A trójai faló üzenete 2015-ben – Abonyi Sándor

Letölthető PDF formátumban itt – MP3 formátumban itt

A Népvándorlás című írásomban írtam róla, hogy a „menekült” áradat kapcsán kérdeztem az Urat:

• „Mi ez a menekült áradat valójában?”

Az Úr egyszerűen a következő választ adta:

• Trójai faló!

Később a médiában több helyen és többször is elhangzott a Trójai faló kifejezés a menekült áradattal kapcsolatban, aminek nem sokkal később már a valóságban is látszottak a jelei.

Egy kijelentés vagy prófécia akármilyen rövid is, annak mindig van egy részletesebb magyarázata, értelmezése.

A Trójai faló történetéről mindenki tudja, hogy egy csellel végrehajtott trükkös támadásról volt szó. Ahhoz azonban, hogy a Trójai faló esetét a menekült áradattal kapcsolatban részletesebben értelmezzük, nézzük meg kicsit részletesebben a Trójai faló történetét a Wikipédia leírása alapján:

„A trójai faló megépítése a trójai háború fordulópontját jelentette. A háború akkor már tíz éve folyt az Agamemnón zászlaja alatt egyesült görög seregek és a trójaiak között. A háború oka az volt, hogy Parisz trójai királyfi elrabolta Menelaosz spártai király feleségét, Helenét, és vele a spártaiak kincseit is.

A háború tízedik évében Odüsszeusz a görögök egyik legnagyobb hőse, és Ithaka királya, Pallasz Athéné a bölcsesség és a hadicselek istennője sugallatára javasolta a faló megépítését. Belsejében görög harcosokat rejtettek el és ezután a görög seregek úgy tettek, mintha elvonulnának Trója alól. Valójában csak egy közeli szigetig hajóztak, ahol kikötöttek, és vártak a Trójában maradt görögök jelére.

A falovat Odüsszeusz tanácsára Athéné istennőnek készítették, hogy cserébe jó szelet biztosítson a görögöknek a hazaútra. A trójaiak, miután látták elmenni a görög hajókat, előjöttek a várból, és ott találták a lovat. Ekkor Szinón, egy görög katona, akit Odüsszeusz előre betanított arra, hogy mit kell mondania, azt állította, hogy megszökött a görögöktől. Priamosz trójai király hitt Szinónnak, aki azt mesélte, a faló megvédi a várost.

A trójaiak be akarták vontatni a várba a lovat, ám Apollón isten papja, Laokoón tiltakozott, mert ő átlátott a cselen. Azonban Poszeidón tengeristen, aki maga is a görögök szövetségese volt, megölette két kígyóval Laokoónt és a fiait. A trójaiak ezt isteni jelnek tekintették, és bevontatták a városba a lovat.

Este a trójaiak nagy ünnepséget rendeztek, majd miután minden trójai elaludt, Szinón kiengedte a görögöket a falóból, ők pedig felgyújtották a várost, így jelezve a többi görögnek, hogy jöjjenek vissza. Azok hamar jöttek, és mindenkit megöltek.”

Emeljük most ki a fenti szövegből a lényegesebb – számunkra fontos – üzeneteket:

1. Egy hosszú ideje tartó háborúról van szó, ahol az egymásnak feszülő seregek a megszokott módon nem tudtak döntő csapást mérni egymásra és megnyerni a háborút.

2. A támadó sereg vezére gonosz, démoni forrásból („bölcsesség és hadicselek istennője”) kapott sugallat hatására egy óriási falovat építtetett, aminek belsejében egy csapat harcost rejtett el.

3. A falovat megépítő támadó sereg úgy tett, mintha feladná a harcot és elvonult, de a közelben meglapulva figyelte az események alakulását.

4. A háttérben meglapuló sereg csak a jelre várt, hogy megindítsa a támadást 

5. A védekező (trójai) sereg bevette a cselt, mert a támadó seregnek sikerült elhitetnie a védekező sereggel, hogy feladta a harcot és elvonult. Erre a védekező sereg – a védekezésről lemondva – megnyitotta a kaput és előjött a fal mögül és ott találta a falovat a megnyitott kapu előtt. 

6. Volt a támadó seregnek egy „beépített” katonája (Szinon), aki szökevénynek adta ki magát és elhitette a védekező (Trójai) sereggel, hogy a faló meg fogja védeni őket. 

7. A védekező (trójai) sereg között volt egy bölcs pap (Laokoón), aki tiltakozott a faló beengedése ellen, mert átlátott a cselen, de nem hittek neki és nem hallgattak rá. 

8. A támadó (görög) sereg gonosz, démoni módon (” Poszeidón a tenger isten kígyóval”) megölette a tiltakozó (Laokoón) férfit a fiaival együtt. 

9. Így megszűnt minden akadály és erre a védekező sereg beengedte a falovat a falakon belülre 

10. Egy nagy szórakozást követően az egész védősereg aludt 

11. Ekkor a „beépített katona” (Szinón) kiengedte a rejtőzködő harcosokat a falóból, akik felgyújtották a várost. 

12. Így jeleztek a háttérben meglapuló támadó seregnek, hogy indítsák meg a támadást; azok jöttek és mindenkit megöltek.

A fentieket figyelembe véve nem kell nagy éleslátás ahhoz, hogy valaki beazonosítsa a napi eseményeket a fenti pontokban összegyűjtött üzentekkel. A napi híreket hallva ma már minden józan ítélő képességgel rendelkező ember látja, hogy mi történik, csak a vak nem veszik észre és azok, akik valami miatt nem akarják.

-§-

Ez a tanítás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és honlap címének megadásával: (https://keskenyut.wordpress.com)