz, aki elsőséget kíván közöttük, nem fogad el minket.”  (3 János 1:9)

Az „elsőség” egy görög szóból származik:

5383 philoproteuo {fil-op-rote-yoo’-o} a 5384 és a 4413 összetételéből; ELSŐSÉGRE VÁGYNI.

A legtöbb gyülekezetet ez az „én vagyok az első” szelleme fojtogatja ma és Jézus ma is gyűlöli ezt! A pásztorok igénylik az emberek feletti ellenőrzést és az emberek igénylik, hogy megszerezzék a hatalmat és az elsőséget egymás felett. Az emberek vágynak a hatalomra, sőt a pénzre is az elterjedt „jóléti tanítás” hatására.

Amikor a tanítványok az egymás feletti elsőségért versenyeztek az utolsó vacsorán, Jézus rámutatott a bűnükre magát adva példának, egy ellentétes szellemet mutatva be. Felvette a legalacsonyabb szolgai pozíciót és megmosta a lábukat.

Támad pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak. Ő pedig monda nékik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és akiknek azokon hatalmuk van, jól tévőknek hívatnak. De ti nem úgy: hanem aki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint aki legkisebb; és aki fő, mint aki szolgál. Mert melyik nagyobb, az-e, aki asztalnál ül, vagy aki szolgál? nemde aki asztalnál ül? De én ti köztetek olyan vagyok, mint aki szolgál.” (Lukács 22:24-27)

Az „uralkodni” (hatalmat gyakorolni) kifejezésre a görög szó a 25. versben:

2961 kurieuo {ko-ree-yoo’-o}

  • úrnak lenni, uralkodni, hatalommal rendelkezni dolgok felett
  • és kényszert alkalmazni, befolyást gyakorolni, HATALOMMAL RENDELKEZNI VALAKI FELETT

Az a görög szó, amit „uralkodnak”-nak (hatalmat gyakorol) fordítottak ebben a versben a következő:

1850 exousiazo {ex-oo-see-ad’-zo}

1) erővel vagy hatalommal rendelkezni, használni az erőt 1a) valakinek az ura lenni, hatalmat gyakorolni valaki felett 1b) úr lenni a test felett 1b1) teljes hatalommal rendelkezni a test felett 1b2) a testet valakinek az akarata elfogadására bírni 1c) valakinek a hatalma alá hozni

Amikor egy személy a testi, lelki erejét használja arra, hogy “teljes hatalommal rendelkezzen a test – Jézus Egyháza – felett”, az bűn az Egyház és Krisztus ellen. Mégis sok esetben ez az általános magatartás az Egyházban ma! Isten gyűlöli ezt!

Az antikrisztus szelleme a Sátánban gyökerezik

Miért gyűlöli azt Isten, amikor az emberek annyira vágynak az Ő nyája fölé kerülni? Azért mert az egy sátáni minta követését jelenti! Isten mintája a vezetésre a vének általi vezetés az Ó – és az Újszövetségben egyaránt. Ő Istenfélő tanácsosok sokaságát keresi, akik az Ő beszédét szólják, hogy vezessék a népét minden esetben Jézus körül gyülekezve. Még a zsidó királyoknak is, akik nem az Isteni minta szerinti vezetők voltak, több tanácsosuk volt, akikre hallgattak, akikben megbíztak.

Szeretném felhívni a figyelmet erre az igeszakaszra, ami a Sátán vezetési mintáját mutatja be. Valóban szemnyitogató, amikor a gyakorlatban látjuk, hogy az elsőségre való vágyakozás működik a gyülekezeti összejöveteleinken.

 „Alant a sír megindul te miattad megérkezésedkor, miattad felriasztja árnyait, a föld minden hatalmasát, felkölti székeikről a népek minden királyait; Mind megszólalnak, és ezt mondják néked: Erőtlenné lettél te is, miként mi; hozzánk hasonlatos levél! Kevélységed és lantjaid zengése a sírba szállt; fekvő ágyad férgek, és takaró lepled pondrók!”

„Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!?  Levágattál a földre, aki népeken tapostál! Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon. Felibük hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz.”

„Pedig a sírba szállsz alá, sírgödör mélységébe! Akik látnak, rád tekintenek, és elgondolják: Ez-e a föld ama háborgatója, aki királyságokat rendített meg?  ki a föld kerekségét pusztasággá tette, városait lerontá, és foglyait nem bocsátá haza!”  (Ézsaiás 14:9-17)

Fent a 9. versben a föld minden királya izgalomban van Lucifer miatt. Ő az egyetlen úr a hozzá hasonló emberek felett. A 10. versben ezek a királyok elismerik a Luciferhez való hasonlóságukat! A 12. versben Luciferről azt mondta, hogy ő az, aki a “nemzeteken taposott.” A nemzetekre itt a “gowy” héber szó szerepel, és az megegyezik a görög “lao” vagy nép szóval. Lucifer felhasználja az elsőséget kívánó vezetőket, hogy legyengítsék Isten népét ugyanúgy, mint a nemzeteket.

Nem csoda, hogy a korai gyülekezeteket a körülöttük lévő nép bámulta, féltek tőlük és azzal vádolták őket, hogy “feje tetejére állítják a világot”. Ezzel szemben a mai gyülekezetet megmosolyogják, és úgy tekintenek rá, mint valami jelentéktelen dologra a társadalomban. A korai egyház Istenfélő férfiak és asszonyok sokasága volt minden településen, akik Szent Szellemben és több vén által vezetve szolgáltak. A mai gyülekezeteknek rendszerint egy „pásztoruk” van, aki egy kézben tartja a dolgokat; minden szolgálatot és mindenkit az ellenőrzése alatt tart. A Bibliában egyáltalán nincs olyan, hogy „rangidős vén” (senior elder, senior pastor).

A 13. vers kifejezése a “messze északon” a Siontól legtávolabbiakról számol be, Isten igazi szellemi népéről, Isten városáról, az Új Jeruzsálemről. (Zsoltár 48:1,2). Lucifer szíve uralkodik Isten minden népe felett, amikor „a gyülekezet hegyén – csúcsán – ül“, hogy uralkodjon Isten minden szentje felett, Isteni pozícióba emelve fel magát. Ez az antikrisztus szelleme.

Az antikrisztus nem csak azt jelenti, hogy Krisztus ellen, hanem azt is, hogy Krisztust helyettesítve. Azok, akik Isten népe fölé emelik magukat, az antikrisztus szellemével munkálkodnak. Nézzük meg az antikrisztus jelentését:

500 antichristos {an-tee’-khris-tos} a 473-ből és a 5547-ből 1) a Messiás ellenfele

473 anti {an-tee’} 1) valamivel szemben, valami ellenében, ELŐTT 2) idegen, helyette, valami helyett

5547 Christos {khris-tos’} Christ = “felkent” 1) Krisztus volt a Messiás, Isten fia 2) felkent

Az antikrisztus szó szerinti jelentése “Krisztus ellen” vagy “Krisztus helyett” és “Krisztus előtt”… Az antikrisztus a „tolvajok és rablók” királya!”

A jó pásztor

Jézus figyelmeztetett, hogy “tolvajok és rablók” fognak jönni az Ő nyája közé, hogy megöljék és elpusztítsák azt. A János 10-ben azt írja Jézus magáról, hogy Ő a “Jó Pásztor”, akinek meg kell küzdenie a nyája között lévő tolvajokkal és rablókkal.

Bizony, bizony mondom néktek: Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló. Aki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.

Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevükön szólítja, és kivezeti őket. És mikor kiereszti az ő juhait, előttük megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.”

Jézus ezt a képet használta, de nem értették meg, amit mondott nekik. Ezért később Jézus ismét elmondta nekik: Bizony, bizony mondom nektek, én vagyok a nyáj ajtaja. Mindenki, aki valaha előttem jött az tolvaj és rabló, és a nyáj nem hallgatott rá.

Századokon át nem léteztek papképző szemináriumok. Férfiak és asszonyok, akiket elhívott Isten az “öt-rétű” szolgálatra Jézus hívására válaszoltak és engedelmeskedtek neki, a Szent Szellem általi vezetésre tanítva másokat. Ha azonban “fizetés ellenében teszed” ezt, akkor “valami más úton kapaszkodsz fel” (1. vers); tolvaj, rabló és hamis próféta módjára árucikknek tekinted Isten nyáját, mert nem az akol ajtaján, aki maga Jézus, mennél be. Nem azt mondom, hogy mindenki, aki szemináriumba megy az “tolvaj és rabló.”  Amit mondok csupán annyi, hogy hívhatod magad bárminek, ha ember által van elhívásod, akkor sohasem lesz pásztori elhívás az életeden. Férfiak, akik szolgálók lesznek az Egyházban anélkül, hogy Isten emelné fel őket, nagy veszélyt jelentenek Krisztus nyájára nézve – elsőséget igényelve – saját magukat helyezve Ő elé.

A János 10.8. versében lévő „pro” görög szót „előtt”-nek fordították. Ezt lehet időbelileg és helyzetet tekintve is értelmezni (Lásd. Ap.csel. 5:23). Egy vasárnapi iskolai osztályban egyszer azt mondtam, hogy Jézus azt mondta a János 10-ben, hogy minden ószövetségi személy, akár jó vagy rossz király volt, minden hamis vagy igaz próféta, Izrael minden nemzetségfője – Mózes, Noé, Énok és minden tisztességes ember tolvaj és rabló volt, mert Jézus eljövetele előtt szolgáltak. Micsoda szamárság!

Ebben a versben, az eredeti görögben jelen idő van – „jön” – és nem múlt idő! “Mindazok, aki előttem jönnek (vagyis megelőznek engem) tolvajok és rablók.”

Amikor egy szolgáló arra használja az ajándékát, hogy elsőséget igényelve az emberek fölé emelje magát, ahelyett, hogy az embereket közvetlenül Jézussal hozná kapcsolatba, elvonja az emberek figyelmét, hogy ne Jézusra figyeljenek, és ezzel eltávolítja őket Jézustól, önmagát helyezve Jézus elé: pontosan úgy, ahogyan a Sátán esetében, aki tolvajjá és rablóvá vált. Ahogyan Pál apostol mondta Timóteusnak:

“Mert egy Isten és egy Közbenjáró van Isten és az emberek között, az ember Jézus Krisztus.”  (1 Timóteus 2:5)

Jézusnak ez az elmozdítása megtörténhet egy gyülekezetvezető tudatlansága miatt is. Egy testvér, aki korábban pásztor volt, ezt írta:

“Olyan sok jó szándékú pásztort, vént és tanácsadót láttam, akik nagyon buzgók voltak az emberek kérdéseire és problémáira való válaszadásban. Amikor biblikus tanácsokat adva nagyon jó munkát végeznek, annak eredménye az lehet, hogy a személyt a tanácsadójától teheti függővé, Jézus helyett. Nehezebb, de szükséges arra tanítani az embereket, hogy „Jézusra figyeljenek”. Természetesen, ha egy pásztor eléggé alázatosan ezt tenné, valószínűleg nem gyűjtene sok követőt magának.”

Igen, nem “gyűjthetne sok követőt” magának, de nagymértékben hozzájárulhatna, hogy Jézusnak gyűjtsön követőket. Mindig tetszett nekem egy történet, amit Watchman Nee mondott el az egyik új megtértjéről és annak feleségéről:

“Nyár vége volt, amikor egy gépész és annak felesége házában időztem egy dombon, ahol az én feladatom volt, hogy egyszerű hitben Jézushoz vezessem őket. Amikor eljött az ideje, hogy visszatérjek Shanghaiba, otthagytam nekik egy Bibliát.

“A tél során a férfinek szokása volt alkoholt fogyasztani az ételhez, néha többet is. Hamarosan hidegre fordult az idő és a bor – korábbi szokása szerint – ismét ott volt az asztalon. Meghajtotta a fejét, hogy hálát adjon az ételért. De most egy szó sem jött ki a száján! Egy-két kísérlet után a feleségéhez fordult. “Mi nincs rendben?” – kérdezte. “Miért nem tudunk ma imádkozni?”A felesége fogta a Bibliát, de hiába lapozgatott benne ide-oda, hogy választ találjon a problémára. Nem tudtak magyarázatot találni, én pedig távol voltam. “Csak idd meg a borodat” – mondta a felesége; de nem itta meg, mert tudta, hogy neki hálát kell adni és nem tudott. “Félretette a bort” és felkiáltott; és akkor együtt kértek áldást az ételre.

“Amikor a férfi Shanghaiba ment látogatóba, elmondta nekem a történetet. A történet elterjedt Kínában: “Nee testvér” – mondta: „A bennem lakó főnök nem engedte, hogy igyam!” “Nagyon jó” – ismételtem. “Mindig hallgass a benned lakó főnökre!”

(Nee, Watchman. “A Table in the Wilderness.” Wheaton, Illinois: Tyndale House Publishers, Inc.,1978. pp February 29 [a daily devotional]).

Ha valóban felülről születtünk a “bennünk lévő főnök” él bennünk és nincs szükség vallásos törvények rendszerére, hogy ellenőrzés alatt tartson bennünket. Jézus vonz minket, hogy a szeretet kötelében tegyük, amit helyesnek tartunk, és ne a törvények látszat szerinti betartásához ragaszkodva:

És néktek kenetetek van a Szenttől, és mindent tudtok.”  (1 János 2:20).”

És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.”     (Ezékiel 36:27).

Visszatérve a János 10. fejezetére, Jézus továbbmegy és figyelmeztet bennünket az Ő vezetése és a „béresek” közötti különbségre.

Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál. A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek.

Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. A béres pedig, és aki nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jönni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat.

A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra. Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim, Amiként ismer engem az Atya, és én is ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért.”    (János 10:9-15)

A mai pénz motiválta gyülekezeti szolgálatok esetében „ha beszállsz a következő játékba, akkor pénzt kereshetsz!” “Vedd meg az én kazettámat!” “Vedd meg az én könyveimet.” Sok ilyen szolgáló nem hajlandó táplálni a nyájat havi fizetés nélkül (ford. havi-bérért szolgálnak, tehát valójában „bér-esek”). Egyre több pénzt szednek be az ajtónál a “speciális összejövetelek” és konferenciák alkalmával. Sok ilyen frontvonalban szolgálónak meg kell keresnie a pénzt, különben nem látják el a feladatukat. Ha a fizetésük lecsökken vagy Isten őrizz [Viccelek!], elsikkasztják, akkor „zöldebb legelőt” keresnek maguknak. Amikor a farkas az ajtónál van, a béresek elszélednek.

Amikor egy farkas egy nyáj ajtajánál van a mai amerikanizálódott gyülekezetekben, az túlságosan rossz! Figyeld a kezüket, hogy segítenek-e a szükségben lévő nyájon! Teljesen más a helyzet manapság, amikor a pénz a vezetőknek és azoknak a bankároknak a zsebébe vándorol, akik a gyülekezeti épület papírjait birtokolják, ahelyett, hogy letennék a vezetők lábaikhoz, hogy minden szükségben lévő számára könnyen hozzáférhető legyen (Lásd. Ap.csel. 4:34,35). De ez egy másik történet.

Egy másik dolog is megfigyelhető a fenti 9. versben. Figyeljük meg, hogy Jézus nem csak azt engedi meg a nyájnak, hogy bejöjjenek az akolba, hanem szabadok arra is, hogy kimenjenek legelőt keresni. Hallottam gyülekezetvezetőket arra figyelmeztetni a gyülekezetüket, ha máshová mennek, nem lesznek biztonságban! Egy nyáj karámja (akol) nem az a hely, ahol a nyáj táplálkozik! Az akol egy védett hely, ahol a nyáj éjszaka alszik. A jó pásztor nem gyakorol ellenőrzést felettük, ezért engedi őket „nemcsak bemenni, hanem kimenni” is, hogy jó legelőt találjanak, mert egyedül Jézus a JÓ PÁSZTOR.

Sokkal többet tudnék írni arról, ahol ez nem így van, de arra szeretném bátorítani Krisztus Testét, hogy egymás építését keressék a Szent Szellemnek az életükben való munkálkodása által. Ha pedig vezetni akarnak, akkor nyitott kézzel vezessék a nyájat Jézushoz és ne keressenek maguknak semmi dicsőséget, ami elvonhatná a figyelmüket az Egyetlenről, akik kifizette az árat, hogy a Pásztoruk legyen. Jézus a következőre figyelmeztetett:

Mikor valaki lakodalomba hív, ne ülj a fő helyre; mert netalán náladnál nagyobb tiszteletben álló embert is hívott meg az, És eljövén az, aki mind téged, mind azt meghívta, ezt mondja majd néked: Engedd ennek a helyet! És akkor szégyennel az utolsó helyre fogsz ülni. Hanem mikor meghívnak, menj el és ülj le az utolsó helyre; hogy mikor eljön az, aki téged meghívott, ezt mondja néked: Barátom ülj feljebb! Akkor néked dicsőséged lesz azok előtt, akik veled együtt ülnek. Mert mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik; és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.”   (Lukács 14:8-11)

A görög érdeklődők azt mondták az egyik tanítványnak: “Uram, látni akarjuk Jézust!” (János 12:21). Bárcsak mindnyájan Őt keresnénk, és nem fogadnánk el más helyettesítőket.

Fordította: Abonyi Sándor

Javasolt kapcsolódó írás: A nikolaiták és Bálám tanítása

Sandor névjegye

Jézus Krisztus megalkuvás mentes követője. Úttörő, aki a hagyományoktól megtisztított, kevesek által járt úton igyekszik járni, szabaddá téve azt mások számára is. Follower of Jesus Chist on an uncompromised way. Pioneer , who try to walk on from traditions cleaned way. This is the way of minority only.
Kategória: gyülekezet, helyreállítás, Keresztyénség, Magyar tanítások, vezetés
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

A tetszés kifejezése a post végén lévő Tetszés gombbal lehetséges, amihez regisztrálni kell. Rövid, tömör vélemény írására az alábbi ablakban van lehetőség .

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s