A hamis-kegyelem tanítás öt ismérve – John Burton

FIVE MARKS OF THE FALSE-GRACE DOCTRINE by John Burton 

http://www.johnburton.net/grace-message

PDF formátumban letölthető itt: A hamis-kegyelem tanitás öt ismérve

1. Mi a felmentés teológiájában hiszünk

A felmentés teológiája azt állítja, hogy megtérésünket követően fel vagyunk mentve a bűn büntetése alól és ebből adódóan vannak olyan részek a Bibliában, amik már nem vonatkoznak ránk.

Ez azonban eretnekség. A hamis kegyelem tanítása nem veszi figyelembe a Biblián alapuló azon felelősségünket, hogy szentségben járva közeledjünk Istenhez.

Sokkal többen vannak azok, akik tudatlanul fogadják el a felmentés teológiáját, mint azok akik, kifejezik egyetértésüket ezzel a tanítással kapcsolatban. Sokan a nélkül azonosulnak a hamis-kegyelem tanításával, hogy tisztában lennének megtévesztettségükkel.

A probléma az, hogy sok hívőt megerősítenek biztonságérzetükben, miközben valójában megmentetlen állapotban vannak. Bizonyosak benne, hogy haláluk után a mennybe fognak jutni, a valóság azonban az, hogy nem fognak. Fel kell ébredniük bizonyos igék félretételét illetően, amiket szükséges elővenni és megválaszolni.

 „Hanem amiképpen szent az, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben; mert meg van írva: ’Szentek legyetek, mert én szent vagyok’. És ha Atyának hívjátok őt, aki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységetek idejét:”    1 Péter 1:15-17

Szentek legyetek! Isten mindenkit a cselekedete szerint ítél meg. Azok, akik ragaszkodnak a felmentés teológiájához, nem is gondolnak arra, hogy ez a vers rájuk vonatkozik. A szentek legyetek parancsolat szerintük azokra vonatkozik, akik jelentős feladatokra kaptak megbízást és nem egyszerűen csak üdvösségre. Egy alapelv nem egyenlő egy parancsolattal.

A nevünk kitörölhető az élet könyvéből és azt az engedelmességünk és a szentségünk dönti el. A bűn mindig elválasztja Krisztus követőjét Ő tőle. Ezt mutatta be a gazdag ifjú története is. Ő követni akarta Jézust, de nem követhette. Nem mentette fel az ítélet alól az sem, hogy követni akarta Jézust.

A kegyelem tartalma teljes egészében kinyilatkoztatásra került. A hamis kegyelem mozgalomban lévő emberek a következőt mondják: “Lehetetlen szentnek lenni vagy elkerülni a bűnt, ezért hála az Úrnak az Ő kegyelméért, ami elfedi a bűneinket. Valójában automatikusan szentté, tisztává válunk az eggyé válás által!”

A kegyelemnek azonban nem az a feladata, hogy elfedje a bűnt; a kegyelem egy erő! Azok, akik valódi kegyelemben járnak, sohasem mondják, hogy mi keresztyének fogékonyak vagyunk a bűnre! Az igazi kegyelem képessé tesz minket arra, hogy megtegyük a lehetetlent! A hamis kegyelem beismeri, hogy nem vagyunk képesek megállni a bűnben. A kereszt és Jézus mennybemenetele miatt azonban rendelkezünk valamivel, amivel az Ószövetség idejében élők nem rendelkeztek: rendelkezünk erővel az engedelmességre, ezért képesek vagyunk szentségben járni!

Az Újszövetségben egyáltalán nem vagyunk felmentve az engedelmesség alól, ahol az elhívásunk betöltése emberileg még inkább lehetetlen, mint az Ószövetségben!

“Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert aki öl, méltó az ítéletre. Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, aki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: aki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: aki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére.”   Máté 5:21-22

Keresztyénként mi nem vagyunk felmentve a megítélés és a bűn következményei alól. Ha Krisztusban vagyunk, akkor nincs kárhoztatás, de ha hamis teológiák által megtévesztettségben vagyunk azt gondolva, hogy Krisztusban vagyunk, miközben valójában engedetlenségben élünk, akkor bajban vagyunk. Ha nem vagyunk Krisztusban, akkor kárhoztatásban vagyunk, nincs üdvösségünk és Isten haragja marad rajtunk. A hamis-kegyelem tanának következménye örök halál. Sok ember ’követi ma Jézust’ engedetlen állapotban.

„Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent. Aki hisz a Fiúban, örök élete van; aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.”   János 3:35-36

„Aki hiszen ő benne, el nem kárhozik; aki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében. Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak voltak.”   János 3:18-19

Cselekedetek. Gyümölcsök. Munkálkodások. Ezek a Krisztusban való helyzetünk bizonyítékai. Igen, nehéz elnyerni az üdvösséget és nehéz megtartani is azt. Ha azonban alázatosságban, kegyelemben és Szellemben járunk, a Jézussal való örökkévalóság az örökségünk!

2. A bűnt úgy kezelik, mint egy jelenbeli problémát, aminek nincs kihatása az örökkévalóságra

„Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bűnökért való áldozat, hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, amely megemészti az ellenszegülőket.”   Zsidó 10:26-27

Ez a vers önmagában helyre teszi a dolgokat. A hamis-kegyelem tanítók azt hangsúlyozzák, hogy a bűnünk okozhat problémákat itt és most, de nem jelent kockázatot a Pokol szempontjából. Ez a legszörnyűbb állapot a hamis-kegyelem mozgalomban.

Az „univerzalizmus” (minden ember megváltását valló tan) nagyon alattomos módon hatol be az egyházba. A hamis kegyelem azt tanítja, hogy a keresztyének számára a Pokolnak nincs jelentősége és a keresztyén „univerzalizmus” azt tanítja, hogy nincs is Pokol. Ugyanannak a hamis tanításnak más elferdítése.

Igen, a bűn okoz problémát itt a földön, de nem ez a vége a dolgoknak. Ha elfogadjuk a bűnös életmódot, akkor nincs üdvösségünk: nem fogunk a mennybe jutni. Az ítélet napja akkor egy rettenetes nap lesz számunkra.

A hamis-kegyelem/fél-univerzalizmus állapot olyan valami, ami azt ragadja meg, hogy “egyszer megmentve, örökre megmentve.” Én azonban ennek teljesen az ellenkezőjéről vagyok meggyőződve: egyszer megmentve, ritkán megmentve. Az út nem széles, hanem keskeny és az emberek ritkán találják meg azt … és ritkán döntenek úgy, hogy azon járnak.

„Aki győz, az fehér ruhákba öltözik; és nem törlöm ki annak nevét az élet könyvéből, és vallást teszek annak nevéről az én Atyám előtt és az ő angyalai előtt.  Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek.”    Jelenések 3:5-6

Ha nem győzünk, az azt jelenti, hogy nem munkálkodunk félelemmel és rettegéssel az üdvösségünkön, és a nevünk ki lesz törölve az élet könyvéből.

„Mondom pedig, Szellem szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek. Mert a test a szellem ellen törekedik, a szellem pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok. Ha azonban a Szellemtől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt. A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás. Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, visszavonások, pártütések, irigységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, amiképpen már ezelőtt is mondottam, hogy akik ilyeneket cselekszenek, Isten országának örökösei nem lesznek.”    Galata 5:16-21

Ha Szellem szerint járunk, akkor a test kívánságai le vannak győzve. Ha azonban nem a Szellem szerint járunk, akkor a törvény alatt vagyunk és Krisztus áldozatának eredménye nem érvényes ránk. Ezért még ha elmondtuk is a ’bűnös imáját’ (befogadó ima), és fizetjük is a tizedet és emberileg nézve jó életet élünk is, nincs üdvösségünk, mert a törvény alatt vagyunk. A fenti igevers kijelenti, mi a világos bizonyítéka a Krisztusban való állapotunknak.

Hallottam pásztoroktól, akik azzal dicsekedtek, hogy a továbbiakban már nem hirdetik a keresztet, a bűnt vagy a Poklot, mert a kegyelem korában élünk. Istenem! A keresztnek kell a gyülekezeti életünk középpontjában lenni!

Lesznek pásztorok, akik erőteljesen prédikálnak, nyelveken is imádkoznak és nagy, növekvő gyülekezeteket vezetnek, és nem fogják örökölni Isten királyságát. Ha őket a más pásztorok iránti féltékenység ösztönöz vagy a szakadás állapotának elfogadása, a Biblia egyértelmű e tekintetben; ha meg térnek nem, a végállomás a Pokol lesz. El tudod képzelni egyáltalán, hogy egy ilyen pásztor félelemmel legyen az Úr felé? Én állandóan reszketek. A hamis kegyelem egy ideiglenes biztonságot kínál az örök gyötrelemért cserébe. Az ellenség nagyon örül ennek, hogy sikerült ezt a cserét elfogadtatnia.

3. A bűn beismerése és megbánása nem szükséges a megtérésünket követően

A hamis-kegyelem tanítók kijelentik, hogy a múltbeli, jelenbeli és a jövőbeni bűneink is meg vannak bocsátva. Ez egyszerűen nem igaz! Ha megbánjuk bűneinket, akkor bűnbocsánatban részesülünk. Ha megmaradunk a bűneinkben, akkor nem részesülünk bűnbocsánatban. A bűnbocsánat egy gondoskodás, ami arra adott válasz, hogy valóban kegyelemben részesültünk.

Az Úr Imája világossá teszi számunkra, hogy kérnünk kell a bűneink bocsánatát és nekünk is meg kell bocsátanunk másoknak!

„És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek;”    Máté 6:12

„Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.”    1 János 1:9

„Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és sötétségben járunk; hazudunk és nem az igazságot cselekedjük.”   1 János 1:6

A hamis-kegyelem teológiája lényegében azt tanítja, hogy a bűnös világban élő emberekkel előfordul, hogy vétkeznek, és ez válik hangsúlyossá és nem a bűn maga, ami megkötözöttségbe viszi őket. Tulajdonképpen az emberek megerősítésre kerülnek a bűnös állapotukban anélkül, hogy félnének a kárhozattól. Természetesen, a hamis-kegyelem tanítók nem bátorítanak a bűnös életmódra, de nem is fújnak riadót figyelmeztetve rá, hogy az bármi veszélyt jelentene az örökkévalóságra nézve. Számukra semmiféle kockázat nincs az örökkévalóságot tekintve.

Egy barátom a következőt osztotta meg velem:

Amy Smith: Az elferdített kegyelem azt okozta számunkra, hogy arra a parancsolatra, hogy szentek legyünk, egy oldalba bökéssel vagy kacsintással válaszoljunk. “Rendben van Isten, tudjuk, hogy mit gondolsz erről. Valójában nem arra kérsz bennünket, hogy szentek legyünk, csupán azt mondod nekünk, hogy legyünk bizonyosak, hogy a te kegyelmed alatt vagyunk. Tudjuk, hogy elnézed azokat a kis bűnöket, amivel nem foglalkozunk. A kegyelmed lehetővé teszi számunkra azt is, hogy eltekintsünk néhány dologtól, amivel kapcsolatban bizonyos igeversek magasabb elvárásokat támasztanak felénk, mint amit elérhetünk.”

Egy másik barátom pedig ezt osztotta meg velem:

Ed Hull: Ha meghalunk, nem az fog történni velünk, amit a Krisztusban való azonosságunkról gondoltunk; az nem fog megmenteni bennünket. Az azonosságunkkal kapcsolatos elképzelésünk a jó gyümölcs terméséről, az igazságosság gyümölcséről szól?

Mondjuk ki egyszerűen, a megtérés utáni bűnbánat és bűnmegvallás alapvető fontosságú a Krisztusban való helyzetünkre vonatkozóan. Legtöbben nincsenek tisztában a Krisztusban való azonosságukkal ….. feltételezik, hogy ’Krisztusban’ vannak, pedig egyáltalán nem. Ha ’Krisztusban’ vagyunk, ott nincs kárhoztatás, de ha elbizakodottságunkban rosszul értelmezzük a helyzetünket és azt gondoljuk, hogy ‘Krisztusban’ vagyunk, pedig valójában nem, akkor mi még mindig kárhoztatás alatt vagyunk.

A bűnbánat egy csodálatos, örömteli esemény!

Egy szorosabb és mélyebb szívbeli kapcsolatra jutva Istennel, és az, hogy megengedem neki, hogy megvizsgáljon engem, egy még csodálatosabb bűnbánat kiáradását eredményezi. Én szeretem a bűnbánatot, még akkor is, ha fájdalmat okoz. A szívem felfrissül, amikor újra rendezett állapotba kerülök a lelkem Szerelmesével; aztán még jobban odafordulok Ő hozzá és még mélyebb kapcsolatba kerülök Vele!

Egy bensőséges közösség megélése érdekében szándékosan figyelmen kívül hagyni a bűnt, a hitetlenséget és más korlátokat nem a mi stratégiánk! Ha elbizakodottságukban ők nem tartják szükségesnek az engedelmességben, az igazság cselekedeteiben való járást , akkor nem fognak eljutni egy mélyebb közösségre az Úrral.

Folyamatosan bűnbánatot tartva viszont egy leírhatatlan, bensőséges közösségben lehetünk Jézussal!

4. A biblikus cselekedetekről szóló üzenetet elutasítják, mint törvénykezést

Meglepően gyakran hallom, hogy a szentség és az engedelmesség hangsúlyozását egyenlővé teszik a törvénykezéssel. Mennyire eltávolodott a mai bukott egyház az eredeti keresztyénségtől?

Az egyetlen dolog, amiben törvénykezés van, ha elvetjük Krisztus keresztjét és feltámadását és magunk próbáljuk meg kimunkálni az utat a Mennybe. Ha egyetértünk abban, hogy Jézus az egyetlen, aki kifizethette az árat a bűneinkért, de ennek ellenére mégis megtagadjuk a munkálkodást, akkor az üdvösségünk csupán egy mese.

A törvénykezés a saját próbálkozásunk, hogy Krisztus keresztjének megkerülésével jussunk a mennybe. A szentség és a cselekedetek a mi válaszunk Jézus keresztjére.

“Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem cselekszitek, amiket mondok?”   Lukács 6:46

„Az én anyám és az én atyámfiai ezek, akik az Isten beszédét hallgatják, és megcselekszik azt.” Lukács 8:21

„Ő pedig monda: Sőt inkább boldogok, akik hallgatják az Istennek beszédét, és megtartják azt.”  Lukács 11:28

„Bizony, bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált soha örökké.”    János 8:51

“Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.”  János 14:15

„Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; amiképpen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.”   János 15:10

„Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek.”  János 15:14

„Annakokáért, szerelmeseim, amiképpen mindenkor engedelmeskedtetek, nem úgy, mint az én jelenlétemben csak, hanem most sokkal inkább az én távollétemben, félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti üdvösségeteket; Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből.”  Filippi 2:12-13

„Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe. Előjövén pedig az is, aki az egy tálentumot kapta, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és ott is takarsz, ahol nem vetettél; Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentumodat a földbe; ímé megvan ami a tied. Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és ott is takarok, ahol nem vetettem; El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét. Vegyétek el azért tőle a tálentumot, és adjátok annak, akinek tíz tálentuma van. Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és megszaporíttatik; akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van. És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre; ott lesz sírás és fogcsikorgatás.”     Máté 25:23-30

Az egész Újszövetség elejétől a végéig azt bizonyítja, hogy az engedelmesség, a cselekedetek és a gyümölcsök termése feltétlenül szükségesek, hogy elnyerjük és megtartsuk az üdvösségünket.

5. Az üdvösséget úgy írják le, amit nagyon könnyű elnyerni és elveszíthetetlen

Jézus nem azért halt meg a kereszten, hogy az üdvösség elnyerését könnyűvé tegye számunkra. Azért halt meg, hogy az üdvösség elnyerhető legyen számunkra.

Csábító lemondani az üldözéssel együtt járó nyomásokról, a szent életmódról, önmagunk halálba adásáról, a naponkénti kereszthordozásról. Egy hamis-kegyelem hirdetése tökéletes megoldás erre, mert kimenekülést kínál az engedelmességre való erőteljes odaszánásunkból függetlenítve azt a Krisztusban való állapotunktól.

A hamis-kegyelem tana azt tanítja, hogy az örök életünk és a Jézussal való kapcsolatunk már elvégzett dolog és elengedhetjük magunkat és örvendezhetünk az Úrnak; az engedelmességünk egyáltalán nem befolyásolja a Jézussal való viszonyunkat és az örök életünket.

Van egy félreértés a megtérés folyamatával kapcsolatban is. Akik a hamis-kegyelem mozgalom hatása alá kerültek hajlamosak elhinni, hogy nincs más szerepük a megtérésben, mint elhinni, hogy Jézus Isten Fia. Bármi másról is lenne szó, azonnal „cselekedeteket” kiáltanak, mert a hamis kegyelem tanítás meggyőzte őket arról, hogy ellenreakcióval válaszoljanak bármire, amit emberi erőfeszítésnek éreznek.

Az Efézus 2:8-9 igék jutnak a leggyakrabban eszembe:

„Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.”    Efézus 2:8-9

Először is, ezt az igét meglehetősen gyakran félreértelmezik. A NEM szó nem azt jelenti, hogy a cselekedetek nem játszanak szerepet az üdvösségben. A VAN szó viszont azt mondja, hogy csupán cselekedetek által nem tudunk üdvözülni, mert akkor így gondolkozhatnánk: “Hála Neked Jézus, hogy meghaltál értem a kereszten és feltámadtál a halálból. Nagyszerű munka! Tudod, engem igazából nem érdekel az üdvösségről alkotott elképzelésed. Ezért elutasítom a keresztet és a feltámadást… az nem elég számomra. Inkább adok 1 millió $-t egy helyi gyülekezetnek és meg fogom vásárolni a mennybemenetelemet. Én magam fogom megfizetni az árat.”

Mi nem tudjuk kifizetni az árat. Nem cserélhetjük fel Jézus fizetségét a miénkkel.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy VÁLASZKÉNT nekünk nem kell munkálkodnunk annak az árnak MEGFELELŐEN, amit egyedül Jézus volt képes kifizetni. Szeretjük a fent említett Efézus 2:8-9. verseket, de rendszerint elhagyjuk a 10-es verset:

„Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.”  Efézus 2:10

Mi jó cselekedetekre vagyunk teremtve. Pál kijelenti, hogy hit által kapjuk a Szellemet és nem cselekedetek által. Ez azonban nem azt jelenti számunkra, hogy lemondhatunk a cselekedetekről. Először a hit, és azután a cselekedetek és nem másként.

„Mi a haszna, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy hite van, cselekedetei pedig nincsenek? Avagy megtarthatja-e őt a hit?”   Jakab 2:14

Ez egy költői kérdés. A válasz, természetesen: nem. A hit cselekedetek nélkül nem ment meg minket. Ez a következőt jelenti: ha hiszünk Jézusban, imádjuk Őt, imádkozunk hozzá, tiszteljük Őt … de nem engedelmeskedünk Neki, nem feltételezhetjük azt, hogy meg vagyunk mentve, azaz üdvösségünk van. Tudom, hogy a hamis-kegyelem tanítói nem értenek egyet ezzel.

„De mondhatja valaki: Néked hited van, nékem pedig cselekedeteim vannak. Mutasd meg nékem a te hitedet a te cselekedeteidből, és én meg fogom néked mutatni az én cselekedeteimből az én hitemet. Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek. Akarod-e pedig tudni, te hiábavaló ember, hogy a hit cselekedetek nélkül halott?”    Jakab 2:18-20

A hamis-kegyelem mozgalom jelszava így hangozhatna: “Mutasd meg nekem a hitedet cselekedetek nélkül!” A kérdést így kell feltennünk: “Hasonlók vagyunk a démonokhoz, akik hisznek, vagy válaszképpen munkálkodunk is az Istentől kapott megbízásunkon?”

Hamisan megtérni könnyű és hétköznapi dolog, de hogy valóban üdvözüljünk, az rendkívüli árat igényel — mind Jézus részéről, mind pedig a mi részünkről. Mi nem tudjuk megtenni az Ő részét, de Ő sem tudja megtenni a mi részünket — és ez az örökkévalóságra vonatkozóan nagy jelentőséggel bír. A hamis kegyelem üzenete a lehető legkisebbre csökkenti az engedelmesség jelentőségét és teljes egészében az emberek kárhozatra jutását munkálja.

Fordította: Abonyi Sándor

2014-02-05